A banki csalások évente 42 milliárd forintos veszteséget okoznak, és az MNB most öt hatékony intézkedéssel kívánja felszámolni ezt a problémát.

A jegybank alelnöke hangsúlyozta, hogy rendkívül problémás, ha az ügyfeleknek kell viselniük a károk 90 százalékát az utóbbi időszakban.

Az MNB határozott és kőkemény fellépésre készül a banki csalásokkal szemben, ezért bevezetni kívánja az „öt csapás” nevű intézkedéssorozatot - jelentette be Virág Barnabás alelnök a jegybank sajtótájékoztatóján. A lépést Varga Mihály jegybankelnök már hétfőn nyilvánosságra hozta. A döntés hátterében vélhetően az MBH Bank több száz ügyfelének panaszai állnak, akiket az utóbbi hetekben adathalászok fosztottak meg pénzüktől.

A közelmúltban elhangzott információk szerint a károk több mint 90%-át az ügyfelek szenvedik el. A jegybank véleménye szerint jogszabályi módosításokra van szükség ahhoz, hogy a bankok is ugyanolyan mértékben érdekeltek legyenek a problémák megoldásában - olvasható a Portfolio cikkében. Az MBH például a klasszikus érvet hozta fel a kártalanítás elutasítása mellett, miszerint az ügyfelek gondatlanul, saját maguk adták ki az azonosító adataikat a bűnözőknek.

Virág úgy véli, hogy jelenleg az átmenetek korában élünk, ahol a digitalizáció a legdinamikusabb fejlődést mutatja. Ez a folyamat rengeteg előnnyel kecsegtet, ugyanakkor nem mentes a kihívásoktól sem, különösen a pénzügyek világában. Az új technológiák gyorsabb ütemben fejlődnek, mint ahogyan az ügyfelek képesek alkalmazkodni hozzájuk, ami számos kockázatot rejt magában.

A visszaélések száma és összértéke drámai mértékben megnövekedett az utóbbi években, különösen a koronavírus-járvány után. 2024 során Magyarországon több mint 226 ezer kártyás tranzakciót és átutalást érintő csalásra derült fény, ezek összértéke pedig elérte a 41,9 milliárd forintot. Ebből a hatalmas összegből 31 milliárd forintot a magyar lakosság szenvedett el, míg a vállalati szektor körülbelül 10 milliárd forintnyi kárt könyvelhetett el - tájékoztat a lap.

A bankkártyás visszaélések aránya 3-4 tízezrelék (tehát tízezer tranzakcióból 3-4 esetében csalás, átverés történik), ezzel Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik. A visszaélések mostanában már főként adathalászattal és manipulációval történnek, eközben a bankok egyre kevésbé védik az ügyfeleket:

A bankok által az ügyfelekre áthárított visszaélési károk aránya a korábbi 10-20 százalékról drámaian, 2022-re 92 százalékra ugrott.

Az átutalási visszaélések esetében a statisztikák szerint a visszaélések aránya eléri a 98 százalékot, míg a kártyás tranzakciók során ez a szám meghaladja a 72 százalékot.

Virág Barnabás prezentálta az MNB öt főbb javaslatból álló megoldási csomagját.

A negyedik pont azt a helyzetet tárgyalja, amikor a bank felelősséget vállal a keletkezett kárért, ha nem alkalmazta a szükséges erős ügyfélhitelesítési intézkedéseket, vagy ha az átverés a bank nevében valósult meg.