A vállalat rendelkezett anyagi forrásokkal, de mégis elmulasztotta a parajdi sóbánya védelmét biztosítani.

A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) nem ismerte fel kellőképpen a parajdi sóbányában fennálló vízbetörés kockázatát, és nem tartotta azt komoly veszélynek. Emellett a jelentés rávilágít arra is, hogy a vízbetörés következményei milyen mértékben befolyásolhatják a sólelőhely stabilitását. Ezt a megállapítást a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete tette közzé szombaton.

Előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.

Az állami vállalat műszaki és szervezési tervei sajnálatos módon nem tartalmaztak stratégiát a lelőhelyek, tárnák és berendezések védelmének érdekében. Az intézkedések inkább a már fennálló problémák kezelésére összpontosítottak, hiszen a vállalat csupán karbantartási és sürgősségi munkálatokat végezett, és nem investált olyan projekteket, amelyek a sóbánya hosszú távú védelmét biztosíthatták volna. Az éves sókitermelési tervek jóváhagyása pusztán formaság volt, és az alkalmazott műszaki eljárások sem követték egységes műszaki normákat, így azok nem voltak mérhetők és nyomon követhetők.

A Salrom 2021 és 2024 közötti időszak költségvetési adatai alapján megállapítható, hogy a vállalat rendelkezett a védelmi intézkedésekhez elengedhetetlen anyagi forrásokkal, így lehetősége nyílt volna a bánya védelmét szolgáló szükséges beavatkozások elvégzésére.

Az ellenőrök számos hiányosságra világítottak rá. A jelentés alapján a vállalatnak a 2006-ban kidolgozott, majd 2014-ben felülvizsgált tevékenységi terve értelmében a vízszivárgás csökkentése érdekében szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, azonban ezek a munkálatok elmaradtak. Az 2012 és 2016 között végrehajtott vízügyi projekteknél nem tartották be a vonatkozó jogszabályokat, többek között nem kértek szakmai felügyeletet a Maros megyei vízügyi igazgatóságtól.

Az ellenőrző testület megállapításai alapján a Salrom nem hajtotta végre a 2022-es szivárgásokkal kapcsolatos műszaki szakvéleményben foglalt ajánlásokat. 2023-ban a munkálatokat nem tartotta megfelelőnek, és bár 2024-re már szükségesnek ítélte őket, a megvalósításukra csak a következő évben került sor.

A 2023 februárjában tapasztalt vízszivárgások újra megjelenése 2024 áprilisában drámai mértékben fokozódott, ami indokolta volna a tárcaközi bizottság összehívását. Sajnos azonban ennek a lépésnek a szükségessége nem jutott el Bukarestig.

A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.

A jelentés konkrét ajánlásokat fogalmaz meg az illetékes minisztériumok és állami hatóságok számára a bányaszerencsétlenség következményeinek kezelésére. Javasolja a Salrom vezetőinek visszahívását, valamint a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi felelősségre vonását. Ezen kívül hangsúlyozza a bányák működésére vonatkozó jogszabályok megerősítésének szükségességét is, hogy elkerülhetők legyenek hasonló tragédiák a jövőben.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbánya májusban ismételten a felette folyó Korond-patak vize által sújtott. Az áradás mindössze néhány nap alatt teljesen elborította a bánya minden szegletét. Ez a sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, amelyet korábban évente százezrek látogattak meg. A bányászok mellett a helyi vendéglátóipar, több száz étterem és panzió üzemeltetői is e hely értékes látogatottságától függtek, hiszen megélhetésük szorosan összefonódik a bányászattal. (MTI)