A Föld szinte minden országában a légszennyezés szintje túllépi a WHO által megállapított határokat.
Magyarország sem kivétel, bár van, ahol sokkal rosszabb a helyzet.
Az IQAir, a svájci levegőminőség-technológiával foglalkozó vállalat legfrissebb elemzése alapján tavaly csupán hét országban felelt meg a levegő minősége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott PM2,5-szennyezettségi irányelveknek. Ezek közé tartozott Ausztrália, Új-Zéland, Észtország, Grönland, valamint néhány kisebb szigetország. E helyeken a PM2,5 éves átlagos koncentrációja nem lépte túl az 5 mikrogrammot köbméterenként – számolt be róla a Guardian.
A tanulmány szerint a legszennyezettebb országok közé tartozik Csád, Banglades, Pakisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és India, van, és ahol 2024-ben valószínűleg tizennyolcszor magasabb volt a ból álló szálló por koncentrációja az ajánlottnál 2024-ben.
Az orvosi szakmai vélemények szerint nem létezik olyan biztonságos határ, amely alatt a légszennyezés ne gyakorolna káros hatást ránk. A 2,5 mikrométernél kisebb részecskék akár a véráramba is bejuthatnak, súlyosan károsítva ezzel a szervezet működését. A kutatások alapján évente több millió életet lehetne megóvni, ha betartanánk a megfelelő irányelveket. Frank Hammes, az IQAir vezérigazgatója hangsúlyozta: "A légszennyezés hatásai nem azonnal jelentkeznek – akár két-három évtized is eltelhet, mire észleljük egészségünkre gyakorolt következményeit, kivéve, ha a helyzet rendkívül súlyos."
A legfrissebb jelentés szerint figyelemre méltó előrelépések történtek a levegőminőség javításában: az irányelv hatálya alá tartozó városok aránya egy év alatt kilenc százalékról 17 százalékra nőtt. Indiában, ahol a világ tíz legszennyezettebb levegőjű városa közül hat található, a légszennyezettség 2023 és 2024 között hét százalékkal csökkent. A kutatók megállapították, hogy Kínában is kedvező tendenciák figyelhetők meg; Peking levegőminősége például már majdnem eléri Bosznia-Hercegovina fővárosának, Szarajevónak a szintjét. Érdemes megjegyezni, hogy Szarajevó az elmúlt két évben Európa legszennyezettebb városának számított.
Zorana Jovanovic Andersen, a Koppenhágai Egyetem környezetvédelmi epidemiológusa, aki nem volt résztvevője a jelentés összeállításának, hangsúlyozta, hogy az eredmények számos aggasztó tényt tártak fel a légszennyezésről. „Még a legkevésbé szennyezett kontinensen is óriási eltérések figyelhetők meg. A kelet-európai és a nem uniós balkáni államok lakói lélegzik be a legszennyezettebb levegőt Európában, és a PM2,5-ös részecskék szintjében húszszoros különbség tapasztalható a legszennyezettebb és a legkevésbé szennyezett városok között.”
A rangsor összeállításához a kutatók a talajszinten mért, valós idejű légszennyezettségi adatokat átlagolták a naptári év során. Érdemes hozzátenni, hogy a szegény országokban általában szennyezettebb a levegő, mint a gazdag országokban, de mivel gyakran nincsenek mérőállomásaik, így adatok híjján ezek nem szerepelnek a jelentésben. Roel Vermeulen, az Utrechti Egyetem munkatársa, aki szintén nincs a szerzők között ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy így is lehetnek torzítások a leginkább az adatszegény, kevés szabályozott mérőállomással rendelkező területek miatt, de az Európára vonatkozó értékek összhangban vannak a korábbi kutatásokkal."Gyakorlatilag világszerte mindenki rossz levegőt szív" - tette hozzá.
