A tehetősekre zúdul az orbáni pénzeső jelentős része, miközben az Államadósság Kezelő Központ kockázatos játékokat űz velük.

Az inflációkövető PMÁP-vagyon jelentős része, illetve a hozamfizetések háromnegyede egy szűk, gazdag réteghez kötődik. Esélyes, hogy ők kiszállnak az állampapírokból, ha az ÁKK nem kínál vonzó alternatívát - márpedig egyelőre nem kínál.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton gazdasági miniszter próbálják elénk tárni, hogy az inflációkövető lakossági állampapírok idei év eleji kiemelkedő hozamfizetései széles társadalmi rétegeket érintenek, a valóság ennek éppen az ellenkezője.

Így

A magyar állam egy izgalmas kísérletbe vág, amikor nem kínál valós hozamalternatívákat. Ez a lépés új kihívásokat és lehetőségeket teremt a gazdasági tájékozódás terén, és felveti a kérdést, hogyan reagálnak majd a befektetők és a polgárok egy ilyen helyzetre. Az alternatívák hiánya nem csupán a pénzügyi döntésekre, hanem a társadalmi és gazdasági innovációkra is hatással lehet.

Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője a Világgazdaságnak nyilatkozva kiemelte, hogy a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) eddig a legkedveltebb megtakarítási forma a befektetők körében.

A magyar privátbanki szektor elemző cégének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a múlt hétfőn véget ért a februári kamatsorozat, amely során alig egy hét leforgása alatt a lejárt 2023/I sorozat mellett körülbelül 50 milliárd forint került kifizetésre. Emellett a későbbi lejáratokra vonatkozó átlagos 18%-os kamatfizetés révén hozzávetőleg 400 milliárd forint érkezik az állampapír számlákra. Az érintett sorozatokban körülbelül 2200 milliárd forintnyi befektetés áll rendelkezésre, így a kamatfizetést követően sok ügyfél mérlegelheti, hogy érdemes-e megtartaniuk azokat a papírokat, amelyek a sorozattól függően csak 3,95-5,2%-os kamatot kínálnak a következő februárig.

A PMÁP-birtokosok körében közel 65%-ot képviselnek azok az emberek, akiknek a száma meghaladja a 350 ezret, és a portfóliójukban 10 millió forint alatti állampapírvagyon található. Ezen csoport esetében nem valószínű, hogy jelentős változások következzenek be az állampapírok iránti érdeklődésben, különösen azért, mert

Számukra a Magyar Államkincstárban ingyenesen fenntartott számlákon elhelyezett pénzeszközök biztonsági tartalékként szolgálnak, nem pedig hozammaximalizáló eszközként működnek.

A Blochamps által végzett elemzések alapján...

a 100 millió fölötti állampapír-állománnyal mindössze az ügyfelek 1,45 százaléka bír, ám ez a szűk réteg a teljes PMÁP-portfolió közel 24 százalékát birtokolja, ráadásul a leggazdagabb 5 százalék teszi majd zsebre idén a PMÁP-kifizetések háromnegyedét.

A lényeg tehát az, hogy a leggazdagabbak forintjai vajon megmaradnak-e állampapírban, ha nem kínálnak extra hozamprémiumot. Az érintett csoport számára kulcsfontosságú, hogy az állam képes-e valamilyen érdemi alternatívát felkínálni a következő évben, a már visszafogott kamatozású inflációkövető állampapírok helyett.

Karagich István véleménye szerint a januári állampapír-visszaváltási adatok kedvező alakulása ellenére még korai lenne végleges következtetéseket levonni az Államadósság Kezelő Központ szakértőinek. Tény, hogy a hírek szerint a kifizetések jelentős része – körülbelül kétharmada – a kincstári számlákon maradt, és egyes összegek más állampapírokba kerültek át. Azonban a Blochamps Capital elemzése alapján ez a jelenség inkább a piaci kivárásnak tudható be egyelőre.

A mostani helyzetben viszont a kedvezőtlenebb ajánlat már elgondolkodhatja az érintetteket. Ráadásul az elmúlt hetekben a forint számottevően erősödött.