A hétköznapok kényelme mögött rejtőzik a hatalom, amely lassan, de biztosan rabul ejt minket.
"Az uralom történetét a különféle képernyők történeteként írhatjuk le" - írja egy ponton Byung-Chul Han, legújabb, magyar nyelven pár hete megjelent könyvében, az Infokráciában, melyben ismét annak a kérdésnek ered nyomába, hogy a digitális technológiák és az internet térnyerése hogyan alakította át gyökeresen a világunkat.
A dél-koreai származású, de már hosszú ideje Németországban élő filozófus az utóbbi évek során Magyarországon is jelentős népszerűségre tett szert, hiszen a Typotex kiadó jóvoltából alig néhány év alatt a tizedik könyve is megjelent hazánkban. A filozófus sikere valószínűleg összefügg azzal, hogy Han művei tömör, 100-120 oldalas esszék formájában érkeznek, amelyek feltárják, hogyan alakult át körülöttünk a világ, és vált ellenségessé az emberi léttel szemben, valamint milyen mentális és társadalmi következményekkel jár ez a folyamat.
Mielőtt a magyar olvasók számára is elérhetővé váltak Han művei, hosszasan elmélkedtem arról, miként hatott a modern munkaformák és a digitális technológiák elterjedése az életvitelünkre. Han szerint ez a folyamat sokunk életében az önkizsákmányolás és a folyamatos önoptimalizáció kényszeréhez vezetett, ami mára a mindennapjaink meghatározó részévé vált. Az író munkái között jelentős átfedések találhatóak; gyakran újra felfedezi ugyanazokat a jelenségeket. Az 2021-ben, német nyelven megjelent Infokrácia című műve is szoros kapcsolatban áll az életművével, tovább mélyítve a témák összefonódását.
Han könyveinek visszatérő állítása, hogy nem érthetjük meg napjaink valóságát a 20. századi társadalomtudományos fogalmak mentén, a múlt századi fogalmi keretek egyszerűen elavultak. Mint (ismét) írja, a nyugati világban vége van annak a rezsimnek, mely a fegyelmezés és az elnyomás nyílt eszközeit használta, és szemben az ipari kapitalizmus korszakával, a jelenkor hatalmi logikája már nem a testeket célozza, azok átkerültek a szépségipar és a fitnesz fennhatósága alá.
Az új hatalmi struktúra az információs rezsim formájában öltött testet, amelynek lényegét már az első bekezdésben világosan körvonalazza:
