A stroke, vagyis a stroke események, ritkán előforduló okai közé tartoznak bizonyos egészségügyi állapotok és környezeti tényezők, amelyek nem annyira ismertek, mint a hagyományos kockázati tényezők. Ilyen például a véralvadási zavarok, a szívritmuszavaro

A stroke egy súlyos agyi keringési zavar, amely két fő típusra bontható: agyvérzésre és agyi érelzáródásra. Azonban léteznek ritkább kiváltó okok is, mint például az agyi erek gyulladása vagy embólia. Ezek az esetek csupán egy-két százalékot képviselnek a stroke-ot szenvedett betegek között, és jellemzően fiatalabb korosztályokat érintenek, kivéve az óriássejtes arteritiszt, amely bármely életkorban megjelenhet.

Az érgyulladás komoly következményekkel járhat, mivel az erek elzáródásához vezethet. Különösen agyi érintettség esetén fennáll a stroke kockázata. Ezt a gyulladást gyakran autoimmun betegség okozza, amely során az immunrendszer tévesen saját ereit idegennek tekinti, és azok ellen indít támadást.

Az óriássejtes arteritisz gyulladása a nagy és közepes méretű ereket érinti, különös figyelmet fordítva a halántéki artériára (arteria temporalis), a szem ütőereire (arteria ophtalmica), valamint a nyaki verőérre (arteria carotis externa).

Ez a betegség jellemzően az idősebb korosztályban, körülbelül 70-80 évesen jelentkezik. A tünetek között súlyos betegségérzet, izomfájdalom és fejfájás szerepel. Érdekes módon a betegek háromnegyede nő. Ha nem kezelik, az esetek 30%-ában vakságot okozhat.

A kortizonterápia gyors eredményeket nyújt, segít a tünetek mérséklésében, és csökkenti a szövődmények megjelenésének kockázatát.

A Takayasu-arteritisz hasonló az óriássejtes arteritiszhez. Elsősorban a fő verőeret, vagyis az aortát, és az abból leágazó, agyat ellátó ereket érinti. Ez egy nagyon ritka betegség, amely főként fiatal nőknél, 40 éves kor előtt jelentkezik.

A láz és a fájdalom mellett előfordulhat, hogy a kar keringési problémái, szédülés és eszméletvesztés jelentkezik, továbbá látászavarok is megjelenhetnek, sőt, akár stroke is kialakulhat ennek következményeként.

A kortizon a páciensek körülbelül 80%-ánál pozitív hatást gyakorol, elősegítve a javulást.

A gyulladás leginkább a kis és közepes méretű ereket támadja meg, és a megfigyelések szerint az esetek közel felében az agyi erek is érintettek. A betegség előfordulása különösen magas a keleti mediterrán térségben és Japánban, ami valószínűleg genetikai háttérrel magyarázható.

A Behcet-kór során a tünetek időnként visszatérnek, és jellemzően afták alakulnak ki a szájüregben, valamint a nemi szervek környékén, sőt, akár a szem környékén is megjelenhetnek. Ezenkívül az ízületi gyulladás is gyakori kísérőjelenség. Különösen figyelemre méltó a vénák gyulladása, amely a betegség egyik jellegzetes megnyilvánulása.

Gyakran előfordul, hogy tartós kortizonkezelésre van szükség, hogy megelőzzük a súlyos szervi károsodások kialakulását.

Az SLE egy súlyos gyulladásos autoimmun betegség. Túlnyomórészt fiatal nők betegsége. Nem tisztázott okból a szervezet saját sejtjeinek anyagaival szemben immunreakció zajlik le. Ennek következtében a különböző szervek, a bőr, a vesék és az ízületek begyulladnak. A vérerek is begyulladhatnak.

A moyamoya betegség egy krónikus, fokozatosan előrehaladó állapot, amely az agyi artériák szűkületéhez és esetleges elzáródásához vezet. A "moyamoya" kifejezés a japán nyelvből származik, és füstfelhőcskét jelent, utalva arra, hogy az angiográfiai vizsgálatok során a beteg erek körül olyan jellegzetes, elágazó mintázatok figyelhetők meg, amelyek hasonlítanak a füstfelhőkhöz. A betegség előfordulása jelentősen gyakoribb Kelet-Ázsiában, mint Európában, ami arra utal, hogy genetikai tényezők kulcsfontosságú szerepet játszanak a kialakulásában. A moyamoya állapot átmeneti iszkémiás rohamok (TIA) vagy stroke megjelenéséhez is vezethet. Leggyakrabban a 30 és 50 év közötti felnőtteknél, illetve 5 és 10 év közötti gyermekeknél diagnosztizálják, de a betegség bármely életkorban jelentkezhet.

Ha a betegséget korai szakaszában észleljük, az agyi bypass-műtét elvégzésével jelentősen mérsékelhetjük a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát.

Az érfal sérülése és bevérzése, amit disszekciónak nevezünk, leginkább a nyaki artériákat érinti. Ennek kiváltó okai közé tartozik a heves tüsszentés vagy köhögés, különösen fertőző betegségek esetén. Emellett a nyak területét ért erőhatások, mint például ütés vagy nyomás, szintén hozzájárulhatnak a probléma kialakulásához. A tünetek között jellemzően fejfájás vagy nyaki fájdalom jelentkezik. Amikor az érfal sérülése vérrög képződéséhez vezet, az eljuthat az agyi erekhez, ahol elzáródást és stroke-ot okozhat. Az ilyen komplikációk megelőzése érdekében fontos a véralvadásgátló kezelés időben történő megkezdése.

A Fabry-szindróma egy genetikai eredetű anyagcsere-rendellenesség, amely a zsírlebontásért felelős enzim működési zavara miatt alakul ki. Ennek következtében bizonyos anyagcseretermékek felhalmozódnak az erek belső falán, ami komoly egészségügyi kockázatokat vonhat maga után. A betegség súlyosságát növeli, hogy a Fabry-szindrómás páciensek körülbelül 25%-ánál átmeneti ischaemiás roham (TIA) vagy stroke léphet fel.

A Fabry-szindróma legelterjedtebb jelei közé tartoznak az idegfájdalmak, a bőr- és szemváltozások, valamint a gyomor-bélrendszeri és vesefunkcióval kapcsolatos problémák.

Fontos a betegség mielőbbi felismerése. Gyógyszeres kezeléssel a tünetek kordában tarthatók.