A Szentlélek ihletése mellett a politikai érdekek is jelentős szerepet játszanak a pápaválasztás folyamatában.

Szerdán a bíborosok közös éneklés és imádság kíséretében lépnek be a Sixtus-kápolnába, ahol napokon keresztül szavaznak, míg végül egy pápajelölt el nem nyeri a kétharmados többséget.

Csak a 80 év alattiak voksolhatnak, ők 135-en vannak. Közülük 108 bíborost Ferenc pápa nevezett ki a világ minden pontjáról. Így jött létre a valaha volt legsokszínűbb testület. 53 bíboros érkezett Európából, 37 az amerikai kontinensről, 23 Ázsiából, 18 Afrikából és 4 Óceániából.

Jelenleg az a legfontosabb kérdés, hogy a következő pápa képes lesz-e folytatni Ferenc pápa béketeremtő örökségét, vagy éppen ellenkezőleg, egy konzervatív irányvonalat képvisel majd, és engedékenyebb lesz a nacionalista és bevándorlásellenes mozgalmakkal szemben.

A világ vezetése és az evangélium hirdetése, vagy inkább a világhoz való alkalmazkodás? Ez a kérdés képezi az egyház legnagyobb dilemmáját. A következő pápa előtt álló feladat, hogy erre a kihívásra választ találjon – hangsúlyozta Érszegi Márk, Vatikán-szakértő. Kiemelte, hogy a bíborosok, akik Tongától Mexikóig érkeznek, alig ismerik egymást, így a különböző frakciók kialakulása nem lesz egyszerű feladat számukra.

Buda Péter, vallástudományi és nemzetbiztonsági szakértő, úgy véli, hogy eddig egyetlen konklávé sem zajlott le a politika befolyása nélkül. Jelenleg Washington, Moszkva és Peking is igyekszik minden lehetséges eszközt bevetni, hogy a számukra legelőnyösebb jelölt viselhesse a pápai tiarát.

Nemrégiben Donald Trump meglepő fotót tett közzé magáról, amelyen pápa öltözetben látható, és ezt a Fehér Ház is továbbította. Sokan ezt csupán trollkodásnak tartják, de érdemes megjegyezni, hogy Trump ezzel a különös taktikával kétszer is megnyerte az elnökválasztást. Nyilvánvaló, hogy célja a szavazóbázisának mozgósítása, abban a reményben, hogy a bíborosi kollégium figyelmét felkeltve elérheti, hogy a választások során a közönség akarata érvényesüljön.

Buda Péter véleménye szerint a keresztény nacionalista irányvonal előbb-utóbb kudarcot fog vallani, mivel az emberiség kihívásai mindenki számára közösek.

Hangsúlyozta, hogy a Vatikán hosszú évtizedeken keresztül nyitott volt az orosz ortodox egyház irányába, azonban az ukrajnai konfliktus következtében ez a kapcsolat egyre nehezen fenntarthatóvá válik.

Erdő Péter esztergomi érsek volt az, aki a leglelkesebben építette a hidat Moszkva felé, ami most ronthatja az esélyeit a konklávén, annak ellenére is, hogy az amerikai konzervatív pénzemberek most éppen mellette kampányolnak a brit The Times információi szerint.