Amire senki nem számított: ez a piac Magyarországon Európához képest robbanásszerű növekedésnek indult.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke, Gál Katalin tájékoztatása szerint a magyar könyvpiac 2024-ben 103 százalékos összforgalmat ért el, ami 8-10 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezen kívül elmondta, hogy tavaly 2692 új nyomtatott könyv és 1232 e-könyv került a piacra, míg az utánnyomott print kiadványok száma 2166-ra rúgott.

2025 elején a könyvszakma is visszatekint az előző év teljesítményére. Az Index ennek kapcsán megkereste a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését (MKKE). Gál Katalin lapunknak elmondta, hogy a tagkiadók számára már a mérleg elkészítése előtt egy rövid kérdőívet küldtek ki. Ezzel arra voltak kíváncsiak, hogy a tavalyi adatok hogyan viszonyulnak a 2023-as év számaihoz. A kiadók többsége válaszolt, és bár nem mindenki szolgáltatott teljes körű adatokat, a trendek így is jól nyomon követhetők.

Gál Katalin véleménye szerint elengedhetetlenek a mélyrehatóbb statisztikai elemzések ahhoz, hogy világosabb képet nyerhessenek a helyzetről. Jelenleg is dolgoznak ezen, és várják, hogy az Európai Könyves Szövetség (FEP) tagjainak adatai is rendelkezésre álljanak. Az eddig begyűjtött információk alapján azonban már most is körvonalazódnak bizonyos tendenciák.

A megjelentetett címszámokkal és az újranyomásokkal együtt el tudták érni azt, hogy a 2024-es forgalmi eredmények nagyjából hasonlóak, mint 2023-ban. Az e-könyvek száma 3 százalékkal növekedett. Kiadott hangos könyv viszont alig készült, az eladott példányszám 8-9 százalékkal csökkent.

Gál Katalin, a MKKE elnöke hangsúlyozta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) könyves adatsorainak elemzése világosan rávilágít arra, hogy a statisztikai megközelítések megújítása elengedhetetlen. "A kereskedelmi forgalomba szánt szépirodalom, szórakoztató könyvek, verseskötetek, tudományos ismeretterjesztő művek és önsegítő nonfiction irodalom nem tartozik a Nemzeti Alaptanterv kiegészítő anyagai közé, és ennek megfelelően a statisztikákban sem kapják meg a nekik járó figyelmet" - mondta el. Az elnök hozzátette, hogy a magyar könyvipar nem igazán hasonlítható más országok piacához, mivel hazánkban a közoktatási könyvek kiadásáért az állam felel.

A könyvpiac Európában több helyen is nehézségekkel küzd, különösen Olaszországban, ahol a piac drámai visszaesést mutatott az előző évhez képest. Az olasz könyvpiac 23 millió eurós (körülbelül 9 milliárd forint) veszteséggel zárta az évet, ami 1,5 százalékos csökkenést jelent. Ezt a szomorú eredményt csak Írország tudta túlszárnyalni, ahol a visszaesés elérte az 5 százalékot. Ezzel szemben Spanyolország és Portugália pozitív irányban zárta az évet, előbbi 10, míg utóbbi 9 százalékos növekedést könyvelhetett el. Nagy-Britanniában szintén visszaesés tapasztalható, de az mindössze 0,6 százalék, míg Németországban a könyvpiac kis mértékű, közel egyszázalékos növekedést mutatott.

A MKKE vezetője azt is elmondta, míg a szakkönyvpiac évről-évre vészesen zsugorodik, a hivatalos statisztika szerint minden negyedik kiadott könyv szakkönyv, és ez a könyvkiadás legvirulensebb szegmense. Ez többek között úgy lehetséges, hogy a kiadott és az eladott könyv között a statisztika nem tesz különbséget. "És olyan könyvkiadással foglalkozó helyek is vannak, ahol ezek az opuszok valahány példányban megszületnek, de ezekről a kereskedelmi forgalomba kerülő kiadványok akár 90 százalékát létrehozó adatszolgáltatóink nem tudnak adatot adni. Azt gyanítom, hogy ezek nem kerülnek a könyves bolti forgalomba."

Gál Katalin szerint az elemzéseket mindenképpen új szempontok figyelembevételével kell elvégezni, a könyvkereskedők adataival erősen kiegészítve.

A könyves ágazat a kulturális ipar fontos része, nagy valószínűséggel száz milliárdot is meghaladó összforgalommal. Az értékesítési csatornák bővülnek, vannak csak online megvásárolható könyvek, nő a magánkiadások piaci jelenléte, az online kiskereskedelem tavaly globálisan 8-9 százalékkal nőtt, amely a könyvpiacot is érinti. A külföldi webáruházakból

Az emberek különböző nyelveken írt könyveket is beszerezhetnek, legyenek azok magyar vagy idegen nyelvű művek.

A MKKE elnöke arról is beszélt, hogy a magyarok kulturális célra évente átlagosan jövedelmük 2,6 százalékát költik, amelyből a könyvpiac is részesedik. Megjegyezte, abban mindenképpen feloldandó ellentmondás van, hogy a GDP 1 százaléka kultúrára megy, s ha tüzetesen megnézzük, azt látjuk, lehetséges, hogy a sport és egyházi kiadások is idetartoznak.

Gál Katalin véleményét is kikértük a politika könyvpiacra gyakorolt hatásáról. Ezzel kapcsolatban megosztotta velünk, hogy a sajtóból értesült arról, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) tavaly ősszel, a nemzeti könyvtár szakmai irányítása alatt, egy kihívást hirdetett meg az olvasás népszerűsítésére és a könyvtárhasználat ösztönzésére. Hankó Balázs a kezdeményezés célját abban látja, hogy a magyar közkönyvtárak a Kárpát-medencében innovatív módszerekkel bővítsék az olvasás iránti érdeklődést, növeljék látogatottságukat és a kölcsönzések számát. A kihívás keretében a legjobban teljesítő intézmények kategóriánként 10 millió forint, 5 millió forint, illetve 3 millió forint pénzjutalomban részesülnek, amelyet az olvasás népszerűsítésére és a szolgáltatásaik fejlesztésére fordíthatnak.

A MKKE elnöke megalázónak tartja, hogy a KIM ezzel az intézkedéssel próbálja abszolválni a problémát, miközben az olvasáshoz való hozzáférést demokratizálni kellene, nem pedig átlépni fölötte. "Felszínes megoldásnak is gyenge." Gál Katalin elmondta, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium évente mintegy 3000 közkönyvtárat 16 milliárd forinttal támogat, amelyben az iskolai könyvtárak nincsenek benne.

Úgy gondolja, hogy a megjelölt összeg valószínűleg nem csupán a dokumentumok beszerzését fedezi (a könyvtári szaknyelvben ezek az ismerethordozók – például könyvek, folyóiratok és digitális tartalmak – összefoglaló elnevezése), hanem magában foglalja a teljes fenntartási költséget és a rezsiköltségeket is.

Drámai módon alacsony és megalázóan csekély ez az összeg, és az egész verseny is éppen olyan méltatlan. A program bejelentésével egy időben megújult a KIM olvasóterme, ahol a kultúrstratégiai intézmények, valamint a hazai kulturális élet legfontosabb szereplőinek könyvtermése várja az érdeklődőket. Ötezer kötet, ami bármit is jelent, mégis elgondolkodtató. Úgy vélem, eljött az idő, hogy újjáélesszünk egy új Márai-programot, amely lehetőséget adna a kiadóknak, hogy friss és igényes művekkel gazdagítsák a könyvtárakat. Emellett nem lenne szabad megfeledkeznünk a szakképzett könyves szakemberek gárdájának felkéréséről sem. Egy igazán érezhető „csoda” és a valódi olvasás népszerűsítése nem is jelentene túl nagy költséget, mégis jelentős hatással bírhatna.

Gál említette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumainak működése valószínűleg forráshiány következtében csökkent, de optimistán bízik abban, hogy hamarosan újra elindulhatnak, és a pályázatok kiírására is sor kerülhet. "Eközben a szenvedélyes könyvkiadók rendíthetetlen eltökéltséggel dolgoznak a klasszikus és kortárs magyar, valamint a világirodalom legjavának megjelentetésén és terjesztésén."

A MKKE jelenleg is gőzerővel készül a 96. Ünnepi Könyvhét és a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megrendezésére. Mindkét esemény ingyenesen látogatható, így bárki részt vehet rajtuk. Ezeken a különleges napokon átlagosan 60-70 ezer könyvbarát keresi fel a rendezvény helyszíneit, amelyek közül az Ünnepi Könyvhét a Vörösmarty téren és a Duna-korzón zajlik. A könyvhetet nemcsak Budapesten, hanem az ország kisebb és nagyobb településein is megrendezik, így a könyvmolyok számára széleskörű lehetőségek állnak rendelkezésre. Érdekesség, hogy idén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál új helyszínre költözik: a Bálna Honvédelmi Központ ad otthont a rendezvénynek.