Az EKB Kormányzótanácsának döntései, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a kamatpolitikához, jelentős hatással bírnak a pénzügyi piacokra és a gazdaság egészére. Ezek a lépések magukban foglalhatják a monetáris politika egyéb aspektusait, mint például a
Monetáris politikai stratégiai közlemény
A Kormányzótanács 2025. június 25-én hivatalosan is jóváhagyta a monetáris politikai stratégia 2025-ös értékelésének eredményeit, miután 2020-2021 során alapos stratégiai felülvizsgálatot végeztek. Az értékelés részletes összefoglalása elérhető az EKB hivatalos weboldalán közzétett sajtóközleményben, az aktualizált monetáris politikai stratégiai anyagban, valamint az áttekintő feljegyzésben. Ezenkívül két EKB által készített műhelytanulmány is rendelkezésre áll, amelyek további információkat nyújtanak. Christine Lagarde, az EKB elnöke, és Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza 2025. június 30-án Sintrában tartott sajtókonferenciát, ahol a központi banki fórum keretein belül részletesen bemutatták az aktualizálás eredményeit.
A fenntarthatósággal összefüggő vállalati beszámolókat érintő irányelvek (CSRD) elfogadhatósági kritériumának bevezetését elhalasztották az eurorendszer fedezeti keretrendszerében.
A Kormányzótanács 2025. július 17-én egy fontos döntést hozott, amely szerint elhalasztják azt az elvárást, hogy az uniós CSRD irányelv alkalmazása az eurorendszer fedezeti keretében kötelező elfogadhatósági kritérium legyen minden olyan fedezetre, amely a CSRD hatálya alá tartozó vállalati kibocsátókra vagy adósokra vonatkozik. E döntés hátterében két fő tényező áll: egyrészt a CSRD-t a 2024. júliusi eredeti határidőig nem sikerült maradéktalanul átültetni, másrészt pedig az Európai Bizottság "Omnibus" egyszerűsítési csomagja kapcsán folynak viták az irányelv lényegi tartalmáról. E két körülmény jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy a CSRD-hez kapcsolódó elfogadhatósági kritériumot a közeljövőben zökkenőmentesen és időben bevezessék. Az új követelmény teljesítési ütemezéséről hamarosan részletes tájékoztatást nyújtunk.
Az autonóm tényezőre vonatkozó előrejelzés közzétételének ideiglenes felfüggesztése.
A Kormányzótanács 2025. július 18-án döntött az autonóm tényezőkkel kapcsolatos előrejelzések előkészítési és publikálási folyamatának átalakításáról. A határozat értelmében a jövőbeni refinanszírozási műveletek bejelentési napjain, mindaddig, amíg új értesítést nem adnak ki, felfüggesztik az autonóm tényezőkre vonatkozó előrejelzések közzétételét. E módosítás célja a működési hatékonyság javítása, és az elavult eljárások megszüntetése, amely 2025. július 28-tól lép életbe.
A Kormányzótanács közleménye a makrogazdasági politikáról
A Kormányzótanács 2025. július 4-én közzétett egy közleményt, amely az EKB hivatalos weboldalán jelent meg, és a makroprudenciális fórum 2025. június 25-i értekezlete után készült. A közlemény a globális geopolitikai bizonytalanság fokozódása következtében az euroövezet pénzügyi stabilitását fenyegető kockázatokra hívja fel a figyelmet. Azt hangsúlyozza, hogy a nemzeti hatóságok számára létfontosságú a bankrendszer jelenlegi rezilienciájának megőrzése, és hogy a makroprudenciális politikának rugalmasan kell alkalmazkodnia a folyamatosan változó körülményekhez. A döntéshozóknak pedig elengedhetetlen, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a helyzet alakulását.
A TARGET-ről szóló 2024. évi Éves jelentés
A Kormányzótanács 2025. június 26-án megtartott ülésén áttekintette a TARGET-rendszer 2024. évi Éves jelentését. Ebben a jelentésben részletesen ismertetik a rendszer forgalmát és teljesítményét, valamint a TARGET2 és a T2 területén 2024-ben, a konszolidált TARGET-szolgáltatások első teljes évében bekövetkezett jelentős eseményeket. A dokumentum hét keretes írást is tartalmaz, amelyekben 2024-ben kiemelt fontossággal bírnak az alábbi témák: a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók hozzáférése a TARGET-szolgáltatásokhoz, a T2 statisztikai adatszolgáltatási keretrendszer módosításai, az uniós elszámolási ciklus T+1-re való lerövidítésének előkészítése, a TARGET-szolgáltatások és az adatvédelem kérdései, a T2 és a TIPS többdevizás funkciói, a TIPS azonnali fizetési rendszerekhez való integrációja, valamint az eurorendszer új technológiák feltérképezésével kapcsolatos munkálatai a nagybani jegybankpénz terén. A jelentés teljes szövege az EKB hivatalos weboldalán elérhető.
A TARGET szolgáltatások keretében 2020-ban észlelt incidensek kezelésére vonatkozó cselekvési terv aktuális állapotának áttekintése.
A Kormányzótanács 2025. június 26-án áttekintette a TARGET-szolgáltatások 2020-as problémáit követően végzett független felülvizsgálat megállapításait és ajánlásait feldolgozó cselekvési terv jelenlegi állapotát. A legjelentősebb piaci szereplőket közvetlenül értesítették a haladásról az EKB-val folytatott rendszeres megbeszélések keretében. Tekintettel arra, hogy az ajánlott 155 intézkedés közül csupán egy végrehajtása van még folyamatban, és az eurorendszer/KBER Belső Könyvvizsgálói Bizottsága figyelemmel kíséri a hátralévő ajánlás teljesítéséhez szükséges teendőket, a Kormányzótanács úgy határozott, hogy az éves beszámolóra már nincs szükség.
A rendszerszempontból kiemelkedő fizetési rendszerek felügyeleti követelményeinek újrakodifikálása az EKB által fontos lépés a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Az ilyen rendszerek szigorú ellenőrzése elengedhetetlen a hatékony és megbízható pénzforgalom biztosításához, amely a gazdaság működésének alapját képezi. Az új szabályozás célja, hogy világosabb és átláthatóbb keretet nyújtson a felügyeleti tevékenységekhez, ezáltal erősítve a piaci bizalmat és csökkentve a kockázatokat.
A Kormányzótanács 2025. július 2-án jóváhagyta a rendszerszempontból kiemelkedő fizetési rendszerek felügyeletére vonatkozó EKB/2025/22 számú, átdolgozott rendeletet, melyet SIPS-rendelet néven ismerünk. Emellett engedélyezte egy válasznyilatkozat közzétételét is, amely összegzi az érintett nyilvános konzultáció során beérkezett észrevételeket, valamint részletezi a SIPS-rendeletben eszközölt főbb módosításokat. Továbbá, szükség esetén tisztázza az esetleges értelmezési kérdéseket is.
A TARGET2-Securities (T2S) pénzügyi kimutatásai
A Kormányzótanács 2025. július 17-én zöld lightot adott a T2S 2024-es pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásainak nyilvánosságra hozatalához, egyúttal tudomásul vette a kapcsolódó külső könyvvizsgálói állásfoglalást is. Ezzel a lépéssel a T2S keretmegállapodásban vállalt kötelezettségét teljesíti, amely előírja, hogy tájékoztassa a T2S ügyfeleit, érdekelteket és a szélesebb közönséget a T2S pénzügyi helyzetéről. A vonatkozó dokumentumok elérhetők az EKB hivatalos weboldalán.
A digitális euro projekt keretében a megfelelő szolgáltatók kiválasztása kulcsfontosságú lépés. Az ideális partnerek megtalálása érdekében alaposan meg kell vizsgálni a potenciális szolgáltatók szakmai tapasztalatát, technológiai hátterét és innovációs képességeit. Emellett fontos, hogy a kiválasztott szolgáltatók képesek legyenek zökkenőmentesen együttműködni a projekt céljaival és követelményeivel, biztosítva ezzel a digitális euro sikeres bevezetését és működését. A folyamat során a megbízhatóság, a rugalmasság és a jövőbeni fejlődési lehetőségek is lényeges szempontok, hiszen a digitális pénzpiac folyamatosan változik, és a szolgáltatóknak alkalmazkodniuk kell a dinamikus környezethez.
A Kormányzótanács 2025. július 23-án zöld utat adott a digitális euró szolgáltatási platform (DESP) különféle elemeinek és azok kapcsolódó szolgáltatásainak kiválasztására. Ez a döntés összhangban áll a projekt előkészítési fázisára kitűzött mérföldkövekkel. További részletek a projektről az EKB hivatalos weboldalán érhetők el. Ezen kívül közzétettük a legfrissebb eredményjelentést is, amely 2025. július 16-án jelent meg a kapcsolódó sajtóközleménnyel együtt.
Az EKB véleménye a 974/98/EK rendelet Bulgáriában történő euró bevezetésére vonatkozó módosításáról, valamint a 2866/98/EK rendelet bulgáriai átváltási árfolyamával kapcsolatos módosítási javaslatról szóló tanácsi rendelet kapcsán.
A Kormányzótanács 2025. július 2-án ratifikálta a CON/2025/15 számú véleményt, amelyet az Európai Unió Tanácsának kérésére készítettek el.
Európai Központi Bank véleménye a Magyar Nemzeti Bank kötelező tartalékráta mértékéről Az Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi állásfoglalásában kiemelte a kötelező tartalékráta fontosságát a pénzügyi stabilitás és a monetáris politika szempontjából. A Magyar Nemzeti Bank által alkalmazott tartalékráta mértéke meghatározó szerepet játszik a bankrendszer likviditásának fenntartásában, valamint a hitelkihelyezés dinamikájának alakításában. Az EKB véleménye szerint a megfelelően megválasztott kötelező tartalékráta hozzájárulhat a pénzügyi rendszer ellenállóképességének növeléséhez, ugyanakkor figyelembe kell venni a gazdasági környezet változásait és a pénzpiacok aktuális igényeit is. A tartalékráta módosítása során javasolt, hogy a Magyar Nemzeti Bank alaposan mérlegelje a potenciális hatásokat, hogy a monetáris politika céljait hatékonyan elérhesse. A jövőbeni döntések során az EKB arra ösztönzi a Magyar Nemzeti Bankot, hogy folytassa a szoros együttműködést a nemzeti és nemzetközi pénzügyi hatóságokkal, így biztosítva a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés fenntarthatóságát.
A Kormányzótanács 2025. július 14-én hivatalosan is jóváhagyta a CON/2025/16 számú véleményt, amelyet a Magyar Nemzeti Bank kérésére készítettek el.
EKB-állásfoglalás a fizetési számlák és a készpénzfelvételhez kapcsolódó díjak eltörléséről.
A Kormányzótanács 2025. július 14-én jóváhagyta az EKB által saját kezdeményezésére készült CON/2025/17 számú véleményt.
A Piaci Infrastruktúra és Pénzforgalom Bizottsága (MIPC) elnökének és ideiglenes elnökének kinevezése
A Kormányzótanács 2025. július 23-án döntést hozott, miszerint Thomas Vlassopoulos, az EKB Piaci Infrastruktúra és Pénzforgalom Főigazgatóságának vezetője, a MIPC új elnöke lesz 2025. szeptember 1-jétől 2025. december 31-ig. Ezen időszak alatt a KBER szakbizottságainak elnökeit is (újra) kinevezik a következő hároméves időszakra, amely 2026 januárjától 2028 decemberéig tart. A Kormányzótanács továbbá Fiona van Echelpoelt, az EKB Piaci Infrastruktúra és Fizetésforgalom Főigazgatóságának főigazgató-helyettesét jelölte ki a MIPC ideiglenes elnökévé a 2025. július 23. és augusztus 31. közötti átmeneti időszakra.
A Piaci Infrastruktúra Testület (MIB) élén új vezetők állnak, mivel megkezdődött az elnök és az ideiglenes elnök kinevezési folyamata.
A Kormányzótanács 2025. július 23-án bejelentette, hogy Thomas Vlassopoulos-t, az Európai Központi Bank Piaci Infrastruktúra és Fizetésforgalom Főigazgatóságának új főigazgatóját nevezte ki a Piaci Infrastruktúra Testület elnökévé. A kinevezés 2025. szeptember 1-jétől 2026. május 31-ig érvényes, ezt követően a Kormányzótanács döntést hoz a Testület összetételéről a következő hároméves időszakra vonatkozóan. A 2025. július 23. és augusztus 31. közötti időszakra, míg várakozásban áll a végleges elnöki poszt betöltése, Dimitri Pattynt, az EKB Piaci Infrastruktúra és Fizetésforgalom Főigazgatóságának főigazgató-helyettesét nevezték ki az MIB ideiglenes elnökévé.
Az Európai Központi Bank Számvizsgáló Bizottságának vezetője
A Kormányzótanács 2025. július 23-án tudomásul vette, hogy Olli Rehn, a Suomen Pankki - Finlands Bank elnöke és az EKB Számvizsgáló Bizottságának tagja 2025 júliusától átveszi a Számvizsgáló Bizottság elnöki tisztét. Ebben a szerepkörében Rehn Klaas Knot, a De Nederlandsche Bank korábbi elnöke helyét veszi át, akinek hivatali ideje 2025. július 1-jén lejárt.
A Болгарска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) szerepe a Kormányzótanács döntéshozatali folyamataiban 2026. január 1-je előtt kiemelkedő fontossággal bír. A bank tevékenysége és szakmai hozzájárulása meghatározó tényező a gazdasági stabilitás és a pénzügyi rendszer hatékonysága szempontjából, melynek keretein belül stratégiai döntések születnek a hazai pénzügyi politikák irányításában. A jövőbeli fejlemények alakulását is befolyásoló tényezőként a bank biztosítja, hogy a határozatok megalapozottak és a legjobb gyakorlatok szerint történjenek.
Bulgária euroövezeti csatlakozásának az Európai Unió Tanácsa általi hivatalos jóváhagyása nyomán a Kormányzótanács úgy határozott, hogy felkéri a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) elnökét, hogy az euro 2026. január 1-jei bevezetése előtt megfigyelői minőségben részt vegyen a Kormányzótanács értekezletein. A BNB-szakértők 2025 szeptemberétől szintén meghívást kapnak, hogy - megfigyelőként - részt vegyenek az eurorendszer/KBER bizottsági és alegységi értekezletein, amikor azok eurorendszer-összetételben üléseznek.
Az Európai Bizottság által készített számítások nyújtanak egy részletes áttekintést az ukrajnai hitelegyüttműködési mechanizmus keretében befagyasztott orosz eszközökhöz kapcsolódó szankciókból származó kiemelkedő bevételekről.
A Kormányzótanács 2025. július 16-án elfogadta a többlet tartalékállományok és egyes betétek díjazásáról szóló EKB/2025/23 határozatot, amely módosítja az (EU) 2019/1743 határozatot (EKB/2019/31), valamint a nemzeti központi bankoknál és az Európai Központi Banknál tartott egyes nem monetáris politikai betétek díjazásáról szóló (EU) 2024/1209 határozatot (EKB/2024/11) A módosító határozattal megvalósítják az EKB beleegyezését, amelynek értelmében számlát nyit az Európai Bizottság számára az Ukrajna hitelegyüttműködési mechanizmusához rendelt összegek fogadása, vezetése és átutalása céljából; a cél ezzel Ukrajna támogatása a finanszírozási igényeinek kielégítésében.
Versenypályázati eljárás a jövőbeni eurobankjegyek dizájnjának megalkotására A jövőbeli eurobankjegyek megjelenése kapcsán izgalmas versenypályázati eljárásra kerül sor, amely lehetőséget ad tehetséges művészeknek és dizájnereknek, hogy kreatív elképzeléseikkel hozzájáruljanak a közös európai valuta új arculatához. A pályázat célja, hogy innovatív és egyedi dizájntervekkel frissítse fel a bankjegyek vizuális világát, tükrözve az európai kultúra sokszínűségét és értékeit. A jelentkezőknek lehetőségük van bemutatni, hogyan képzelik el a jövő bankjegyeit, figyelembe véve a modern technológiai vívmányokat és a fenntarthatóság szempontjait is. A pályázatra benyújtott terveknek nem csupán esztétikai élményt kell nyújtaniuk, hanem funkcionális szempontból is megfelelniük kell a legmagasabb elvárásoknak. A zsűri, amely szakértőkből és művészekből áll, alaposan megvizsgálja a benyújtott pályamunkákat, és a leginnovatívabb, legkreatívabb ötletek kerülnek kiválasztásra. Az eljárás során fontos szerepet kap a közönség véleménye is, hiszen a bankjegyek mindennapi használatban vannak, így a lakosság igényeinek és preferenciáinak figyelembevételére is szükség van. A pályázat nemcsak a dizájnerek számára jelent kihívást, hanem egy izgalmas lehetőséget is a társadalom számára, hogy részt vegyen a jövőbeli eurobankjegyek megalkotásában. Az új dizájnok megjelenése nem csupán a pénzformátumok frissítését jelenti, hanem egy új korszak kezdetét is az európai identitás és kultúra kifejezésében.
A Kormányzótanács 2025. július 8-án tudomásul vette a jövőbeli eurobankjegyek dizájnterveire vonatkozó versenypályázati folyamat és a pályázatot elbíráló bizottság felállítására irányuló eljárás aktuális státuszát. A tervpályázat lehetővé teszi a Kormányzótanácsnak a jövőbeli eurobankjegyek terveinek kiválasztását, és a pályázatot a nyilvános, átlátható és megkülönböztetéstől mentes verseny alapelvei irányítják majd. Az eljárást 2025. július 15-én publikálták az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A független szakértőkből álló tervpályázati bírálóbizottság előválogatást készít a dizájntervekről, amivel a Kormányzótanácsot támogatja a kiválasztásban. A témáról az EKB honlapján sajtóközlemény is olvasható.
Egyetértési megállapodás a Pénzmosás Elleni Hatósággal
A Kormányzótanács 2025. június 27-én nem támasztott ellenérvet a Felügyeleti Testület javaslatával kapcsolatban, amely az EKB és az újonnan megalakult Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Európai Hatósága (AMLA) közötti együttműködés és információcsere érdekében létrejövő egyetértési megállapodás jóváhagyását célozta. Az említett megállapodás, valamint a hozzá kapcsolódó sajtóközlemény elérhető az EKB bankfelügyeleti weboldalán.
Fenyegetésvezérelt behatolási tesztelés (TLPT) a digitális működési reziliencia jogi keretein belül A digitális működési reziliencia jogszabálya új megközelítéseket követel meg a kiberbiztonság terén, amelyek középpontjában a fenyegetésvezérelt behatolási tesztelés (TLPT) áll. Ez a módszer nem csupán a rendszerek sebezhetőségeinek feltárására összpontosít, hanem a potenciális támadások és fenyegetések valósághű szimulálására is. Ennek célja, hogy a vállalatok képesek legyenek hatékonyan reagálni a kiberfenyegetésekre és javítani digitális infrastruktúrájuk védelmét. A TLPT során a szakértők különféle támadási forgatókönyveket dolgoznak ki, amelyek a legfrissebb kiberfenyegetések és trendek alapján készülnek. Ez a proaktív megközelítés lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy ne csupán a már ismert sebezhetőségekre fókuszáljanak, hanem a potenciális új támadásokra is felkészüljenek. A jogszabályi keretek betartása érdekében a TLPT során a tesztelés során szerzett tapasztalatokat és eredményeket dokumentálni kell, hogy a megfelelő intézkedéseket meg lehessen tenni a kockázatok minimalizálása érdekében. A fenyegetésvezérelt behatolási tesztelés tehát nemcsak a sebezhetőségek azonosítását szolgálja, hanem hozzájárul a szervezetek digitális rezilienciájának növeléséhez, ezzel elősegítve a biztonságosabb működést a digitális világban.
A Kormányzótanács 2025. június 27-én nem emelt kifogást a Felügyeleti Testület javaslata ellen, melynek célja, hogy azonosítsa azokat a konkrét felügyelt szervezeteket, valamint szükség esetén azok leányvállalatait, amelyeknek a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 számú európai parlamenti és tanácsi rendelet (DORA) alapján TLPT-t kell végezniük. A TLPT, a DORA értelmezésében, egy olyan módszer, amely a valós kiberfenyegetések forrásaként meghatározott, való életből vett szereplők taktikáit, technikáit és eljárásait imitálja, és egy kontrollált, egyedi, hírszerzésen alapuló (red team) tesztet végez a pénzügyi intézmények kritikus, aktív termelési rendszerein. Az EKB levélben értesíti az azonosított felügyelt szervezeteket és szükség esetén leányvállalataikat a folyamat részleteiről.
Egyedi keretrendszer a kriptoeszközök piacainak szabályozására, amely elősegíti a hatóságok közötti hatékony együttműködést és információcserét.
A Kormányzótanács 2025. július 1-jén nem emelt kifogást a Felügyeleti Testület javaslata ellen, amelynek tárgya a titkos felügyeleti információk illetékes nemzeti hatóságoknak való átadása a kriptoeszközök piacairól szóló (EU) 2023/1114 rendelet (MiCAR) alapján. Tekintettel az uniós tagállamok eltérő szervezeti felépítésére, a keretrendszerben pontosítva van, hogy az EKB bankfelügyelete hogyan férhet hozzá a MiCAR-hoz kapcsolódó információkhoz az EKB SSM-rendelet szerinti felügyeleti feladatainak ellátása céljából, és felvázolja azokat az eljárásokat, amelyeket a közös felügyeleti csoportoknak követniük kell, amikor válaszolnak a tagállamok által a MiCAR-ban felvázolt kötelességek és feladatok ellátására kijelölt illetékes hatóságok információcserére vonatkozó megkereséseire.
Az Európai Központi Bank (EKB) választási lehetőségeinek és mérlegelési jogkörének keretrendszere alapos felülvizsgálaton megy keresztül. E folyamat célja a bank döntéshozatali mechanizmusának javítása, valamint a monetáris politika hatékonyságának növelése. A felülvizsgálat során figyelembe veszik a piaci környezet változásait és az EKB szerepét a gazdasági stabilitás fenntartásában. A cél egy olyan átlátható és rugalmas rendszer kialakítása, amely jobban alkalmazkodik a jövőbeli kihívásokhoz és igényekhez.
A Kormányzótanács 2025. július 15-én nem emelt kifogást a Felügyeleti Testület javaslatai ellen, amelyek célja a következő dokumentumok elfogadása volt: az uniós jogszabályok keretein belül a választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök alkalmazásának módosítására vonatkozó (EU) 2016/445 rendelet (EKB/2016/4) módosítása, melyet az EKB/2025/24 rendelet tartalmaz; a (EU) 2017/697 iránymutatás (EKB/2017/9) módosítása, amely a kevésbé jelentős intézményekre vonatkozó választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök gyakorlását szabályozza, és amelyet az EKB/2025/25 iránymutatás módosít; valamint az EKB/2025/26 ajánlás, amely a kevésbé jelentős intézmények tekintetében az illetékes nemzeti hatóságok által gyakorolt választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörökről szóló EKB/2017/10 ajánlást módosítja. Ezen kívül a Kormányzótanács nem kifogásolta az uniós jogszabályok keretein belül a választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök vonatkozásában készült EKB-útmutató jóváhagyását sem, amely figyelembe veszi a kapcsolódó nyilvános konzultáció során beérkezett visszajelzéseket. A konzultációra adott válaszok összegzését a bankfelügyeleti honlapon közzétett nyilatkozatban is megjelentettük, kiegészítve a megfelelő sajtóközleménnyel.
Az Európai Központi Bank (EKB) által készített útmutató a felhőalapú szolgáltatások kiszervezésével foglalkozó felhőszolgáltatók számára egy átfogó keretet nyújt a legjobb gyakorlatok és irányelvek alkalmazására. A dokumentum célja, hogy segítsen a pénzügyi intézményeknek megérteni a felhőtechnológia kockázatait és előnyeit, valamint irányt mutasson a biztonságos és hatékony adatkezeléshez. A felhőszolgáltatók számára kidolgozott ajánlások figyelembe veszik a pénzügyi szektor speciális igényeit, és hangsúlyozzák a megfelelőség, az adatvédelem, valamint a szolgáltatások megbízhatóságának fontosságát. Az útmutató célja, hogy elősegítse a biztonságos innovációt és a digitális transzformációt a pénzügyi szektorban, miközben figyelemmel kíséri a kockázatkezelést és a szabályozási követelmények betartását.
Az EKB 2025. július 17-én a 2024 júliusában lezáruló nyilvános konzultáció után kiadta a felhőalapú szolgáltatások felhőszolgáltatókhoz történő kiszervezéséről szóló végleges útmutatóját. Ebben jogilag kötelező érvényű követelményeket, eljárásokat vagy szabályokat nem határoz meg, hanem pontosítja, hogy mit vár el az EKB a bankoktól a DORA-követelmények betartását illetően. Emellett olyan bevált gyakorlati megoldásokat biztosít az EKB felügyelete alatt álló, harmadik fél felhőszolgáltatásokat igénybe vevő bankok hatékony kiszervezési kockázatkezeléséhez, amelyek a megfigyelt ágazati gyakorlaton alapulnak. Az útmutató és a vonatkozó sajtóközlemény az EKB bankfelügyeleti honlapján olvasható.
Egy euroövezeti bankra kiszabott közigazgatási bírság érkezett, amely a pénzügyi szabályozások megszegésére vonatkozik.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2025. július 18-án nyilvánosságra hozta, hogy 6,94 millió eurós közigazgatási bírságot szab ki a Belfius Banque S.A./Belfius Bank S.A./N.V. számára, amiért nem tartották be a belső modellek alkalmazására vonatkozó előírásokat. Ezek a modellek kulcsszerepet játszanak a bank mérlegében található kockázatok értékelésében. A részletekért érdemes ellátogatni az EKB bankfelügyeleti hivatalos weboldalára, ahol a sajtóközlemény is elérhető.
Az EKB módosított útmutatója a belső modellekről
A Kormányzótanács 2025. július 22-én nem tett kifogást a Felügyeleti Testület javaslatával szemben, amely az EKB belső modellekre vonatkozó átdolgozott útmutatójának és a kapcsolódó gyakori kérdések közzétételét célozza. Ezeket hamarosan elérhetővé tesszük az EKB bankfelügyeleti honlapján. A banki jogszabályok előírják, hogy az EKB engedélyezze a hitelkockázatra, partner-hitelkockázatra és piaci kockázatra vonatkozó belső modellek alkalmazását, feltéve, hogy ezek megfelelnek a tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) vonatkozó szakaszaiban foglalt kritériumoknak. Az EKB által kidolgozott belső modellekről szóló útmutató átlátható módon ismerteti, hogyan értelmezi és tervezi az EKB a belső modellek értékelési szabályainak alkalmazását az érvényes uniós és nemzeti jogszabályok keretein belül.
