"Fantasztikus, ez igazán szuper!" - így kezdődött a Momentum kalandja, amely most a végső szakaszához érkezhet.

A NOlimpia-kampány révén váltak a magyar politikai színtér ismert szereplőivé, majd magabiztosan és nagy lelkesedéssel vágtak bele a pártépítésbe. Céljuk a politikai generációváltás volt: nem csupán az Orbán-kormány leváltását tűzték ki, hanem az ellenzéki tábor régi, bevált figuráit is meg szerették volna fektetni. Legnagyobb diadalukat 2019-ben érték el, amikor két képviselőt küldhettek az Európai Parlamentbe, de öt év elteltével már egyikük sem kapott helyet a testületben. Ma a politikai paletta peremére szorultak, és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is az óellenzékhez sorolja őket. Ahogy közeledik a 2026-os országgyűlési választás, a Momentum számára egyre égetőbb kérdés, hogy valóban elindulnak-e, és ha nem, vajon van-e még jövőjük, vagy csupán a magyar politikatörténet egy elfeledett epizódjaként végezhetik.

Cikkünk a Momentum születésétől indulva végigköveti a párt eddigi politikai pályáját, megvizsgálja jelenlegi helyzetét, és azt is, milyen kilátásai lehetnek a jövőre nézve. A háttér feltérképezéséhez tagokkal és a párt több meghatározó politikusával beszélgettünk, olyanokkal, akik a kezdetektől részesei voltak a Momentum építésének, illetve akik ma is alakítják stratégiai irányát. Volt, aki névvel, más név nélkül vállalta, hogy válaszol az Index kérdéseire.

A Momentum gyökerei 2014-ig nyúlnak vissza, mozgalmi alapjai pedig 2015 második felében és 2016 elején kezdtek formálódni. Ma már kevesen emlékeznek rá, hogy kezdetben "KétezertizenX" néven is szerveződtek. A zömmel fiatal, gyakran külföldön tapasztalatot szerzett értelmiségiekből álló közösség 2016-ban Momentum Mozgalom (MoMo) néven egyesületté alakult, és ezzel a névvel vágtak neki 2017 januárjában a NOlimpia-kampánynak, amely országos ismertséget hozott számukra.

2017-ben az Index egy figyelemfelkeltő portrécikket publikált Fekete-Győr Andrásról, akinek története mélyen megérintette a közvéleményt. Fekete-Győr elmondása szerint 2014. január 15-én, miközben egy Index-videót nézett, hirtelen világossá vált számára, hogy a politikai táj, amelyet az MSZP, az Együtt, a DK, a PM és a Liberálisok képviselnek, nem kínál igazi megoldást. Ekkor határozta el, hogy megalapít egy új politikai közösséget, amely a fiatal generáció hangját képviseli, és amely később párttá alakulva alternatívát nyújt a kormánnyal és az ellenzékkel szemben is. Rájött, hogy a politikai életben sürgető szükség van a politikai szereplők újraértelmezésére: a korrupció helyett a közösség érdekei iránti elköteleződés kell, hogy legyen a középpontban.

Több év elteltével, 2021-ben a Momentum miniszterelnök-jelöltjeként újra visszatekintett a kezdetekre. Emlékezetes szavakkal idézte fel, hogy 2014-ben megdöbbenve tapasztalta, ahogy az akkori ellenzéki pártok a már ismert, kimerült politikai figurákkal próbálták meg felvenni a versenyt, miközben egymással civakodtak ahelyett, hogy összefogtak volna. A választás végül fájdalmas kudarcot hozott számukra a Fidesszel szemben.

Felfedeztem, hogy ha a mi generációnk nem lép a tettek mezejére, akkor az a Magyarország, amelyet ismerünk és szeretünk, eltűnhet a térképről. Tudatosult bennem, hogy ha nem cselekszem a hazám érdekében, akkor a gyermekeim nem itt, Magyarországon fognak felnőni, hanem valahol Európában, távol Orbán Viktor rendszerének árnyékától.

Fekete-Győr 2021-ben ezt a megállapítást tette.

2014-ben tudatosan olyan fiatalokat keresett, akik külföldi tapasztalatokkal rendelkeztek, de nem kívántak multinacionális cégeknél dolgozni vagy külföldre költözni; helyette felelősséget éreztek Magyarország iránt. Cseh Katalin, aki lapunknak elárulta, hogy már akkor momentumos volt, amikor a Momentum még csak egy ötlet volt, az egyik volt azon tíz fiatal közül, akik 2015 végén és 2016 elején összegyűltek, hogy közösen fellépjenek. Úgy döntöttek, hogy nem tűrik tovább, hogy Magyarországon hiányozzon egy liberális, Európa-párti erő, amely képviselhetné a hasonló értékeket valló fiatalokat. Ekkor kezdődött az a közös munka, amely később a Momentum Mozgalom alapját képezte.

Mindig is érdekelt a közélet, és már az egyetem eleje óta különböző formákban foglalkoztam aktivizmussal. Részt vettem a nemzetközi liberális mozgalom ifjúsági ágának munkájában, de például önkéntesként dolgoztam az Együttben is. Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy szükség lenne egy liberális, progresszív alternatívára. Fekete-Győr András volt az, aki meggyőzött arról, hogy ezt valódi politikai formációban kell megvalósítani. Őszintén szólva eleinte idealista álmodozónak tartottam, amikor arról beszélt, hogyan építünk Magyarországon egy új, dinamikus, Európa-párti erőt a semmiből - de annyira lelkes volt, hogy végül rábeszélt. Innen indult az én történetem is

- visszaemlékezett Cseh Katalin.

A kétezres évek elején egy gimnázium diákjaként ismerte meg Fekete-Győr Andrást, de akkoriban csak felszínes ismeretség volt közöttük. Az érettségi után végleg megszakadt a kapcsolatuk, hosszú éveken át nem tartották a kapcsolatot, míg végül Fekete-Győr felkereste Csehet, miután megtudta, hogy ő részt vett a netadós tüntetések szervezésében, és egy beszédet is mondott az egyik demonstráción. "Úgy gondolom, Andris ezt láthatta a tévében, vagy valamilyen módon eljutott hozzá a hír, és ennek hatására keresett meg" - emlékezett vissza.

A saját ismeretségi körükből válogatták ki azokat, akik érdeklődtek a közélet iránt, és nyitottak voltak arra, hogy aktívan részt vegyenek. A közösség gyors fejlődése révén több tábort is szerveztek, ahol munkacsoportok alakultak, és éjszakába nyúló viták zajlottak. A "Momentum" név, ahogyan Cseh Katalin megjegyezte, egy ötletből született: az egyik hosszú órákon át tartó eszmecsere során valaki felvetette, hogy miért ne lehetne a mozgalom neve egyszerűen "Momentum"?

Egymásra néztünk, és azt mondtuk: basszus, ez tök jó!

Ahogyan Cseh Katalin is kifejtette, ez a pillanat volt a névválasztás kulcsmomentuma.

Soproni Tamás, Terézváros polgármestere - aki szintén ott volt a kezdeteknél - elmondta: egyik velencei táborukban még az is felmerült, hogy "Velencei Kör" néven szerveződjenek tovább, de ezt az ötletet végül gyorsan elvetették. Ő is részt vett azon az emlékezetes vitán, amikor órákon át keresték a megfelelő nevet:

Emlékszem arra a pillanatra, amikor véglegesen megszületett a döntés, és mindenki csak fújta a magáét. Én meg csak annyit mondtam: gyerekek, teljesen mindegy! A Momentum Mozgalom nevében is simán létre lehet hozni Magyarország kormányát.

A NOlimpia-kampány a Momentum politikai ascenziójának és párttá alakulásának sarkalatos eseményévé vált, és emellett az egyik legsikeresebb civil kezdeményezésnek bizonyult az Orbán-kormányok időszakában. A kampány fő célkitűzése az volt, hogy népszavazást indítsanak Budapest 2024-es olimpiai pályázatának visszavonásáról. A Momentum érvelése szerint a főváros nem rendelkezik a szükséges felkészültséggel egy olimpiai esemény lebonyolításához, amely ráadásul rendkívül költséges lenne, különösen a korrupcióval terhelt közbeszerzési gyakorlatok fényében. A közpénzeket sokkal inkább az egészségügyi ellátás, az oktatás és más társadalmi haszonnal bíró célok támogatására kellene fordítani.

A népszavazás kiírásához 138 ezer érvényes aláírás szükséges, ám a Momentum - önkéntesek, civilek és különféle szervezetek összefogásával - harminc nap leforgása alatt utcai pultoknál, egyetemek előtt és aluljárókban összesen 266 ezer aláírást gyűjtött össze. Ez a figyelemre méltó teljesítmény nemcsak a mozgalmat, hanem a fiatal aktivistákat is politikai színtéren releváns szereplőkké emelte.

Fantasztikus érzés volt, amikor kiraktuk a pultokat, és hosszú, tömött sorokban álltak az emberek. Az a lelkesedés, ami ezt a kezdeményezést övezte, egészen csodálatos volt. Hatalmas élményt jelentett mindannyiunk számára

„Tedd különlegessé a szövegedet!” – javasolta Cseh Katalin.

A kampány során Soproni Tamás az aktivisták koordinációjáért felelt. Mint visszaemlékezett:

A mozgalomhoz özönlöttek a segítők, és már nem tudom pontosan megmondani, hányan is voltak, de biztosan ezres nagyságrendű aktivista érkezett. Akadt, aki csupán néhány órát szánt arra, hogy részt vegyen a munkában. A hideg időjárás ellenére is sokan jöttek el, hogy aláírják a petícióinkat a pultjainknál. A lelkesedésük mindent felülírt, és a hideg levegőben is érezni lehetett az összefogás melegét.

A kampány legnagyobb hatása az volt, hogy a kormány - látva az aláírásgyűjtés sikerét - meghátrált: megelőzve a népszavazást, Budapest visszalépett az olimpiai pályázattól. A NOlimpia emblematikus példája lett annak, hogy lelkesedéssel, aktivizmussal és hatékony kommunikációval egy társadalmilag fontos ügyben is le lehet győzni a kétharmados Orbán-kormányt.

Fekete-Győr András, a kampány egyik fő arca, hirtelen sztárrá vált, egymás után kapta a címlapokat. Nem egyszer a fiatal Orbán Viktorhoz hasonlították, ezt a párhuzamot azonban ő visszautasította. Maga Orbán Viktor az olimpiától való visszalépést a népszavazás előtt azzal magyarázta, hogy így "komoly szégyentől és lejáratástól" mentették meg az országot. A Momentumot "álomgyilkossággal" vádolta, és új SZDSZ-nek nevezte. Azt is mondta: "kis lökdösődés után pedig MSZP-SZDSZ-koalíció jön".

A kijelentés később részben megvalósult: a Momentum - többek között - az MSZP mellett kötött ki a 2022-es, súlyos vereséget szenvedő ellenzéki összefogás keretein belül. 2017-ben azonban sokak számára úgy tűnt, hogy valóban egy új mozgalom bontakozik ki, amely képes lehet leváltani a hagyományos ellenzéki politikai erőket.

A NOlimpia-kampány éles rendszerkritikát fogalmazott meg, amelynek élére egy feltörekvő fiatal generáció állt. Innen már egyenes út vezetett a következő politikai célhoz: a Momentum 2017 márciusában, Fekete-Győr András vezetésével párttá alakult, melynek bírósági bejegyzése májusban emelkedett jogerőre.

Az alakuló elnökség új tagjává vált a kampány másik jelképe, Orosz Anna, valamint Soproni Tamás is. Rövid időre a csapatban helyet foglalt Pottyondi Edina, aki később youtuberként, közéleti influenszerként és stand-up előadóként szerzett hírnevet. Edina távozását követően Cseh Katalin is csatlakozott az elnökséghez.

A Momentum számára a 2018-as országgyűlési választás jelentette az első komoly megmérettetést, amely során világosan megfogalmazták, hogy nem kívánják az MSZP-vel és a Demokratikus Koalícióval való együttműködést. Ezzel párhuzamosan azonban élénk diskurzus alakult ki az LMP-vel, az Együtt-tel és a Párbeszéddel való lehetséges szövetségről. Érdekes, hogy a radikalizmusát fokozatosan levetkőző Jobbik is jelezte a Momentum felé való nyitottságát: Vona Gábor kijelentette, hogy a "21. századi pártokkal" – ide értve a Momentummal, saját pártját és az LMP-t – szívesen képzelne el egy lehetséges kormányzati együttműködést.

A Momentum végül az önálló jelölés mellett tette le a voksát, ugyanakkor több választókerületben más ellenzéki jelöltek javára visszalépett. Az "Indítsuk be Magyarországot!" című választási programjuk átfogó társadalmi és gazdasági reformokat tűzött ki célul. Az oktatás terén nagyobb autonómiát, inflációval összhangban emelkedő pedagógusbért és jövedelemhez kötött diákhitel-törlesztést ígértek. Az egészségügy modernizálását is tervezik, amely magában foglalná a bérek emelését és a várólisták csökkentését. Gazdaságpolitikai elképzeléseik között szerepel az adóadminisztráció egyszerűsítése, az offshore cégek kiszorítása a közbeszerzési folyamatokból, valamint az euró bevezetése. Programjuk egy igazságosabb, átláthatóbb és a fiatalok számára vonzóbb Magyarország képét vázolta fel.

A választások során a szavazatok 3,06%-át sikerült összegyűjteniük, így sajnos nem tudták átlépni az 5%-os parlamenti bejutási küszöböt, és egyéni jelöltjeik sem tudtak mandátumot nyerni. Bár a NOlimpia-kampány utáni eredmény csalódást okozott, a Momentum közössége nem adta fel, sőt, a kudarcot inkább tanulási lehetőségként értékelték, és folytatták politikai céljaik megvalósítását.

Cseh Katalin nem tekinti kudarcnak az országgyűlési választás eredményeit. Szerinte inkább azt tapasztalták, hogy van egy csapat idealista fiatal, akik politikai háttér és tapasztalat nélkül, csupán az álmaikkal és elképzeléseikkel rendelkeznek. Ennek ellenére sikerült létrehozniuk egy olyan politikai közösséget, amelyre 175 ezer ember voksolt, ami mérföldkőnek számít a közösség történetében. Ebből nyilvánvalóvá vált számukra, hogy a parlamenti tagság hiánya nem jelenti azt, hogy az általuk képviselt értékek és víziók érvénytelenek lennének. Ezzel bizonyították, mennyire erősödött a közösségük, és új, hiteles hangot tudtak hozni a magyar politikai diskurzusba.

Bedő Dávid 2017-ben aktivistaként lépett be a Momentum csapatába, ahol részt vett a NOlimpia-kampány népszerűsítésében. 2018 júliusában a párt hálózati igazgatója lett, és jelenleg a frakcióvezetői posztot tölti be. Dávid elmondása szerint az a tény, hogy a Momentum nem jutott be a parlamentbe, komoly csalódást okozott számukra, de még fájóbb volt látni, hogy a Fidesz ismét kétharmados többséget szerzett. Azonban a választás másnapján a pesszimizmus gyorsan eltűnt, amikor körülbelül ezer új tag jelezte, hogy csatlakozni szeretne a párthoz.

Így hát teljesen átalakítottuk a gondolkodásunkat, és most már abban a fázisban vagyunk, ahol a múltat magunk mögött hagytuk. Most a figyelmünket arra irányítjuk, hogy miként tudjuk beilleszteni ezt az ezer új embert a csapatunkba, és hogyan érhetjük el a további növekedést.

- emlékezett vissza a Momentum politikusa.

A 2018-as választás eredménye Soproni Tamást elkeserítette, leginkább azért, mert nem sikerült leváltani a kormányt.

Sok helyen visszaléptünk, hogy megakadályozzuk a kétharmados többséget. Csalódottan tapasztaltam, hogy ezt sem tudtuk elérni. Ugyanakkor a párt szempontjából nem volt olyan rossz a helyzet a választások után. Fekete-Győr András energiája, eltökéltsége és hite mindannyiunkra hatással volt. A hangulat nagyjából az volt: tudjuk, hogy a helyzet aggasztó, de legalább a régi pártok, mint az MSZP és a DK, gyengültek, és mi továbbra is haladunk előre. Bár nem jutottunk be a parlamentbe, éreztük, hogy a parlamenten kívül is egy erős közösséget alkotunk. A Momentumnak - véleményem szerint - ez a legnagyobb ereje: ez volt a motorja a kezdetekben, és ma is ez tart minket össze.

A Momentum számára a 2019-es európai parlamenti választás igazi mérföldkőnek számított, sokan a párt "második születéseként" emlegették ezt az időszakot. Bedő Dávid visszaemlékezése szerint talán ekkor tapasztalták a Momentum legnagyobb aktivitását: országszerte körülbelül 1500 embert sikerült mozgósítaniuk. A választás éjszakáján, amikor elkezdtek érkezni az első eredmények, már sejtették, hogy a várakozásaikat felülmúlva akár 9-10 százalék körüli eredményt is elérhetnek. "Óriási eufória töltött el minket" - emelte ki.

Miután 2018-ban nem sikerült bejutniuk a parlament falai közé, a Momentum politikai mozgalom 9,86 százalékos szavazati arányt ért el az országos választásokon. E váratlan eredménynek köszönhetően két képviselőt, Cseh Katalint és Donáth Annát, delegálhattak az Európai Parlamentbe. A listavezetőt és a jelölteket egy alapos belső kiválasztási folyamat során jelölték ki.

A kampány során hangsúlyosan megjelenő Európa-párti, jogállamiságot védő és környezetbarát politikai üzenetekkel igyekeztek elérni a választókat. Az elemzések rámutattak, hogy különösen a fiatalabb korosztály és a nagyvárosi lakosság körében voltak a legnagyobb mértékű támogatottságuk. Ez a tendencia főként Budapest és néhány megyei jogú város területére összpontosult. Az eredmények nem csupán a Momentum megerősödését igazolták mint egy jelentős országos politikai tényezőt, hanem arra is rávilágítottak, hogy a Demokratikus Koalíció mellett az ellenzéki tábor második legnagyobb pártjává léptek elő.

Számomra hatalmas élmény volt, hogy listavezetőként olyan kampányt vihettem végig, ami őszinte volt, a szívemből szólt, és amiben át tudtam adni a bennem lévő lelkesedést, víziókat és elköteleződést a nagyközönségnek. Mindezt ráadásul egy parlamenten kívüli, erőforráshiányos párt színeiben, egy jóindulatú, idealista és tapasztalatlan csapattal. Tényleg csak a lelkesedésünk volt, meg az, amit a világról gondoltunk. Azt hiszem, ez a hit és lendület adta azt az erőt, amivel a közösség végül ekkora támogatást tudott elérni. A mérések sem ezt jelezték előre, így számunkra is ez valódi meglepetés volt. Nekem pedig az életem egyik legszebb pillanata. Azóta is meghatározó élmény számomra az a fantasztikus bizalom, amellyel a magyar választók mellénk álltak, különösen azért, mert akkor még csak a húszas éveim végén jártam

- mesélte lapunknak Cseh Katalin.

A Momentum sikertörténete tovább íródott: a 2019-es önkormányzati választások újabb lépést jelentettek a párt országos szintű megerősödésében. Az ellenzéki együttműködés keretein belül a Momentum hat polgármesteri pozíciót tudhatott magáénak, továbbá összesen 130 önkormányzati és 30 megyei közgyűlési mandátumot nyert el. E fontos események között Budapesten először Soproni Tamás került a polgármesteri székbe a VI. kerületben, Terézvárosban.

Az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon elért sikerek után az ellenzéki oldal egyre inkább a közös fellépés és a koordináció irányába orientálódott. Ez a folyamat 2018 decemberében vette kezdetét, amikor a túlóratörvény elfogadása országos méretű kormányellenes demonstrációkat robbantott ki. A megmozdulások során különböző ellenzéki pártok, szakszervezetek, civil szervezetek és politikai személyiségek egyesítették erejüket a negyedik Orbán-kormány intézkedéseivel szemben. Ezek a demonstrációk "rabszolgatörvény-ellenes" akciókként váltak híressé, és jelentős lépést jelentettek az ellenzéki együttműködés megerősítésében. 2019-ben, az önkormányzati választások alkalmával, már együttesen, koordináltan léptek fel az ellenzéki pártok a kormánypárti jelöltekkel szemben, ami hozzájárult Karácsony Gergely győzelméhez Tarlós István felett Budapest élén.

A Momentum ezt követően is igyekezett megőrizni önálló, fiatalos, rendszerváltást ígérő arculatát, ám a 2020-ban kitört koronavírus-járvány visszavetette a pártépítést, és a járványügyi korlátozások beszűkítették a politikai mozgásteret. 2021-re az ellenzéki pártok lefektették a közös indulás alapelveit, a választói nyomás is ebbe az irányba terelte őket.

Az előválasztás során a Momentum több egyéni jelöltje, mint például Orosz Anna és Hajnal Miklós, sikeresen szerepelt, ám miniszterelnök-jelöltjük, Fekete-Győr András, sajnos csak 3,4 százalékot ért el, így nem jutott tovább az első fordulóból. Ezt követően a párt Márki-Zay Pétert támogatta a második körben, aki váratlanul legyőzte Dobrev Klárát, ezzel ő lett az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. Azonban a Momentum számára az előválasztás és az összefogás sorsdöntő pillanatokat hozott: a párt addigi dinamikus fejlődése megtorpanni látszott, és új kihívások elé nézett.

Fekete-Győr Andrást gyenge szereplése után párton belüli kritikák érték, majd saját kezdeményezésére az országos küldöttgyűlés bizalmi szavazást tartott, amelyet elbukott.

Momentumos beszélgetőpartnereink véleménye megoszlik arról, hogy ennek így kellett-e történnie. Van, aki szerint mindez egy folyamat betetőzése volt: Fekete-Győr addigra már több hibát is elkövetett a kampányban, ezek közé sorolták a 2021 áprilisában készült Partizán-interjút is. Ez egy többórás, fárasztó beszélgetés volt Gulyás Mártonnal, amelynek egy szerkesztett, megvágott verziója került adásba, hatása azonban pusztító volt. A Momentum elnöke többször megakadt, nem tudott érdemben válaszolni a kérdésekre, gyenge szereplését a kormányoldal kíméletlenül kihasználta, és az ellenzéki szavazók körében is megkérdőjeleződött politikai komolyan vehetősége.

Sokan úgy vélik, hogy Fekete-Győr a kampány során valóban vétett néhány hibát, ám egy politikai közösség igazi értéke abban rejlik, hogy mennyire képes támogatni tagjait, amikor nehéz helyzetbe kerülnek. Ráadásul ő volt az, akinek a kezdeményezése nélkül valószínűleg a Momentum meg sem alakult volna.

Tompos Márton, a Momentum elnöke, úgy véli, hogy a párt sajátos helyzetben van: egyszerre erőssége és gyengesége, hogy nem támaszkodik klasszikus értelemben vett vezetői személyiségekre. Ez különösen figyelemre méltó egy olyan politikai környezetben, ahol a hatalom gyakran erős karakterek köré összpontosul. A Momentum hosszú időn keresztül tudatosan építette fel magát csapatként, még ha akadtak is hangsúlyosabb figurák. Ennek köszönhetően a vezetőváltás náluk nem vált ki olyan drámai következményeket, mint például a Fidesz vagy a Tisza Párt esetében. Tompos szavaival élve: "Ha ott történik egy váltás, az szinte a vég kezdete."

Tompos véleménye szerint a Momentum 2019-ben érte el a csúcsát, majd 2021-ig képesek voltak megőrizni ezt a pozíciót. Az igazi visszaesés azonban akkor kezdődött, amikor az ellenzéki összefogás keretében "összedékázódtak". Ez a pillanat szerinte mérföldkőnek számít a párt történetében. Kiemeli Fekete-Győr András Partizán-interjúját is, amelyet kulcsfontosságú eseménynek tart, mivel úgy véli, hogy innentől kezdve indult el a párt lejtmenete.

Lehetőség van arra, hogy valakit kritizáljunk a hibái miatt, de ki ne követne el néha tévedéseket? Az igazi bátorság abban rejlik, hogy valaki pártelnökként elvállalja a miniszterelnök-jelölti versenyt, különösen egy olyan mezőnyben, ahol ott van Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a lájkvadász Jakab Péter, a DK erős jelöltje, Dobrev Klára, és Márki-Zay Péter, aki vidéken szerzett elismerést. András tehát nem volt könnyű helyzetben, és bár végül nem tudta megnyerni a versenyt, a bátorsága és az elkötelezettsége mindenképpen tiszteletet érdemel.

- nyilatkozta Soproni Tamás.

Fekete-Győr András lemondása után Orosz Anna vette át az ügyvezető elnöki pozíciót, amelyet egy hónapig töltött be. Ezt követően részt vett a tisztújításon, ám végül Donáth Anna nyerte el a Momentum új elnöki posztját. Bedő Dávid kiemelte, hogy Donáth Anna intelligenciája, karizmája és kivételes közösségépítő képessége kiemelkedő. Széles körben a rabszolgatörvény ellen tartott tüntetések során vált ismertté, és 2018-ra, Fekete-Győr András után, ő lett az a momentumos politikus, aki egyre hangsúlyosabb szerepet játszott a hazai belpolitikai diskurzusban. Népszerűsége és közvetlen stílusa miatt egyre többen tekintettek rá példaképként a Momentum tagjai között.

Tompos Márton méltatva nyilatkozott Donáth Annáról, kiemelve, hogy rendkívüli személyiség.

Rendkívül ritka az olyan egyén, aki keresztény hitét megőrizve, önazonosan tudja képviselni magát egy liberális párt keretein belül, miközben elismert vezetőként halad előre. Ennek az az oka, hogy amit tesz, azt valóban szívből hiszi, és emellett kiemelkedő intelligenciával is rendelkezik. Ez a két tényező együtt egy igazán eredményes kombinációt alkot.

Soproni Tamás a legutóbbi küldöttgyűlésen határozottan kiállt Fekete-Győr mellett, de amikor a vezetőváltás kérdése felmerült, Donáth Annában látta a potenciális megoldást. Kiemelte, hogy a párton belül egyértelmű volt: Donáth az ő "unikornisuk", aki különleges lehetőségeket hordoz magában. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ő maga soha nem kívánta ezt a szerepet betölteni.

Alapvetően elutasítom azokat a vezetőket, akik túlságosan ragaszkodnak a hatalomhoz, amire jelölik őket. Karácsony Gergelyt például azért értékelem, mert benne van egy olyan kiszámíthatatlanság, amit mások talán gyengeségnek tartanak. Számomra viszont elegendő az a fajta vezetői magatartás, amely nem a magabiztosságra, hanem az alázatra épít. Elegem van a túlzottan önelégült vezetőkből, akik úgy lépnek a nyilvánosság elé, mintha ők lennének a megváltók – mint ahogy Magyar Péter, Donald Trump vagy Orbán Viktor is teszi. Vajon ez valóban a mi érdekünket szolgálja?

A 2022-es országgyűlési választások bekövetkező eseményei mély nyomot hagytak az ellenzéki összefogásban, hiszen a várva várt siker elmaradt, és a Fidesz újabb kétharmados győzelmét sem tudták megakadályozni. Az este folyamán a pártok távolodtak el Márki-Zay Pétertől, csupán a Momentum és Donáth Anna állt ki mellette. A csúfos vereség után sok ellenzéki politikus bírálta a miniszterelnök-jelöltet, míg Donáth Anna kivételesen arra hívta fel a figyelmet, hogy a kudarcot közösen kell vállalniuk.

A Momentumnak vegyes érzelmeket hozott a választás: bár a közös lista komoly kudarcot vallott, a párt történetének első alkalmaként sikerült bejutnia a parlamentbe, és önálló frakciót alakíthatott. Ezt akár egyfajta győzelemként is értelmezhették volna, de a körülmények árnyékot vetettek az örömre, így nem volt igazán mit ünnepelniük.

A választások után az ellenzéki pártok irányai éles különbségeket mutattak, mindenki saját identitásának kialakításába fogott. A Demokratikus Koalíció és a Momentum között heves versengés bontakozott ki, hogy ki tudja jobban meghatározni az ellenzéki diskurzust. A DK árnyékkormány létrehozásával próbálta magát centrális szereplővé tenni, míg a Momentum Donáth Annára építette jövőbeli elképzeléseit. Donáth azonban a 2022 májusi tisztújításon nem mérette meg magát, bejelentette, hogy gyermekáldásra készül, és visszalép a pártvezetéstől. Ennek ellenére publicisztikáiban aktívan részt vett a politikai diskurzusban, kritikával illette a DK stratégiáit, és folyamatosan irányt mutatott. A Momentum élére Gelencsér Ferenc került, ám az ő vezetése alatt a párt népszerűsége nem tudott jelentős növekedést elérni. Ez a stagnálás belső feszültségekhez és ellentétekhez vezetett, ami tovább nehezítette a párt helyzetét az ellenzéki palettán.

Gelencsér Ferenc elnökségét a legtöbb momentumos beszélgetőpartnerünk egyöntetűen a párt sötét időszakának tekinti, amelyet tovább nehezített, hogy a 2022-es ellenzéki vereséget a párt csak lassan tudta feldolgozni. Bedő Dávid megjegyezte, hogy ő nem tartja kudarcnak az akkori vezetést, de elismerte, hogy a választások nyomán nehezen találták meg a helyes irányt.

A párttagságot váratlanul érte, hogy bár Donáth Annát a közösség egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül az első számú vezetőként tisztelték, ő mégsem döntött az elnöki posztért való pályázás mellett – döntését leginkább személyes, boldog élethelyzete motiválta. Sokak számára természetesnek tűnt, hogy Donáth folytatni kívánja a vezetői tevékenységet, így a visszalépése bizonyos fokú zűrzavart keltett a közösségen belül. Ebben az instabil időszakban Gelencsér Ferenc lépett a Momentum élére.

Beszélgetőpartnereink véleménye szerint az akkori elnökség összetétele nem volt ideális a hatékony fejlődéshez. Soproni Tamás megjegyezte, hogy a Momentum küldöttgyűlése hajlamos volt igazságtalanságokra: előfordult, hogy olyan korábbi elnökségi tagokat zártak ki, akik jelentős energiát fektettek a közösség építésébe. Ennek következtében olykor meglepő és kiszámíthatatlan összetételű elnökségek alakultak.

A vezetésen belül több belső nézeteltérés bontakozott ki, ami egy ilyen kényes időszakban szinte lehetetlenné tette Gelencsér helyzetét, így végül kénytelen volt cselekedni.

2023 januárjában a Momentum egy figyelemfelkeltő országos plakátkampányt indított, amelynek középpontjában a "Ki vezethet új útra minket?" szlogen állt. A kampány vizuális elemeként Donáth Anna sziluettje tűnt fel, és a második fázisban hivatalosan is bejelentették, hogy ő lesz a párt új arca. Február elején Donáth egy impozáns beszéddel tért vissza a politikai színtérre, ahol hangsúlyozta, hogy "le kell szállni a régi ellenzéki vonatról". Kifejtette, hogy a kormány leváltásához nem elegendő a színtelen és szagtalan összefogás, valamint hogy "hűs árnyékból" sem lehet sikerrel fellépni – ezzel célzott a DK árnyékkormányára. A politikus új típusú együttműködést sürgetett a politikai szereplők és a civil társadalom között, kiemelve, hogy csak így lehet valódi változást elérni.

Bár a párt vezetésével nem kívánt foglalkozni, a Momentum közösségében már akkor is őt tartották a valódi irányítónak. Noha a messiásvárást határozottan elutasították, kétségtelen, hogy a Momentum jövőjét benne látták. Az Indexnek adott interjújában Donáth Anna úgy nyilatkozott, hogy nem vágyik semmilyen pozícióra, csupán az a vágya, hogy főállású anya legyen. Lapunk Gelencsér Ferencet is meginterjúvolt, aki határozottan kijelentette, hogy 2024 júniusáig biztosan ő marad a Momentum elnöke. Kérdésünkre reagálva hangsúlyozta: "Donáth Anna nem csupán egy árnyékpártelnök, hanem a Momentum egyik kulcsfontosságú politikai szereplője."

Úgy tűnt, hogy egy alaposan megtervezett visszatérés első lépései indultak el, ám a kampány és a beszéd után a folytatás elmaradt. Donáth személye ott "árnyékként" lebegett a párt fölött, de nem volt világos, hogy mit kezdjenek vele. Szerepe homályos volt, és ő sem vált aktívan láthatóvá a napi politikai színtéren. Az Indexnek több forrás is megerősítette, hogy valójában még nem vágyott a visszatérésre, és csupán mások unszolására vállalt nagyobb szerepet.

A pártnak sem a parlamenti üléseken, sem azokon kívül nem igazán sikerült maradandó eredményeket felmutatnia. A közvélemény leginkább a kordonbontásokon keresztül ismerhette meg a Momentummal: 2023 folyamán legalább kilenc alkalommal vágtak neki a Karmelita kolostor körüli kordonnak, hogy kifejezzék ellenérzéseiket a kormány politikájával szemben.

2023 októberében nagyinterjút készítettünk Donáth Annával, kijelentette, hogy az ő célja 2024. június 9-e, az európai parlamenti választás. Azt mondta, addig pontosan tudják, mi történik majd a Momentumban.

Számomra a közösségem és a magyar választók érdekei állnak a középpontban. Jelenleg a Momentum európai parlamenti listavezetőjeként tevékenykedem, és ebben a szerepben tudom a legnagyobb hatást gyakorolni. Ezt a feladatot rendkívül komolyan veszem, még akkor is, ha sokan kívülről azt kérdezik tőlem, miért nem vállalok el vezetői pozíciót a párton belül. Számomra a legfontosabb, hogy a saját lelkiismeretemre hallgassak, és ne hagyjam, hogy a külső elvárások befolyásolják a döntéseimet, amikor egy új feladatot vállalok el.

- nyilatkozta az Index számára.

A közvélemény-kutatások számai azonban aggasztották a Momentum közösségét.

Nem működött az elnökség, így az operatív stábnak kellett ötletekkel életben tartania a pártot, ez pedig sokaknál kiégéshez vezetett

Tompos Márton emlékeztetett rá, hogy 2023 decemberére a helyzet drámaian megváltozott: Gelencsér Ferenc lemondott és Donáth Annát kérte fel, hogy vegye át a vezetést. A 2024 január végi tisztújításon őt egyedüli jelöltként ismét elnökké választották.

Bedő Dávid kifejtette, hogy a váltás előtt számos jelentős megbeszélés zajlott, amelyek során Donáth Annát is bevonták a folyamatba.

Emlékszem, én is külön leültem vele kávézni, hogy rábeszéljem, induljon el elnöknek, ha úgy alakul a helyzet.

A Momentum újonnan megválasztott pártelnöke, Donáth Anna, az európai parlamenti képviselői pozíciójában arra kérte a tagságot, hogy támogassák őt a Nemzeti Együttműködés Rendszerének leváltására legjobban alkalmas ellenzéki szövetség megszervezésében. „Ezt a feladatot nem hagyhatjuk a 2010 előtti politikai környezet örökségére” – hangsúlyozta Anna, aláhúzva a friss és innovatív megközelítések szükségességét.

Néhány nappal később robbant ki a kegyelmi botrány, amely alaposan megrengette Novák Katalin köztársasági elnök pozícióját, és magával rántotta Varga Judit volt igazságügyi minisztert is. Varga exférje, Magyar Péter, a kormánykritikus sajtó segítségével szinte pillanatok alatt a Fidesz ellenfeleinek élvonalába került, és néhány hét leforgása alatt az ellenzéki térfél egyik legfontosabb alakjává vált. Ezzel pedig szinte teljesen háttérbe szorította Donáth Anna politikai visszatérését is.

A kirobbant kegyelmi botrányra a politikai tájképen a Momentum reagált a legdinamikusabban. Azonnal demonstrációt szerveztek, nyomás alá helyezve Novák Katalin tanácsadóit, és követelték a köztársasági elnök lemondását. A párt nemcsak a közvélemény figyelmét hívta fel, hanem konkrét lépéseket is tett: benyújtottak egy határozati javaslatot és egy törvénytervezetet a parlament számára. Az előbbi célja az volt, hogy megakadályozza, hogy azok, akik pedofil bűncselekményeket követtek el, elnöki kegyelemben részesülhessenek. A törvényjavaslat pedig a köztársasági elnök kegyelmi döntéseinek indokolási kötelezettségét kívánta megváltoztatni. Donáth Anna hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen egy Európai Gyermekvédelmi Hatóság létrehozása, mivel a magyar gyermekvédelmi rendszer megújítása csak uniós nyomásgyakorlással érhető el, hiszen a kormány önállóan nem mutat hajlandóságot a szükséges reformok végrehajtására.

Novák Katalin lemondása és Varga Judit visszavonulása után a Momentumot - akárcsak a többi ellenzéki pártot - váratlanul érte, hogy Magyar Pétert rövid időn belül a kormánykritikus sajtó politikai tényezővé emelte. Vehemens stílusa gyorsan elnyerte az ellenzéki szavazók nagy részének szimpátiáját, sőt, rajongását. Gyorsan világossá vált az is, hogy Magyar nem kíván közösködni egyik korábbi ellenzéki szereplővel sem: az egykor generációváltás ígéretével színre lépő Momentumot is az "óellenzék" részeként kezelte, ugyanabba a kategóriába sorolva, ahová Donáth Anna korábban a 2010 előtti politikai világ árnyait helyezte.

Tompos Márton véleménye szerint számos tényező játszott közre abban, hogy a Momentum nem tudta megőrizni korábbi pozícióit, és nem is tudott erősödni. Szerinte a szervezeten belüli problémák, a belső feszültségek és a folyamatos küzdelmek mind hozzájárultak a párt helyzetének romlásához. Kiemelte, hogy sok támogatójuk számára komoly csalódást jelentett, amikor az a benyomás alakult ki, hogy a párt "összedékázódott". Érdekes módon, korábban éppen az szorította őket a háttérbe, hogy azokat a jelölteket, akik nem csatlakoztak a 2022-es ellenzéki összefogáshoz, a Fidesz embereiként bélyegezték meg.

Döntés elé kerültünk: melyik kezünket harapjuk meg. A Momentum eredetileg éppen azért alakult, hogy sem Gyurcsány, sem Orbán ne legyen a politikai palettán.

- fejtette ki Tompos.

Bedő Dávid is arról beszélt, hogy az ellenzéki összefogás miatt bélyeg került a Momentumra, és a kudarccal azonosították őket a választók. Később az sem tett jót a párt megítélésének, hogy nyilvános rivalizálás alakult ki a Demokratikus Koalícióval.

A DK ezt a stratégiát gyakran rendkívül ügyesen és ravaszul alkalmazta: tudatosan provokálta a támadásokat, hogy végül minket tüntessenek fel úgy, mintha mi lennénk azok, akik romba döntik az ellenzéki együttműködést.

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – javasolta Bedő.

Soproni Tamás véleménye szerint a Momentum mindig is figyelembe vette a választók igényeit. 2018-ban, amikor a politikai táj szétszakadt, a Momentum példát mutatott azzal, hogy a kormányváltás érdekében hajlandó volt áldozatokat hozni, és több esetben más pártok javára visszalépett. 2019-ben az ellenzéki szavazók elvárásai szerint az európai parlamenti választások során külön indultak, míg az önkormányzati választásokon közös fellépést szorgalmaztak - ezt a Momentum vállalta is. 2022-re pedig az igény egyértelművé vált: minden pártnak együtt kellene szerepelnie, és a Momentum ehhez is rugalmasan alkalmazkodott.

És most mit kérnek tőlünk az ellenzéki választók? Leginkább azt, hogy rohadjunk meg és szűnjünk meg. Ezt, megmondom őszintén, egy kicsit igazságtalannak érzem. Nem hiszem, hogy a Momentum morálisan valaha is hibázott volna. Mi nem tegnap léptünk ki a Fideszből, és mégis ránk ragasztják az óellenzéki címkét. Pedig sokan közülünk külföldről tértek haza azért, hogy megújítsák a magyar politikát. És most mi lennénk az óellenzék?

Kifejtette, hogy Magyar Péter megjelenéséig az ellenzéki pártok lényegében arra irányították a szavazóikat, hogy "Orbán egy geci" – ez volt az üzenetük lényege. Aki ezt a leghangosabban tudta hangoztatni, az valós eséllyel pályázhatott az ellenzék vezető pozíciójára. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a pártok kudarcának hátterében az állt, hogy csalódást okoztak a választóknak, különösen a 2022-es ellenzéki összefogás után, amely nem hozta meg a várt eredményeket.

Összefogtunk, elbuktunk - de akkor miben reménykedjenek az ellenzéki szavazók? És megértem a választókat, hogy bennünk már nem volt reményük.

Beszélgetéseink alapján nem teljesen világos, hogy a Momentumban Magyar Péter felemelkedéséhez hogyan viszonyulnak a tagok. Egyesek a rendszerváltás új lehetőségeit vélik felfedezni benne, és ezt fontosabbnak tartják, mint a Momentum politikai túlélését. Mások viszont aggodalommal figyelik azt a jövőképet, amely szerint 2026-tól egy kétpárti parlament alakulhat ki a "szélsőjobboldali" Fidesz és a "jobboldali" Tisza Párt dominálásával. Sokan attól tartanak, hogy ha más párt bejut a parlamentbe, az a Mi Hazánk lenne, miközben a liberális értékek teljes mértékben háttérbe szorulnának, és nem kapnának megfelelő képviseletet.

Teljes mértékben igazságtalannak tartom Magyar Péter kijelentését. Ő is tisztában van vele, hogy a Momentum nem egy óellenzéki párt, és ezt a párt tisztségviselői is jól tudják, hiszen sokuk korábban momentumos szavazó volt. Az elmúlt évek során a Momentum rengeteg fontos lépést tett ellenzéki pozíciójában: ha visszatekintünk, világosan látható, hogy Cseh Katalin és Donáth Anna voltak azok, akik Brüsszelben először kezdték el felszínre hozni a kormányzati korrupciót és feltárni a valós helyzetet Magyarországon. E munkájuk eredményeként Brüsszelben is egyre inkább tudomásul vették, hogy elég volt a visszaélésekből, ami végül az uniós pénzek befagyasztásához vezetett.

- hívta fel a figyelmet Tompos Márton.

A Momentum elnöke úgy véli, hogy Magyar Péter vonzereje három alapvető tényezőre épül: igazi vezéregyéniség, aki bátran kiáll a lényeges ügyek mellett, és nyíltan vállalja a véleményét, kimondva azt, amit mások gyakran csak kerülgetnek.

Tavaly május elején, amikor újra leültünk interjút készíteni Donáth Annával, már egyértelműen érzékelhető volt, hogy jelentős változások kezdődnek az ellenzéki politikai térben, amelyek új erőviszonyokat alakíthatnak ki. Magyar Péter és a Tisza Párt gyors felemelkedése aggodalmat keltett a hagyományos ellenzéki pártok körében. Donáth Anna az Indexnek kifejtette, hogy a Momentumnál nem érzik a pánikot, sőt, inkább magabiztosak, hiszen a párt "méltán büszke lehet az elmúlt öt évben végzett európai parlamenti tevékenységére". Hozzátette, hogy a Momentum szavazói között ugyan vannak kételyek Magyar Péterrel kapcsolatban, azonban sokan izgalommal várják az általa képviselt új politikai irányvonalat.

Donáth azonban arra hívta fel a figyelmet: nem szabad elfelejteni, hogy "az első szikrák" a Momentumnak köszönhetőek, az első repedések az Orbán-rendszeren az ő munkájuk nyomán keletkeztek. Példaként említette a jogállamisági mechanizmus megalkotását, amely - mint fogalmazott - nehéz helyzetbe hozta a kormányt Brüsszelben.

Mi voltunk azok, akik felsorakoztunk a jogállamiság védelmében, és akik megakadályozták a NER pénzügyi áramlásait.

A Magyar Péter-jelenséggel kapcsolatban Donáth Anna úgy fogalmazott:

nézzük meg, hova fut ki, amit elindított. Én nagyon remélem, hogy ez lesz végre az a tűz, ami az embereket fellelkesíti, és tényleg rendszerváltás lesz a vége. De az is biztos, hogy nagyon sok mindenben nem értünk egyet Magyar Péterrel, és mi nem is félünk vitatkozni vele.

Öt évvel első pártpolitikai sikere után a Momentum számára súlyos kudarccal végződött a 2024-es európai parlamenti választás: mindössze 3,7 százalékot ért el, így elveszítette mindkét képviselői mandátumát. A 2024-es önkormányzati választáson ugyan néhány egyéni sikert elkönyvelhetett a Momentum - például Soproni Tamás újraválasztását Terézvárosban és Rózsa András győzelmét Zuglóban -, ám kiestek a Fővárosi Közgyűlésből. Vidéken sem sikerült áttörést elérniük, több korábbi önkormányzati pozíciójukat elveszítették. A választási eredmények nyomán Donáth Anna és a párt teljes elnöksége lemondott, vállalva a politikai felelősséget.

Cseh Katalin beszámolója szerint az öt év, amelyet európai parlamenti képviselőként töltött, igazán felemelő és jelentőségteljes időszak volt számára. Az első perctől kezdve olyan támogató környezetben dolgozhatott, amely lehetővé tette számára, hogy átélje a közösségi munka értékét. Hálás a liberális frakció tagjainak, akik bizalmukkal támogatták őt, és figyelembe vették a magyar ügyeket is. Kiemelten fontosnak tartotta, hogy a magyar valóság is megjelenjen az európai döntéshozatalban, ezért aktívan részt vett a párbeszédben, és rendszeresen beutazta az országot. Ráhatása volt az uniós jogalkotásra; meggyőződése, hogy közreműködésének köszönhetően több közvetlen uniós forrást sikerült elérni a magyar települések számára, és az európai biztosok is figyelembe vették a magyar érdekeket.

Kevés politikus kapott annyi politikai támadást az elmúlt években, mint Cseh Katalin. Az Indexnek azt mondta, az is motiválta a politikai pályán, hogy Orbán Viktor korábban kijelentette: a nőknek nem való a politika, mert nem elég kemények.

Azért vagyok jelen, hogy bebizonyítsam, hogy ez nem így van. Szóval, csak bátran - tűzhetnek!

- fűzte hozzá a Momentum politikai képviselője.

Lapunk kérdésére reagálva Cseh Katalin kijelentette, hogy nem érzi keserűnek a szájízét amiatt, hogy nem folytathatja európai parlamenti képviselői tevékenységét. Úgy véli, mindent elkövetett, amit lehetett a munkája során.

Nyilvánvaló, hogy jó lett volna folytatni a munkám, hiszen nekem is voltak ambícióim. Valószínű, hogy én lettem volna az európai költségvetés egyik kulcsszereplője, és szívesen folytattam volna a közös munkát, de a dolgok más irányt vettek. A választók most egy új politikai erőt láttak, amely a semmiből emelkedett fel, és olyan dinamizmussal bír, amivel jelenleg senki sem tud versenyezni. A belpolitikai szempontok pedig mindent felülírtak, ami talán érthető is. Akik tizennégy éve várják az Orbán-rendszer végét, azok érthetően minden választáson keresnek valamit, ami reményt adhat. Persze sajnálom, hogy nem tudtuk megismételni a korábbi sikereinket, de nem haragszom senkire, aki úgy döntött, hogy most egy olyan erőre adja a voksát, amelynek reális esélye lehet Orbán Viktor leváltására.

- fogalmazott Cseh Katalin.

"Bekaptunk egy nagy ütést, de talpon maradtunk, és még van egy menet" - jelentette ki a választások után Soproni Tamás az Indexnek adott interjújában. Azt mondta, hogy nem aggódik a Momentumért, mert van egy erős közösségük, és ebben mások, mint a legtöbb párt.

Úgy vélem, hogy a Momentum négy százalék körüli teljesítménye még mindig elegendő alapot ad a további munkához és küzdelemhez. Ez az eredmény nem azt jelenti, hogy fel kellene adniuk, hanem inkább azt, hogy érdemes továbbra is harcolniuk, és megkeresniük a fejlődés lehetőségeit.

- fogalmazott Soproni, kifejezve ezzel a gondolatait.

A Momentum polgármestere hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy a jövőben ne kövessenek el újabb hibákat, és figyeljenek arra, hogy megőrizzék a párt lényegét. "A miénk az a párt, amely Magyarország legszabadságszeretőbb, liberális embereit egyesíti" – tette hozzá. Úgy látja, hogy a Momentum továbbra is élvezi a társadalom támogatását, ezért felelősségteljesen kell cselekedniük.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a liberális választókat, akik ránk szavaztak. Ők bebizonyították, hogy a liberális értékeknek van helyük és támogatottságuk a társadalomban.

- emelte ki Soproni.

A választások utáni tisztújításon rendkívül szoros versenyben Tompos Mártont választották meg a Momentum új elnökének, legyőzve ezzel Fekete-Győr Andást.

A Momentum elnökeként csak annyit mondhatok: kevesebb szónoklat, több tettek! A szabadelvű és aktív politikai hangok ott fognak állni mellettünk, amikor elérjük, hogy megváltoztassuk ezt a rendszert. A Momentum jövője ezen az úton folytatódik, és együtt lépünk előre!

- jelentette be Tompos a megválasztása után.

A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a Momentum támogatottsága körülbelül 2-3 százalék között mozog. A párt számára egy kis lendületet hozott, hogy Hadházy Ákossal az élen részt vettek a Pride betiltása és a gyülekezési jog korlátozása ellen rendezett budapesti demonstrációkon. A közelmúlt egyik legemlékezetesebb politikai megmozdulása volt, amikor momentumos képviselők füstgyertyát gyújtottak a parlament falai között, tiltakozásul a rájuk kiszabott kitiltás és jelentős pénzbírság ellen.

Böcskei Balázs, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója nemrégiben az Indexnek kifejtette, hogy a tüntetések olyan esélyt kínálnak a Momentumnak, amely segítségével - a jelenlegi, mérhetőségi kihívásokkal terhelt helyzetében - ismét a figyelem középpontjába kerülhet.

Az elemző véleménye szerint a Momentum párt kénytelen volt tüntetéseket szervezni, mivel az európai parlamenti választások óta lényeges politikai aktivitás nélkül gyakorlatilag eltűntek a közéleti diskurzusból és a választók látóköréből. Emellett megemlítette, hogy bár a demonstrációk elindulhatnak valami új felé, ha azokat nem követik további intézkedések, a médiafigyelem csökkenésével párhuzamosan a Momentum politikai relevanciája is tovább csökkenhet, és végleg elfeledkezhetnek róluk.

A Momentum válaszút előtt áll és könnyen lehet, hogy jelenleg az összeomlás szélén áll. Közvetlenül azután, hogy ehhez a cikkhez befejeztük háttérbeszélgetéseinket, Fekete-Győr András arra szólította fel pártját, hogy ne induljon a 2026-os országgyűlési választásokon. Szerinte a Momentum 2-3 százalékos támogatottsága nem elégséges a kormányváltáshoz, és indulásuk csak megosztaná az ellenzéki szavazatokat, ezzel gyengítve a rendszerváltás esélyét. Fekete-Győr egy 500 millió forintos Rendszerváltó Alap létrehozását javasolta, amelyből civil mozgalmakat, tüntetéseket és a "rendszerkritikus sajtót" támogatnák, valamint védelmet nyújtanának a politikai üldözötteknek. Úgy véli, a Momentum jelenlegi formájában inkább akadályozza, mint segíti az Orbán-rendszer leváltását, ezért a pártnak hátra kellene lépnie a közéletből.

Fekete-Győr András képviselői mandátumát Cseh Katalin vette át a parlamentben, miután a bíróság jogerősen elítélte őt hivatalos személy elleni erőszak miatt, és az Országgyűlés összeférhetetlenséget állapított meg. Az elítélés hátterében az áll, hogy 2018-ban a túlóratörvény ellen szervezett tüntetések során füstgránátot dobott a rendőrsorfal elé. Fekete-Győr úgy véli, hogy a róla hozott ítélet politikai motivációval bír, és egy koncepciós per következménye. Szerettük volna meghallgatni őt a Momentum sajtóosztályán keresztül, de végül nem vállalta a háttérbeszélgetést.

Ha a Momentum 2026-ban részt vesz a választásokon, azt már nem velem fogják tenni.

- jelentette ki határozottan, miközben nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy akár a párt széthullása is bekövetkezhet.

Fekete-Győr András mostani lépése, amelyben pártját a nyilvánosság előtt a választásoktól való visszalépésre szólította fel, többféleképpen is értelmezhető. Az egykori alapító és pártelnök 2021 óta kikerült a Momentum irányításából, és jelenleg semmiféle politikai pozícióval nem bír, ráadásul parlamenti mandátumát is elveszítette. Egyes források szerint Fekete-Győr helyzete miatt nem sok vesztenivalója van, de nem valószínű, hogy bosszúvágy motiválná. Az is kétséges, hogy szövetkezne a Tiszával, sokkal inkább egy tudatos politikai stratégia állhat a háttérben, mellyel a 2026 utáni időszakra kívánja megerősíteni saját helyzetét. Az sem zárható ki, hogy egy új mozgalom megalapozásán dolgozik, és ehhez saját politikai brandjét építi ki.

A Momentum nemrégiben nyilvánosságra hozott egy közleményt, amelyben arról tájékoztatták a közvéleményt, hogy az elnökség legutóbbi ülésén a nem indulás mellett döntöttek, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a végső döntést a június eleji küldöttgyűlés fogja meghozni. A kormányoldalon gyakran azzal érvelnek, hogy a Momentum bejelentései mögött "külföldi erők" támogatása áll, és azt sugallják, hogy ezek az erők arra kérik a pártot, hogy vonuljon vissza a versenytől, különösen Tisza és Magyar Péter javára. Fekete-Győr András azonban úgy véli, hogy a Fidesz érdeke az, hogy minél több ellenzéki jelölt maradjon a versenyben, hiszen ez megosztja a szavazatokat, ezzel pedig csökkenti a rendszerváltás lehetőségét.

A Momentum helyzete egyre inkább kérdésessé válik, mivel a párt vezető politikusai közül többen is bejelentették, hogy nem indulnak a következő választáson. Így döntött például Hajnal Miklós hegyvidéki és Tóth Endre dél-budai országgyűlési képviselő, valamint Orosz Anna is, aki lemondott mandátumáról. Orosz helyét az exjobbikos Stummer János, a Momentum elnökségi tagja fogja átvenni. Gelencsér Ferenc, a párt korábbi elnöke és frakcióvezetője szintén úgy határozott, hogy nem kíván újra indulni. Bedő Dávid frakcióvezető a Magyar Hangnak adott interjújában kifejtette, hogy véleménye szerint a Momentum 2026 után már nem lesz jelen a parlamentben. Ráadásul ő és Hajnal Miklós már januárban megalapították saját kampánytanácsadó cégüket, amelynek keretein belül tapasztalataikat külföldön kívánják kamatoztatni.

Az Index még a Magyar Hang-interjú megjelenése előtt beszélt Bedővel, aki kérdésünkre válaszolva azt mondta: 2026-ban az a cél, hogy a Momentum bejusson a parlamentbe.

Úgy vélem, hogy a liberális nézeteket valló emberek számára elengedhetetlen a parlamenti képviselet biztosítása Magyarországon is.

- jelentette ki. A következő hónapok feladataként azt határozta meg, hogy ki kell állniuk mindazért, amiben hisznek. Ugyanakkor jelezte: a parlamenti indulásról csak ősszel döntenek.

Ősszel érdemes elgondolkodnunk azon, milyen módon és formában váltsunk valóra céljainkat, hogy a legnagyobb mértékben hozzájárulhassunk ehhez a rendszerváltáshoz. Számunkra ez nem csupán egy lehetőség, hanem az elsődleges, legfontosabb feladatunk.

- hangsúlyozta beszélgetésünkben. Fekete-Győr András nyilvános felszólalása azonban nyomást gyakorolt a pártra, így már június elején kiderül, hogyan folytatja tovább a Momentum.

Az nagyon valószínű, hogy ha a Momentum végül a nem indulás mellett dönt, az a párt sorsát is megpecsételheti. A Tisza Párt dominanciája mellett egyre kevésbé látszik, hogy maradt volna tér más ellenzéki szereplők számára. De ha egy parlamenti párt már a választás előtt visszavonulót fúj, akkor aligha tekinthető élő politikai szervezetnek, és könnyen a végleges marginalizálódás, sőt a megszűnés felé sodródhat.

Beszélgetésünk során, még mielőtt Fekete-Győr András felvetette volna, hogy a Momentumnak talán érdemes lenne visszavonulnia a 2026-os választásoktól, Tompos Márton hangsúlyozta, hogy a következő hónapokban a Momentum láthatósága kulcsfontosságú lesz.

Az ügyek vállalásának hátterében az a meggyőződés áll, hogy valóban értékes célokért küzdünk. Ha közben a tevékenységünk láthatóvá válik, az természetesen üdvözlendő, de nem szabad, hogy öncélúvá váljon. Csak olyan ügyeket támogathatunk, amelyekben mélyen hiszünk, és amelyek országosan is jelentős hatással bírnak. Kiemelkedően fontosnak tartom a társadalmi tudatosság növelését. Fel kell készülnünk arra, hogy bár az optimizmusunk megvan, mindig létezik a legrosszabb forgatókönyv lehetősége is. A 2026-os választások során talán a jelenlegi rendszer visszahúzódik, de nem zárható ki, hogy előrehozott választásokra kerül sor, vagy hogy szabálytalanságokkal találkozunk. Elképzelhető, hogy olyan események zajlanak, mint ahogyan Erdogan eljárása az isztambuli polgármesterrel történt. Ezért elengedhetetlen, hogy a közvélemény tisztában legyen azzal, hogyan lehet védeni magunkat, például a külföldre történő megtakarítások áthelyezésével, az arcfelismerő technológiák elleni védekezés módszereivel, vagy éppen azzal, hogyan lehet polgári ellenállást kifejleszteni úgy, hogy az ne minősüljön rongálásnak vagy szabálysértésnek. Az emberek immunitását és ellenállóképességét kell erősítenünk, hogy felkészülten nézhessenek szembe a jövő kihívásaival.

- Fejtette ki Tompos, aki úgy véli, hogy bár a Tisza vize árad, a kormány leváltásának esélye mégis csekély.