Béremelés 2025: ennyivel nőhet a jövedelem azok számára, akik a minimálbérnél magasabb keresettel bírnak - Pénzcentrum
A következő három évben a minimálbér kilenc, tizenhárom és tizennégy százalékkal növekszik, a garantált bérminimum pedig jövőre hét százalékkal fog emelkedni, így a várható három-négy százalékos infláció mellett dinamikus lesz a bérnövekedés - közölte Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az államtitkár kiemelte, hogy a reálkeresetek várhatóan emelkedni fognak, ami a fogyasztásra és a háztartások életére is kedvező hatással bír majd. Hozzátette, hogy a jelenlegi globális piaci bizonytalanság közepette megkötött hároméves bérmegállapodásnak "rendkívül jelentős üzenete van" a gazdaság szereplői, a munkavállalók és a lakosság számára egyaránt.
Czomba Sándor kifejtette, hogy a tárgyalások kezdetén a munkaadók egy körülbelül tízszázalékos minimálbér-emelést javasoltak, míg a munkavállalók egy átlagos tizenkét százalékos növekedésre törekedtek. Mindkét ajánlattal elérhető lett volna, hogy 2027-re a minimálbér a bruttó átlagkereset ötven százalékára emelkedjen. Azonban a bérdinamika folyamatos fenntartása és növelése érdekében elengedhetetlen, hogy a magasabb ajánlat kerüljön előtérbe – hangsúlyozta.
Czomba Sándor bejelentette, hogy a célkitűzésük az, hogy 2028-ra a minimálbér elérje a "négyszázezer forint körüli" szintet. A második pálya teljesen racionálisnak tűnik, mivel ez az összeg körülbelül nyolcszázalékos emelkedéssel 2027-ről 2028-ra megvalósítható. Hozzátette, hogy a munkáltatók számára elengedhetetlen lenne valamilyen garancia vagy támogatás a kormány részéről a célok elérése érdekében.
Emiatt azon munkáltatóknak, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat, "csúsztatva" kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-öst, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük - mondta az államtitkár.
Az államtitkár a rádióműsorban kifejtette, hogy Magyarországon körülbelül 211 ezer ember kap minimálbért, míg a garantált bérminimumra mintegy 330-340 ezer munkavállaló jogosult. Összességében a hazai munkaerőpiac, amely körülbelül 4,7 millió dolgozót számlál, mintegy egymillió embert érint közvetlenül a minimálbér-emelés - tette hozzá.
Egy korábbi írásunkban Bagdi Lajos, a Niveus partnere érdekes adatokat osztott meg. Megállapította, hogy körülbelül 220 ezer ember dolgozik minimálbérért, míg körülbelül 550 ezer munkavállaló keres többet, de nem éri el a garantált bérminimum szintjét. Ebből kiindulva az előrejelzések szerint a teljes költségvetési hatás 2025-re megközelíti a 100 milliárd forintot.
Összességében a minimálbérhez kapcsolódó munkáltatói költségek is jelentősen emelkednek, hiszen 9%-os növekedéssel havonta 27 120 Ft-tal nőnek. Ezzel szemben a garantált bérminimumra vonatkozó teljes munkáltatói költség esetében a havi emelkedés 25 764 Ft, ami 7%-os növekedést jelent. Ez a különbség már egy 50 fős vállalat esetében is milliós havi kiadást eredményezhet.
- számolta ki Bagdi Lajos.
Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a bérnövekedési célok eléréséhez elengedhetetlen a munkáltatók termelékenységének és hatékonyságának fokozása. Ennek érdekében a kormány olyan programokat indít, amelyek kifejezetten a kis- és középvállalkozások támogatására irányulnak, lehetőséget biztosítva számukra a pályázatok révén a fejlődés és növekedés útjára lépésre - tette hozzá.
A Niveus azonban úgy látja, hogy úgy tűnik, hogy a korábban felröppent pletykák - miszerint ezt a jogszabályalkotó a szociális hozzájárulási adókulcs csökkentésével kompenzálhatja - 2025-re mégsem bizonyulnak igaznak, de némi segítséget mégis nyújt a kormányzat azon vállalkozásoknak, akiknek a munkavállalói 290 800 Ft alatt kerestek az elmúlt időszakban, ugyanis a szociális hozzájárulási adót nekik a 2024-es számok alapján kell majd fizetniük 2025-ben.
Habár Czomba Sándor úgy fogalmazott a rádióműsorban, hogy a várható három-négy százalékos infláció mellett mindenki szuámára dinamikus lesz majd a bérnövekedés jövőre, ugyanakkor korábban Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke úgy kalkulált, hogy a nem minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók esetében átlagosan csak 3-8 százalék között születtek meg a bérmegállapodások.
Czomba emellett hangsúlyozta, hogy a bérnövekedés jelentős hatással bír az ország költségvetésére. Az állam ugyanis a vasútnál, a Volánnál és a postánál több százezer munkavállalót foglalkoztat. Továbbá, számos ellátási forma is a minimálbérhez van kapcsolva, ami még inkább felerősíti ennek a kérdésnek a fontosságát.
