Innováció a Hortobágy peremén: 40 milliárdos befektetés a magyar csirkeipar jövőjébe

Megérkeztek a fenntarthatósági célok és előírások, valamint az innovációs irányzatok és eredmények, amelyek alapjaiban formálják majd a hazai mezőgazdaság elkövetkező éveit és évtizedeit.

A Hortobágyi Nemzeti Park szélén vannak a cégcsoport telepei, ami konkrétan vizes élőhely, vonzza a vonuló madarakat. Ez az elhelyezkedés milyen kihívásokat, változásokat okoz a baromfitenyésztési ágazatukban?

Czinege László: A klímaváltozás miatt egyre hosszabb ideig vannak Európában a vadmadarak, már nem csak szezonálisan, amikor a tavaszi és őszi vonulási időszak van, ez pedig jelentősen megnehezíti a madárinfluenza elleni védekezést. A másik nagy probléma, hogy a telepeink viszonylag közel, 3-4-5 kilométeres távolságban vannak egymáshoz, ha egy telepen felüti a fejét a fertőzés, szinte képtelenség megvédeni a többit.

Kovács Herman: Több mint hat évtizeden át foglalkoztunk pulyka szülőpárok tartásával, így kiemelkedő figyelmet fordítottunk a járványvédelemre. Az utóbbi három évben azonban folyamatosan szembesültünk a madárinfluenzával, amely sajnos számos telepünket sújtotta. Az általunk alkalmazott járványvédelmi rendszer a kanadai tenyésztő cégek gyakorlatán alapul, és azóta is ezt a módszert használjuk. 2020-ban azonban egy olyan hullám érkezett, amely már túl soknak bizonyult, és sajnos nem tudtuk megóvni telepeinket a fertőzéstől.

Mindezt mérlegelve hoznunk kellett egy döntést, hogy mit kezdjünk az üresen álló telepekkel, amiket nagyon kockázatos lett volna tenyészállománnyal újratelepíteni. Azokon a területeken, ahol az év nagy részében jelen van az influenza,

Sokkal praktikusabb egy gyorsan növekvő és könnyen kiüríthető fajta tenyésztése, ezért telephelyeinket átalakítjuk brojlercsirke-nevelésre.

A két baromfi forgási sebessége jelentősen eltér, egy szülőpár pulyka a növendék időszakban 28 hétig van az ólban, utána még 28 hétig a tojó állományban. Összességében 56 hétig termel, és ezidő alatt biztos, hogy találkozik a madárinfluenza betegséggel. A brojler csirke egy jóval rövidebb tartási idejű madár, 42 napon keresztül van az istállóban és ellenállóbb is a fertőzéssel szemben, mint a pulyka, főleg a tenyészpulyka. Ezek miatt kézenfekvő a váltás, de nagyon nehéz volt a döntés.

A Horeca-szektor bezárása jelentős mértékben csökkentette a pulykafogyasztást, és úgy tűnik, hogy az újranyitás után sem tapasztalható érdemi fellendülés ezen a téren. Eközben a csirkehús iránti kereslet világszerte folyamatosan növekszik. Vajon a jövőben a fogyasztók újra felfedezik a pulykahús ízét, vagy a csirke dominanciája marad a piacon?

Cz. L.: A pulykának önmagában a Covid tette be a kaput Európában, így Magyarországon is, a madárinfluenza a korábbihoz képest lényegesen markánsabb jelenléte pedig ezzel párhuzamosan zajlik 2019-20-tól napjainkig; ez a két hatás együtt nagyon erős volt. A pulyka sokkal fogékonyabb a betegségre, mint a csirke, ezért a szülőpár telepek is kiürítésre kerültek, de a még magasabb állategészségügyi státusszal rendelkező dédszülőpárokat tartó francia telepeken is megjelent a betegség.

A pulykapiacon kialakult egyfajta hiány, amely azóta stabilizálódott, de fontos megjegyezni, hogy Európában jelenleg sokkal alacsonyabb a pulyka-termelés, mint a járvány előtti időszakban. Eközben a fogyasztói szokások is átalakultak: sokan az olcsóbb fehérjeforrások felé fordultak. A csirkehús vált a modern táplálkozás középpontjába, hiszen nemcsak gyorsan és könnyen elkészíthető, hanem a többi húsféléhez képest sokkal költséghatékonyabb is, amelyeket gyakran bonyolultabb és időigényesebb előkészítés jellemez.

Mennyi mennyiséget terveznek?

K. H.: Első lépésként 8,4 millió napos madarat fogunk lehelyezni a 2025-ös év végére, ebből 8 milliót vágócsirkeként értékesítünk. Ezzel a mennyiséggel országos szinten is azonnal a palettán leszünk, de nincs gond az elhelyezéssel, megvan a felvevőpiac. Amennyiben a tervezett és megpályázott fejlesztéseink megvalósulnak, az éves kibocsátott volumenünk három éven belül megközelítheti a 20 milliót.

Mik a tartástechnológiai különbségek a pulyka és a brojler csirke esetében? Hogyan zajlik a telepek átállítása?

Cz. L.: A meglévő pulykatelepeinket 2012 és 2014 között fokozatosan modernizáltuk, és olyan korszerű technológiákat integráltunk, amelyek a brojlertartás terén is hasznosíthatók. Jelenleg 15 telepen működünk, összesen 85 000 négyzetméteren, ahol az istállók átlagos alapterülete 1000 négyzetméter. A teljes átállás várhatóan az idei év közepére fog megvalósulni.

A klímavezérlés mindkét állatfajnál azonos elveken nyugszik, lényegében csupán az etetők és itatók cseréjére volt szükség. Minden telep működését egy számítógép irányítja, amely felelős az épület teljes klímájáért, beleértve a hűtést, fűtést és szellőztetést is. Az etetők és itatók tervezése során alaposan mérlegelnünk kellett, hogy hány madarat kívánunk elhelyezni az adott istállóban, valamint milyen testtömegre szeretnénk őket felnevelni. Ezt követően a technológiai szakértők az épület méretei alapján kidolgozták a szükséges etetők és itatók számát, azok elrendezését, sorba állításukat és a közöttük lévő távolságot is precízen megtervezték.

Az etetés és itatás folyamata teljesen automatizált rendszerek segítségével valósul meg, így emberi beavatkozásra nincs szükség.

Az etetés során a saját takarmánykeverőnkben készített, egyedi receptúráink alapján összeállított takarmányt alkalmazzuk. Az alomanyag tekintetében is követjük a pulykák esetében bevált megoldásokat, így fenyőgyalulékot használunk. Az állományból keletkező trágyát pedig egy gombakomposztálással foglalkozó cégcsoporthoz juttatjuk el, így biztosítva a fenntartható körforgást.

K. H.: Évente 35-38 millió naposcsibe származik a saját tyúkszülőpár-állományunk által megtojt tenyésztojásokból, amelyeket a derecskei keltető üzemünkben keltenek ki. Ezzel a teljes tenyésztési és keltetési folyamatot egy kézben tudjuk tartani, ami lehetővé teszi számunkra a magas színvonalú minőség biztosítását. Ez pedig kulcsfontosságú tényező a sikeres brojlercsirke-előállításban.

A fejlesztési koncepciónk része, hogy a jelenleg Hajdú-Bihar Vármegyében, a Hortobágyi Nemzeti Park vizes élőhelyeihez közel elhelyezkedő tyúk növendék- és tojótelepeinket kisebb, a madárinfluenzának kevésbé kitett régiókban elhelyezkedő egységekkel váltjuk ki. Elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyékben keresünk olyan helyeket, ahol biztonságosabban üzemeltethető tyúk szülőpár telepeket tudunk építeni. Emellett három zöldmezős, egyenként 2 milliós éves kibocsátású brojler-előállító telep megépítésével tervezzük elérni az éves 18-20 milliós vágócsirke-előállítást.

Milyen arányban használnak megújuló energiát a telepek üzemeltetésénél?

K. H.: A megújuló energia egyelőre csak a teljes energiaigényünk 10-15%-át biztosítja, de vizsgáljuk a biogáz üzemek létesítésének lehetőségét, hiszen rengeteg híg- és szerves trágya áll a rendelkezésünkre. A napelemeket folyamatosan építjük, egy 200 kW-os elemparkokat telepítünk, valamint minden új pályázatunkban vállaltunk újabb megújuló energiaforrások kiépítését. Amennyire csak lehet, próbáljuk magunkat a fosszilis energiahordozókra alapuló energiaellátástól függetleníteni.

Nagyon sok a szektorelhagyó, ami évek óta, de a jövőt nézve is komoly kihívás a mezőgazdaságban. A munkaerőhiány mekkora probléma a cégcsoportban, van merítési lehetőség az észak-alföldi régióban?

K. H.: Jelenleg folyamatos létszámhiánnyal nézünk szembe, amely nemcsak a baromfi szektorban, hanem más állattenyésztési ágakban, valamint az élelmiszeriparban és az építőiparban is érezhető. Az utóbbi másfél-két év során 24 milliárd forintos beruházási csomagot valósítottunk meg, és már a korábbi fejlesztések is azt a célt szolgálták, hogy a technológiai színvonalunkat jelentősen emeljük. A jövőbeni munkafolyamatainkhoz, amelyek félig vagy teljesen automatizált berendezéseket igényelnek, már sokkal magasan képzett szakemberek szükségesek.

Az állattenyésztés mellett a műszaki szektorban – legyen szó villanyszerelőkről, programozókról, mérnökökről vagy technikusokról – komoly munkaerőhiány tapasztalható. Sokan észrevették, hogy az állattenyésztés folyamatai fokozatosan egyre inkább technológiai jellegűvé válnak. Ma már gépek, automatizált rendszerek és robotok felügyelik a termelést, így a hagyományos, állatokkal való közvetlen munkavégzés lehetőségei jelentősen csökkentek. Ennek ellenére az állatokkal való kapcsolat továbbra is elengedhetetlen, hiszen a szakértelem és az emberi érintkezés pótolhatatlan szerepet játszik a sikeres állattenyésztésben.

Azok, akik elhagyják a mezőgazdasági szektort, általában már nem érdeklődnek az állattenyésztés iránt, sőt, a mezőgazdaság egyéb területei sem vonzzák őket, még akkor sem, ha hasonló, állatokkal kapcsolatos munkalehetőségeket kínálunk számukra. Ennek egyik fő oka, hogy a Debrecen környékén megjelenő jelentős ipari beruházások egyre inkább elszívják a munkavállalókat, így a külföldi munkaerő bevonásának lehetőségét is fontolóra vesszük. Ráadásul a fiatal generáció között is egyre kevesebb az érdeklődés az ágazat iránt, hiszen a háztáji állattartás fokozatos megszűnése miatt a mai fiatalok szinte teljesen elveszítették a kötődést a haszonállatokhoz, amely korábban természetes része volt a mindennapi életüknek.

Az országos átlagnál sokkal jelentősebb a régió bérpiaci kihívása, sokkal nagyobb mértékben nőnek a bérek,

ami már a 2023-ról 2024-re történő béremelésekben is megjelent, és a 2024-ről 2025-re történő emelésnél is folytatódott. Fel kell zárkóznunk az egyéb munkáltatói eszközökkel is, illetve többek között a vezetőfejlesztésben és a munkakörülmények javításában is versenyeznünk kell a vármegyébe betelepülő nagyobb nemzetközi cégekkel, amelyek látszólag vonzóbb szervezeti kultúrával és fejlettebb marketingeszközökkel bírnak. Igyekszünk olyan légkört teremteni és úgy foglalkozni a munkavállalóinkkal, hogy szeressenek nálunk dolgozni.

Az élőmunka helyettesítése, kiváltása az új technológiákkal egyre több ágazatban jelent megoldást a munkaerő-hiányra. A cégcsoportnál milyen fejlesztések történtek az utóbbi időszakban ilyen téren?

Cz. L.: Korábban manuális tojófészkekkel dolgoztunk, de mostantól automata fészkekre váltottunk, aminek köszönhetően a munkaerőigényünk feleződött. Ez a lépés óriási áttörést jelentett a cég életében, hiszen a korábbi 100 fős gondozói csapat helyett már elegendő 50 fő is a feladatok ellátására. A derecskei keltető beruházásunk során is tapasztalhattuk, hogy 15 fővel kevesebb munkatárs képes ugyanazt a mennyiségű keltetett napost kezelni, mint korábban. Ezek az automata rendszerek lehetővé teszik számunkra, hogy hatékonyabban, kevesebb munkaerővel működjünk. Természetesen van egy határ, hiszen az állattenyésztés emberi beavatkozás nélkül még nem működhet.

A 15 régi istállónk majdnem 15 féle épülettípust is jelent, így ezekben nagyon nehéz olyan egységes automata technológiákat alkalmazni, mint például a csirkekombájn, vagy az automata felszedő. A három új brojlertelepünk már egységes és sokkal jobban automatizálható lesz. A takarításnál például a mosórobot alkalmazása sokkal egyszerűbb lesz az új telepeken, illetve az épületek kialakítása is olyan, hogy beférjenek a csirkekombájnok, amivel szintén élő munkaerőt tudunk spórolni, és gyorsítani tudjuk a forgást.

Nem mindegy, hogy három nap alatt szállítják el a csirkéket a telepről, vagy egy nap alatt.

Ezekkel az automata eszközökkel viszont jelentősen gyorsítható a folyamat, és több idő fog rendelkezésre állni a tisztításra, hiszen nagyon fontos kérdés, hogy két betelepített állomány között megfelelően ki tudjuk-e takarítani az ólakat, azok meg tudnak-e száradni, és járványvédelmileg tényleg kifogástalan állapotban tudjuk-e az új csapatot betelepíteni. Mindig ezzel az idővel futunk versenyt, de a standardizált, tökéletes padozattal ellátott épületekben sokkal zökkenőmentesebben és nagyobb biztonsággal tudjuk ezt megvalósítani.

Terveznek új telepek kialakítását, vagy inkább a már meglévő telepek fejlesztésére és felzárkóztatására helyezik a hangsúlyt?

K. H.: Egyelőre három új brojlertelepet, illetve összesen nyolc új tojó és szülőpár tyúktelepet tervezünk építeni, közben pedig az összes meglévő épület színvonalát évről évre egy kicsit tovább javítani ahhoz, hogy ezt az új funkciót minél hatékonyabban betöltsék. Természetesen energetikailag és technológiailag is rá kell majd fejlesztenünk, olyan szintre kell hozni a meglévő telepeinket, hogy a mai kornak megfelelő automata rendszerbe be tudjuk illeszteni. Maga az átalakítás nem olyan borzasztóan nagy összeg, a beruházás viszont nagyobb lélegzetvételű, 40 milliárd Ft.

Az állatállomány fenntartásához elengedhetetlen a kiváló minőségű takarmány biztosítása. Erre a célra rendkívül hasznos lehet egy saját keverőüzem létrehozása, ahol lehetőség nyílik arra, hogy különféle tápanyag-összetételeket kísérletezzünk az adott állatfaj számára. Ezekben a folyamatokban gyakran alkalmaznak precíziós technológiákat, amelyek lehetővé teszik a pontosabb és hatékonyabb takarmánykeverést, így maximalizálva az állatok táplálékának hasznosulását.

K. H.: Szeretném hangsúlyozni, hogy a premixek és tápok előállítása saját, egyedi receptúráink alapján történik. Évtizedek óta kínálunk naposcsibéket külső partnereink számára, és takarmánykeverőnk kapacitásának körülbelül kétharmada a belső integrációs igényeket szolgálja ki. A fennmaradó egyharmadot pedig külső piacokon értékesítjük, ahol legnagyobb partnereink a brojler csirkével foglalkozó vállalkozások.

Gyakran előfordul, hogy a NAGISZ csirkék külső beszállítók által biztosított NAGISZ takarmányt kapnak.

Erre a több évtizedes tapasztalatra alapozva kezdtük el a brojlernevelést saját csirkével és saját táppal. Pont ez az egy láncszem hiányzott, hogy be tudjuk mutatni a saját kísérleteink révén a nálunk élesben történő termeléssel, hogy a takarmányunk milyen mutatókra képes.

Cz. L.: Ez egy folyamatosan fejlesztendő szellemi termék, most is folytatunk kísérleteket, hogy az állat számára legideálisabb beltartalmat megtaláljuk. Nagyon komoly fejlesztés előzi meg, ha valahol egy vagy két forintot sikerül megspórolnunk takarmány- vagy csirkekilogrammonként. Ehhez hozzátenném, hogy a biológia mindig más és más, ehhez alkalmazkodnunk kell, és folyamatosan adaptálni szükséges a technológiai folyamatainkat.

Mivel a csirke jelentős mennyiségű takarmányt fogyaszt, fontos, hogy nyomon tudjuk követni az egész folyamatot. Brojler csirkék esetén 1 kilogramm testtömeg-gyarapodáshoz körülbelül 1,5-1,55 kilogramm takarmány szükséges.

A csirke teljes előállítási költségének körülbelül 58-60%-át a takarmányköltség jelenti, ami azt jelzi, hogy rendkívül fontos figyelmet fordítani a takarmány minőségére és összetételére. Az, hogy milyen tápanyagot kapnak a csirkék, jelentős hatással van nemcsak a költségekre, hanem az állatok egészségére és végső soron a hús minőségére is.

Az utolsó pályázati ciklus során sikerült elérnünk, hogy a takarmánykeverő kapacitásaink 30%-kal bővüljenek. Az elmúlt évtizedek fejlesztései során folyamatosan arra törekedtünk, hogy a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával optimalizáljuk munkánkat. A takarmány-előállítás folyamatában például többféle precíziós megoldást használunk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a szükséges alapanyagokat a legnagyobb pontossággal adagolhassuk.

A folyamatos innovációk és technológiai fejlődés, mint például a mikrokomponens adagolók bevezetése és a gépsorok korszerűsítése, lehetővé teszi számunkra, hogy egyre kedvezőbb eredményeket érjünk el, ami hosszú távon jelentős potenciált hordoz magában. A precíziós gazdálkodás nem csupán a hatékonyság fokozását szolgálja, hanem a fenntartható fejlődés alapjait is megteremti. Ennek érdekében elkötelezetten törekszünk arra, hogy ezeket a korszerű technológiai megoldásokat minél szélesebb körben alkalmazzuk.