Dobszay János: Újra felfedezve a jövőnket! A jövőnk kulcsa a múltunkban rejlik. Dobszay János írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövő formálása érdekében fontos, hogy visszatekintsünk, és tanuljunk az előző generációk tapasztalataiból. A jövő ne

Miben segíthetek? - kérdezi a címlapunkon tündöklő kis kínai robot, amely a terminátorrá átlényegült Donald Trump árnyékában áll. Az amerikai elnök hivatalba lépése óta mintha felgyorsult volna a mesterséges intelligencia fejlődése, de ez csupán látszat, hiszen az őrült verseny már évek óta zajlik a két politikai és technológiai óriás, az Egyesült Államok és Kína között. Egyetlen problémával szembesülünk: a versenyben olyan járművek szerepelnek, amelyek motorja ugyan készen áll, de a fékek teljesen hiányoznak. Az amerikai ChatGPT a kanyarban éppen csak megelőzi a kínai DeepSeeket, de nem csupán az aggasztóan kétes eredetű alkatrészek miatt. Fókuszban rovatunk részletes elemzése alapján még inkább aggasztó, hogy a rendszerek alapvető védelmi funkciói teljesen hiányoznak: ha kérik, készséggel nyújt részletes útmutatást a bombakészítés vagy a kormánybuktatás témájában, a tényellenőrzés pedig szinte teljes mértékben elmarad.
"Minek nekünk ellenség, ha ilyen barátaink vannak?!" - Ha a tények nem zavarnák Orbán Viktort, könnyen beláthatná, hogy nem a brüsszeli szövetségesek felől leselkedik veszély Magyarországra: a barátjának hitt Donald Trump "szuverenista" gazdaságpolitikája az, amelynek a hatását kegyetlenül megszenvedheti Mexikótól Kanadán át az Európai Unió valamennyi tagállama. Márpedig a kereskedelmi háború hatása alól - amelyről Világ rovatunk ír - Orbán sem tudja kivonni Magyarországot, még ha szentül meg is van győződve a különalku lehetőségéről. És nem csak azért, mert a gazdaságot ő tette az autó- és akkumulátorgyártás felfuttatásával a külső folyamatoknak végtelenül kiszolgáltatottá, hanem mert a vámpolitika olyan terület, ahol nincs helye a különutasságnak: az EU létrejöttét épp a vámunió alapozta meg.
"Ha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, szállj le róla!" – ez a dakota közmondás korábban Orbán Viktor kedvelt idézete volt, aki alatt a ló már nemcsak fáradtan zihál, de lassan össze is roskad. Magyarország rovatunkban arra fókuszálunk, hogy az eltelt egy év, a kegyelmi botrány kirobbanása óta, hogyan formálta át a kormányfő politikai jelenlétét; miként vált az egykor dinamikus és fiatalos Fidesz saját paródiájává, emlékeztetve egykori önmagára, amikor Orbán és társai aktívan részt vettek a rendszerváltás során a hatalom eltüntetésében. A valóságérzékelés zavaráról tanúskodik az is, hogy a kormányfő állítása szerint a magyar középosztály erősebb, mint Nyugaton – erre a jelenségre a "Rezeg a léc" című cikkünk is rávilágít.
Megmosolyogtató, ha nem lenne annyira szomorú, hogy a fideszes MCC-nél azt próbálják bizonygatni, hogy ma már jobb szegénynek lenni, mint gazdagnak 2010-ben. Hiszen a legszegényebb jövedelmi ötödbe tartozó háztartásokban ma több laptop és mobiltelefon található, mint 15 éve a leggazdagabbak körében. Ebből a logikából pedig az is levezethető, hogy a gazdagok valójában elszegényedtek; hiszen 2010-ben a tíz alacsony státuszú háztartásból hétben volt DVD-lejátszó, míg ma már a leggazdagabbak között is alig akad ilyen.
Önbecsapás az is, amiről Orbán a minap a Nemzeti Filmintézet új stúdiókomplexumának megnyitóján "jó hírként" beszélt: végre állami támogatás nélkül is készülnek filmek. E szerint az is előrelépés, hogy a kapacitáshiánnyal küzdő állami kórházak helyett egyre többen a magánegészségügyben kénytelenek keresni a gyógyulást.
A filmes ipar világában gyakran előfordul, hogy állami támogatáshoz juthat valaki, még akkor is, ha nem rendelkezik a szükséges tapasztalattal vagy tehetséggel. Ezzel kapcsolatban Havas Ágnes, aki Andy Vajna idején vezette a filmalapot, osztja meg gondolatait Szellem rovatunkban. Azonban a "Siker záloga" című írásunkból az is világossá válik, hogy a tehetség és a tudás önmagukban nem elegendők; elengedhetetlen, hogy képesek legyünk felmérni és kezelni saját, valamint mások érzelmeit. Örömhír, hogy az érzelmi intelligencia (ÉI) három évtizeddel ezelőtti felfedezésének köszönhetően egyre több lehetőség nyílik arra, hogy ezeket a képességeket fejlesszük. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan pótolhatók az ÉI terén tapasztalható hiányosságok önfejlesztéssel. Talán csak az AI-t kellene megtanítani arra, hogy ezeket az érzelmi aspektusokat is figyelembe vegye!