Magyarország jövőjéről hoznak döntéseket, amelyek hatással lehetnek a következő évi választások alakulására is.

Péntek este Londonban eldől, marad-e Magyarország a befektetésre ajánlott országok között, vagy átbillen a "bóvli" oldalra. A Standard and Poor's döntése most különösen érzékeny: egyetlen fokozat választja el az országot attól, hogy elveszítse a befektetői bizalmat. A kormány láthatóan mindent bevetett, Nagy Márton még Londonba is elutazott, hogy elkerülje a leminősítést. De vajon elég ez ahhoz, hogy megússzuk a zuhanást?

Péntek este újra sor kerül Magyarország hitelminősítésének felülvizsgálatára a Standard and Poor's által. A nemzetközi hitelminősítő a jelenlegi BBB- besorolásunkat elemzi, amelyhez negatív kilátás is társul - ez azt jelenti, hogy egy lépés választ el minket a "bóvli" státusztól. Ha az S&P úgy dönt, hogy egy fokozattal lejjebb sorolja az országot, azzal Magyarország kikerülne a befektetésre ajánlott államok sorából. Jelenleg az elemzők szerint ennek a valószínűsége viszonylag alacsony, de a kormány nem hagyja figyelmen kívül a helyzet komolyságát.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, nemrégiben egy háttérbeszélgetés során kifejtette aggodalmát a leminősítések kapcsán, különösen a Standard and Poor's esetében. Kiemelte, hogy a kabinet számára óriási kockázatot jelentene, ha az őszi minősítési fordulóban kedvezőtlen döntés születne. "Ha szükséges, én is kész vagyok tárgyalni velük, akár Londonba is elutazom ezért" - fogalmazott. Ennek nyomán, néhány héttel később, szeptemberben a brit fővárosba utazott, hogy személyesen találkozzon a hitelminősítő képviselőivel.

Az S&P legutóbbi értékelésében arra figyelmeztetett, hogy a következő két évben nőhetnek Magyarország fiskális és külső stabilitását fenyegető kockázatok. Ezek között említették a globálisan növekvő protekcionizmust, a szintén globálisan érzékelhető gyengülő keresletet, a csökkenő tőkebeáramlást, valamint a választások előtti költekezés miatti megugró kiadásokat. Akkor a cég mindössze 1,5 százalékos GDP-növekedést várt 2025-re.

Most Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük arról, hogy pénteken milyen döntés születhet Londonban. Vajon tényleg irány a bóvli? Egy leminősítésnek a jövő évi országgyűlési választásokra is komoly következményei lehetnek.

"Nem fogják leminősíteni Magyarországot" - mondta az Indexnek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte most különösen fontos: nem arról van szó, hogy a hitelminősítő egy apró lépést tesz lefelé a skálán - például az "A" kategórián belül -, hanem arról, hogy az ország sorsa a befektetésre ajánlott és a bóvli kategória határán billeg. "Ha valakit az egyik A-besorolásból a másikba tesznek, annak nincs komoly következménye. De ha egy országot a bóvliba sorolnak, annak már nagyon is van." Virovácz szerint így nem mindegy, mekkora ugrásról beszélünk.

Egy ilyen határátlépéshez komoly és megalapozott indoklás szükséges, ezért a hitelminősítők általában nem sietnek, hogy hirtelen és indokolatlan döntéseket hozzanak. Az átsorolásokat mindig a nemzetközi kontextus figyelembevételével kell értelmezni: fontos, hogy kikkel kerülünk egy csoportba, vagy éppen kik közül esünk ki. Ha ezt a szempontot is mérlegeljük, akkor Magyarország esetében jelenleg nem indokolt a leminősítés. Nyilvánvalóan vannak kihívások, amikkel az ország szembenéz, de most még korai lenne ilyen drasztikus lépésre szánni magunkat. Az indoklás mögött nem állnak megfontolt érvek.

Egy ilyen döntés valóban meglepő lenne a régiós kontextusban. Ha minket most leminősítenének, valószínűleg gyorsabban kerülnénk a bóvli kategóriába, mint a románok, pedig náluk a költségvetési és politikai környezet sokkal kedvezőtlenebb.

Ez a kérdés a befektetők számára is releváns és izgalmas dilemmákat fogalmaz meg: miért éppen Magyarország lenne a megfelelő választás?

- fűzte hozzá az ING vezető elemzője. Fontos megjegyezni, hogy a hitelminősítés nem csupán gazdasági aspektusokkal bír, hanem politikai jelentősége is van.

Főleg most, amikor a kormány láthatóan mindent latba vet a kedvező döntések érdekében, felmerül egy lényeges kérdés: mi történik, ha mégis leminősítésre kerül sor? Ez a helyzet nem csupán pénzügyi problémát jelentene, hanem komoly politikai nyomást is gyakorolna a kabinetre, különösen a választási időszak küszöbén. Virovácz Péter emlékeztetett arra, hogy 2010 után Magyarország számos súlyos kihívással nézett szembe, amikor a kormány bevezette az akkoriban forradalminak számító, unortodox gazdaságpolitikát.

Ez a helyzet rengeteg kétséget ébresztett, amelyet a hitelminősítők úgy értelmeztek, hogy Magyarországot le kell sorolni a bóvli kategóriába. Virovácz megjegyezte, hogy akkoriban ez az értékelés érthető volt, hiszen a piac számára kérdéses volt, hogy ez az új gazdasági modell valóban életképes lesz-e. "Később azonban kiderült, hogy ez a rendszer is működőképes. Lehetséges alternatív utakat választani a hagyományos megközelítéseken kívül, és így is megtarthatjuk a gazdaság stabilitását" - tette hozzá. Természetesen ma is van lehetőség arra, hogy vitatkozzunk arról, hogy ha másképp cselekedtünk volna, hol tarthatnánk most.

A hitelminősítések terén Magyarországot visszaminősítették a befektetésre ajánlott kategóriába, nagyjából egy-két fokozattal a bóvli határvonal fölött. A kormány ezt a pozitív fejleményt ügyesen kihasználta a kommunikációjában. Folyamatosan hangsúlyozták, hogy a magyar gazdaság stabilan működik, az államadósság csökken, a költségvetési hiány rendben van, a foglalkoztatottság növekszik, és az inflációval sem állunk szemben komoly problémákkal. Virovácz véleménye szerint ez a korábbi helyzetben érthető győzelmi retorika volt.

"Ez egy ilyen kormányzatnak különösen érzékeny ügy. De jelenleg egyszerűen nincs meg az a gazdasági "triggerpont", ami indokolná, hogy Magyarországot leminősítsék" - tette hozzá. Ezzel nem felmenti a magyar gazdaságot, mert bőven vannak problémák, amiket meg kellene oldani. De ezek a gondok egyelőre nem olyan súlyúak, hogy indokolnának egy bóvli besorolást.

Fontos tisztázni, hogy a Standard and Poor's-nál csupán egy lépés választ el minket a bóvli kategóriától. A másik két nagy hitelminősítő, a Moody's jelenlegi besorolása Magyarország számára Baa2, amely szintén negatív kilátással bír. Ez azt jelenti, hogy elvileg itt is várható lehet egy leminősítés, ám ez még mindig a befektetésre ajánlott sávban tartaná az országot. "Ez egy lényeges eltérés" - hívta fel a figyelmet Virovácz Péter. - "A Moody's-nál egy fokozat csökkenés sem vezetne bóvli kategóriába, míg az S&P esetében éppen ez a kockázat áll fenn."

Ők reagáltak a legkésőbb a jelenlegi leminősítési ciklus során, így náluk még van lehetőség arra, hogy egy fokozattal lejjebb sorolják őket. Ez a lépés nem okozna jelentős zűrzavart a piacon, és továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriában maradnánk. A Moody's esetében körülbelül 50%-os eséllyel valósulhat meg egy negatív döntés, míg az S&P-nél ez az arány sokkal alacsonyabb.

Nagy Márton londoni látogatása nem igényel túlságosan nagyfokú spekulációt. Virovácz Péter hangsúlyozza, hogy a hitelminősítők nem egy elzárt világban tevékenykednek; valójában hús-vér szakemberek, akik rendszeresen kapcsolatba lépnek elemzőkkel, gazdaságpolitikai döntéshozókkal, sőt politikai vezetőkkel is. A folyamat nem csupán annyiból áll, hogy valaki a számítógép előtt ülve nézi az adatokat, majd hirtelen hoz egy döntést. "Én is rendszeresen konzultálok a hitelminősítők képviselőivel – minden döntés előtt ellátogatnak hozzánk, és találkoznak banki szakértőkkel, jelentős vállalatok képviselőivel, valamint a kormány delegáltjaival is" – fejtette ki.

Virovácz Péter szerint az sem szokatlan, ha a gazdasági miniszter leül beszélgetni a hitelminősítőkkel. Azt, hogy Nagy Márton azért ment volna Londonba, hogy a bóvli kategóriát megússzuk, nem tudjuk pontosan. De könnyen elképzelhető, hogy épp akkor jártak itt a hitelminősítők, amikor ő nem volt itthon, és mindenképp személyesen akart velük egyeztetni - ebben semmi rendkívüli nincs.

Virovácz megállapítása szerint elengedhetetlen, hogy megértsük: bár a hitelminősítők munkáját szigorú és objektív modellek irányítják, a döntési folyamatokban mindig van egy kis szubjektív elem is. A végső kérdés mindig az: bíznak-e a számokban, vagy éppen ellenkezőleg, kétségeik vannak? Erre kiváló példa a 2022-es időszak, amikor az orosz-ukrán konfliktus és az elszabadult energiaárak következtében jelentős ikerdeficitek keletkeztek a térségben. Ha a hitelminősítők csak a modellekre támaszkodtak volna, fél Európát bóvliba kellett volna sorolniuk. De vajon lett volna ennek értelme? Nyilvánvalóan nem.

A jelenlegi döntésre kedvezőtlenül hatással lehet, hogy...

A hitelminősítők döntéseit kedvezően alakíthatja, ha