Megdöbbentő statisztikát tettek közzé: Magyarországon a 40 év alatti mellrákos nők aránya egyharmaddal emelkedett.

Az elmúlt tíz év végére körülbelül 100 ezer magyar nőnél állapították meg az emlőrák diagnózisát. Ez a betegség a nőknél a leggyakoribb daganatos megbetegedés, hiszen 2011 és 2019 között 70 ezer páciens került az egészségügyi ellátórendszerbe. Az adatok szerint minden nyolcadik nő élete során találkozik ezzel a súlyos kihívással.

Ez évente 7-8 ezer új mellrákos beteget diagnosztizálnak Magyarországon, hangzott el a Mellrák Világnapja (október 1.) kapcsán rendezett háttérbeszélgetésen.

Az emlőrák továbbra is a legelterjedtebb daganattípus a magyar nők körében, azonban az utóbbi évtizedben aggasztó mértékben nőtt a betegség előfordulása a fiatalok között, különösen a 30-39 éves korosztályban - derül ki az MSD Magyarország legfrissebb, hiteles hazai adatokon alapuló kutatásából. A 40 év alatti nők esetében a betegség különösen agresszív formája, a tripla negatív emlőrák (TNBC) aránya is figyelemre méltóan magas: a diagnosztizált esetek közül minden negyedik beteg ezzel a típussal küzd.

2019-ben az emlőrák a teljes új daganatos esetek 13%-át képviselte, és a nőknél a daganatos megbetegedések miatti halálozás legfőbb okaként szerepelt.

A hazai onkológiai trendek fényében az emlőrák kiemelkedő szerepet játszik, nem csupán előfordulásának növekedése miatt, hanem a különböző életkorok közötti megoszlása és az altípusok eltérő jellemzői miatt is.

A 40-49 évesek körében 2019-ben több mint ezer új esetet regisztráltak, ami ebben a korcsoportban négyszer-ötször gyakrabban fordul elő, mint a második legelterjedtebb daganattípus, a melanoma. A legfigyelemreméltóbb növekedés azonban a 30-39 évesek között tapasztalható, ahol az előfordulás több mint 32%-kal nőtt az elmúlt tíz évben – derül ki az MSD által végzett elemzésből.

Az emlőrák globálisan a nők körében a leggyakoribb daganatos megbetegedés, hangsúlyozta Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Az új esetek száma növekedett, azonban a halálozási arány csökkent, ami arra utal, hogy egyre többen veszik igénybe a szűrővizsgálatokat. Ez azt is jelenti, hogy a betegség kezelése egyre inkább krónikus állapotként kezelhető, feltéve, hogy a diagnózis a lehető legkorábbi fázisban történik.

A korai diagnózisú betegek kezelési igényei jelentősen megváltoztak az elmúlt évtizedekhez képest. Ma már elérhető, hogy a kemoterápiát elkerülve is sikeresen kezelhessük a betegeket. Dank Magdolna kiemelte, hogy még az áttétes stádiumú eseteknél is képesek elérni, hogy a betegek kemoterápia nélkül gyógyuljanak meg. Az immunterápia térnyerése új lehetőségeket nyitott meg a daganatos megbetegedések kezelésében.

Ma már egyértelmű, hogy tizenhárom különböző rákfajtánál megfigyelhető, hogy az elhízás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás jelentős szerepet játszik a daganatos megbetegedések megjelenésében - hangsúlyozta Dank Magdolna.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint 2022-ben 2,3 millió nőt diagnosztizáltak emlőrákkal és 666 ezer beteg halt meg ebben a betegségben, a mellrák a nők körében vezető halálok.

Magyarországon 2019-ben 100 ezer főre vetítve 101 emlőrákos esetet regisztráltak. Ha ezt összehasonlítjuk a férfiak esetében a vastag- és végbélrák előfordulásával, akkor világossá válik, hogy a nőket lényegesen nagyobb mértékben érinti ez a betegség. A férfiaknál 100 ezer lakosra 87,2 vastag- és végbélrákos megbetegedés jutott. Ezen adatokat Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense és adatkutatási divízióvezető osztotta meg.

Kiss Zoltán kiemelte, hogy a fiatal betegek száma folyamatosan növekszik, különösen a 30-39 éves korosztályban tapasztalható jelentős emelkedés. Ez a tendencia szoros kapcsolatban állhat az elhízással és a későbbi gyermekvállalással – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a mellrák kedvezőbb túlélési kilátásokkal bír, mint a vastagbél- vagy a tüdőrák, mivel a túlélés esélye háromszor-négyszer magasabb.

Négy különböző altípust azonosítanak a mellrák esetében, és mindegyikhez eltérő kezelési protokoll tartozik. Erről Horváth Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa nyújtott részletes tájékoztatást.

A 2012 és 2019 közötti időszakban a nők mammográfiás szűrése és átvizsgáltsága 48,1-51,5 százalék között mozgott, ám a 2020-2021-es szűrési ciklusra ez az arány drámai módon 31,8 százalékra esett vissza. A szűrések esetében az átszűrtség a korábbi 30,3-31,2 százalékos tartományból 20 százalékra csökkent, míg az átvizsgáltság a 17,7-20,7 százalékos sávból 11,8 százalékra csökkent. A statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon a mammográfiás vizsgálatok, legyenek azok szűrési vagy diagnosztikai célúak, folyamatos csökkenést mutatnak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a szervezett szűrővizsgálatokon részt vevő nők körében a diagnózis után tíz éven belül 60%-kal csökken az emlőrák miatti halálozás kockázata. Horváth Zsolt válaszában megjegyezte, hogy a fiatalok esetében valóban jelentős mértékben csökkent a szűrővizsgálatokat igénybe vevők aránya, míg az idősebb generáció hajlamosabb a meggyőzésre. Emellett sokan választják a magánellátást a szűrővizsgálatok során, és sajnos ezekről az adatok hiányoznak.

Kiemelte, hogy azok, akiknek a családjában előfordult mell- vagy méhnyakrák, valamint a férfi családtagok között prosztatarák, tekintsék magukat kockázati csoportba tartozónak.

Korábban szó volt arról, hogy egy új protokollt vezetnek be a mammográfiás szűrővizsgálatoknál és a jelenlegi 45 éves kor helyett 40 éves kortól már behívnák a népegészségügyi szűrés keretében az emlőszűrésre a nőket. Erre pedig az onkológus szakma és az egészségpolitikusok részéről is meg van a nyitottság, de egyelőre még nem született meg a rendelet, hogy ezt a ellátórendszerben alkalmazni lehessen.