Elnök, aki mentes a kegyelem és a reflektorfény árnyékától.

"A jövőben csak nagyon különleges körülmények között tudok kegyelmet elképzelni" - nyilatkozta az államfő, alig néhány nappal az egy évvel ezelőtt, 2024. március 10-én tartott beiktatási ünnepsége után.

Sulyok Tamást az Alkotmánybíróság elnöki tisztségéből kérték fel az új közfeladatra egy rendkívül kényes politikai helyzet árnyékában. Annak ellenére, hogy a kegyelmi ügy óriási társadalmi felzúdulást váltott ki, vannak, akik vissza-visszatérően egyfajta kritikaként fogalmazzák meg Sulyokkal szemben, hogy ez idáig nem adott kegyelmet. Noha a volt alkotmánybíró a nyilvánosság számára is világossá tette több megszólalásában is, és köztársasági elnöki határozatban is rögzítette, hogy "a kegyelemre senkinek nincs alanyi joga" és hogy "a kegyelem nem csorbíthatja általánosságban az állami büntetőigény érvényesítéséhez fűződő érdeket... az államot képviselő köztársasági elnök kegyelmezési joga csak kiegészítő és kivételes korrekciós hatáskör, amely nem irányulhat a bíróság döntésének felülbírálatára, és nem biztosít fellebbezési fórumot".

A kegyelmezés jogkörével kapcsolatos kérdések mellett gyakran felmerül az is, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökként nem igazán éri el a várt hatást, hiszen hivatali aktivitása meglehetősen korlátozott.

A köztársasági elnök első hivatali évében négy jelentős nemzetközi csúcstalálkozón képviselte Magyarországot. Lengyelországban, a festői Wislában, a Visegrádi Négyek csúcstalálkozóján találkozott más országok vezetőivel. Ezt követően Krakkóban az Arrailos-csoport eseményén vett részt, ahol tíz európai államfővel folytatott eszmecserét. Vilniusban, a Három Tenger Kezdeményezés keretében tizenkét elnökkel osztotta meg nézeteit, míg Szlovéniában, Brdo városában, egy informális találkozón négy szomszédos ország vezetőjével diskurált. Az államfő a Sándor-palota hivatalos honlapja szerint ezeken a csúcstalálkozókon számos kétoldalú megbeszélést is folytatott, ezzel is erősítve Magyarország diplomáciai kapcsolatait.

Ezen kívül 14 kétoldalú államfői találkozón is részt vett. Néhány kiemelkedő partner, a teljesség igénye nélkül, a következő: Hszi Csin-ping kínai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő és Isaac Herzog izraeli elnök. Az európai vezetők közül említhetjük Andrzej Dudát, a lengyel elnököt, Peter Pellegrini szlovák államfőt, Aleksandar Vucicot, a szerb elnököt, Rumen Radevet, a bolgár vezetőt, Viola Amherd svájci államfőt és Frank-Walter Steinmeier német elnököt.

Sulyok Tamás második hivatalos külföldi látogatása a Vatikán után Bécsbe irányult, ahol Alexander Van der Bellen szövetségi elnök fogadta őt. A két ország közötti szoros államközi kapcsolatok mellett ez a látogatás különös jelentőséggel bírt az államfő személyes története szempontjából, hiszen korábban tiszteletbeli konzulként dolgozott Ausztriában.

Tavaly augusztusban, a Páneurópai Piknik 35. évfordulója alkalmából a magyar köztársasági elnök és Frank-Walter Steinmeier német elnök együtt idézték fel azt a sorsdöntő pillanatot az európai történelemben. Sulyok Tamás a soproni sajtótájékoztatón figyelemfelkeltően fogalmazott, amikor azt mondta, az esemény valójában a "német egyesítés trójai falova" volt.

A köztársasági elnök hivatalának első évében nyolc külföldi házelnökkel folytatott megbeszéléseket. A Sándor-palota falai között többek között a mongol, az egyiptomi, a kazah, az örmény, a szlovák és a grúz törvényhozás vezetőit üdvözölte, ezáltal erősítve a nemzetközi kapcsolatokat.

Sulyok Tamás kétszer is találkozott a Magyarországra akkreditált diplomáciai testület képviselőivel. Az ünnepélyes megbízólevél-átadó ceremóniák során, amelyekből körülbelül húsz zajlott le az első évben, lehetősége nyílt arra, hogy számos egyéb esemény keretein belül is beszélgessen a nagykövetekkel.

Nemzetközi szervezetek vezetői is szép számmal adták egymásnak a Sándor-palota kilincsét. Járt itt az Európa Tanács főtitkára, az OECD főtitkára, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója, az Interparlamentáris Unió elnöke, a Szellemi Tulajdon Világszervezet főigazgatója vagy éppen a Business Europe vezetői, de az ENSZ ifjúsági küldöttségei is.

Beszédet mondott, és személyesen is találkozott a tavalyi World Science Forum-ra érkező világhírű magyar és külföldi tudósokkal. Sulyok Tamás egyéb diplomáciai találkozói közül kiemelt jelentőségű volt a vatikáni vezetőkkel való találkozása.

Kiemelkedő, hogy az államfő négy különböző alkalommal látogatta meg Erdélyt, ahol Kolozsváron, Déván, Temesváron és Sepsiszentgyörgyön tett látogatásokat.

A magyarság identitásának, a nemzettudat megerősítésének és a kulturális örökség megőrzésének szellemében számos jelentős eseményen vett részt az államfő. Találkozott a Csángó Bál résztvevőivel, valamint az Időtálló Örökség Gyermek- és Ifjúsági Néptáncantológiában fellépő fiatal tehetségekkel. Emellett a külhoni magyar közösségek képviseletét ellátó Magyarország Barátai Alapítvány tagjaival is találkozott. A Néprajzi Múzeumban megrendezett Székelyek - Örökségmintázatok című kiállítás megnyitóján beszédet mondott, és a Sándor-palotában fogadta a Rákóczi Szövetség diaszpóra programjának diákjait is.

Folytatta a szerb-magyar megbékélési folyamatot, amikor Vucic szerb elnökkel közösen fejet hajtott az újvidéki vérengzés magyar és szerb áldozatai előtt. Emellett díszebédet adott a magyarországi őshonos nemzetiségek képviselői részére.

A Magyar Honvédség főparancsnokaként havonta rendszeresen egyeztetett a Honvédség vezetőivel, hogy naprakész információkat kapjon a világban, valamint a hazánkhoz közeli háborús gócpontok és veszélyzónák aktuális helyzetéről. A tábornoki kinevezések és előléptetések mellett ellátogatott a Veszprémi Kossuth laktanyába, ahol személyesen találkozott a honvédség különböző rangú és beosztású tagjaival, erősítve ezzel a belső kapcsolatokat. Hajmáskéren pedig részt vett egy tereplőgyakorlaton és harcászati bemutatón, ahol a katonai tudás és a gyakorlati tapasztalatok fontosságát hangsúlyozta.

A dunai árvíz kritikus napjaiban a Duna-kanyar varázslatos tájain négy különböző helyszínen tett látogatást, hogy első kézből szerezzen tapasztalatokat az árvízi védekezés folyamatáról, valamint a Magyar Honvédség kiemelkedő szerepvállalásáról és teljesítményéről.

A déli határ menti látogatás során a határvadászok mindennapi kihívásaival, valamint a rendőrök idegenrendészeti, bűnügyi és felderítői feladataival ismerkedett meg a résztvevő csoport. Emellett betekintést nyertek az utánpótlást biztosító oktatási intézmények munkájába is. A felfedezés során Szeged, Mórahalom, Röszke, Nagylak és a határkerítés mentén tett látogatásuk során gazdag tapasztalatokra tettek szert.

Mint a legmagasabb közjogi méltóság, ő volt az, aki átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Augusztus 20-án a Szent István-rendet ítélte oda Karikó Katalinnak és Krausz Ferencnek, emellett a Corvin-lánc kitüntetésének átadása is az ő hatáskörébe tartozott. Az államfő emellett a Parlament falai között tüntette ki a magyar olimpikonokat és paralimpikonokat, valamint sportszakmai vezetőiket. Az elmúlt év során több mint 70 alkalommal szólalt meg különböző rendezvényeken, megosztva gondolatait és üzeneteit a közönséggel.

Az államfő által odaítélt kinevezések száma, amelyek között egyetemi tanári, államtitkári, miniszteri és különféle állami hivatali vezetői pozíciók szerepelnek, összesen 52.

Hívő emberként tevékenységei között különleges jelentőséggel bírtak a kereszténység és a vallásos közösségekhez kapcsolódó események. Részt vett a megújult Esztergomi Bazilika ünnepélyes nyitó szentmiséjén, valamint a Jáki templom újra szentelésén, ahol a hit és hagyományok megújulását ünnepelték. Az Ökumenikus Imahét nyitó istentiszteletén és az új erdélyi református püspök avatásán is jelen volt, hangsúlyozva az egyházak közötti összetartozást. A Pannonhalma 800 program keretében a bencés közösség ünnepén is részt vett, továbbá a Váci Piaristák jubileumi ünnepségén és a Notre Dame megnyitó szentmiséjén is megjelent. Elnöki köszöntőjében a keresztény egység napján a közösség összetartozását hangsúlyozta. Találkozott Ferenc pápával, valamint II. Efrém szír ortodox pátriárkával, erősítve ezzel a nemzetközi vallási párbeszédet. Elnöki zarándoklatának keretében a Mária-úton indult el, amely során különböző kegyhelyeken és templomokban ferences szerzetesekkel, valamint az egyház különböző rangú képviselőivel találkozott, gazdagítva ezzel vallási tapasztalatait és elköteleződését.

Karitatív tevékenysége során számos egészségügyi intézménybe és kórházba látogatott el, köztük a Szegedi Gyermekklinika onkológiai osztályára és a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájára. Találkozott a szécsényi Ferences Betánia Otthon idős lakóival és munkatársaival, valamint a Pilisi Gyermekotthon dolgozóival és az ott élő sajátos nevelési igényű gyermekekkel. Támogatta az Ózdi Újváros Téri Általános Iskola fejlesztését, és részt vett a rászorulók számára adományokat gyűjtő gyenesdiási önkéntes civil hálózat munkájában, emellett számos hazai és határon túli kisközösségi kezdeményezést is támogatott.

Nemcsak támogatja a hazai sportéletet, de a Sulyok Tamás Facebook oldalán megjelentek alapján az látszik, hogy az államfő maga is sportol - kerékpározik, túrázik, kosarazik, és pingpongozik is! - , és több sportrendezvény védnöke és sportesemény résztvevője is volt. Jelen volt a párizsi olimpiai és paralimpiai játékokon, Szegeden az Evezős EB-n, és a Sándor-palotában tettek esküt a Speciális Téli Olimpia Csapat tagjai.

Jogászként nem meglepő módon mintegy 25, kimondottan a joghoz és a különböző jogászi hivatásrendek képviselőihez kapcsolódó személyes találkozón és nyilvános programon vett aktívan részt. Ezek közül a legemlékezetesebb az Alkotmánybíróság 35. évfordulójának ünnepi parlamenti ülésén való felszólalása volt, de beszédet mondott a 150 éve létrejött ügyvédi kamarák jubileumi ülésein, Budapesten, Gödöllőn, Szegeden, Pécsett.

A törvényalkotás terén Sulyok két alkalommal is visszaküldte a jogszabályt az Országgyűléshez. Mindkét alkalommal politikai vétót alkalmazott, és a jogi technikai hiányosságokra hivatkozva nem adta áldását a javaslatokra.

Valószínűleg az ügyvédként és alkotmánybíróként szerzett tapasztalatai játszanak szerepet abban, hogy eddig még egyetlen elítéltnek sem adott kegyelmet, amit nyilatkozataiból is leszűrhetünk.

Sulyok Tamás hivatalba lépésének évfordulója alkalmából a Sándor-palota is megosztott egy különleges videót, amelyben visszatekintenek a fontosabb eseményekre és mérföldkövekre.