A bölcsészettudományi szakok leépítése komoly problémát jelent, különösen a mesterséges intelligencia fejlődése fényében, hiszen ezek a területek elengedhetetlenek a kritikusan gondolkodó, kreatív és empatikus emberek képzéséhez. A gépek és algoritmusok á
Ez a mérgező tárgy rengeteg magyar lakásban is ott van - Nagyon káros az egészségre
Két neves egyházi fenntartású egyetemünkön, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen, drámai változások történnek a bölcsészkarok terén. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, több mint három évtized után, a tanév közepén zárták be a germanisztika tanszéket, míg a Károli Gáspár Református Egyetemen számos oktató helyzete válságba került: már megkapták szóbeli felmondásaikat, mivel 2025 nyaráig több bölcsészettudományi szak kivezetésére készülnek. A döntések komoly hatással lesznek a képzési struktúrára és az oktatói közösségre is.
A kormány szándékai mögött az a törekvés húzódik meg, hogy a diákokat a szakképzések irányába terelje, míg a felsőoktatás szerepe egyre inkább háttérbe szorul. Sokan úgy vélik, hogy ennek a lépésnek a mögöttes indítéka a kritikusan gondolkodó értelmiség kiiktatása, és egy irányítható, passzív társadalom kialakítása. Ez a helyzet különösen figyelemre méltó, hiszen a nemzetközi médiában egyre több olyan cikk jelenik meg, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy a bölcsészettudományok területén továbbra is komoly szükség lesz a mesterséges intelligencia fejlődésének tükrében a jövőben.
A mesterséges intelligencia fejlődése és innovációja révén a bölcsészettudományi diplomával rendelkező fiatalok jövőbeli értéke biztosítottá válik. Nem szükséges, hogy "romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokként" tekintsünk rájuk. A globális médiában, tudósok és üzletemberek fogalmazzák meg, miért válik a kritikus gondolkodás és az etikus érzékenység kulcsszereplővé a munkaerőpiacon. A Forbes áprilisi és a The Guardian márciusi cikkei is hangsúlyozzák ennek a jelentőségét.
Az AI-fejlesztéshez kellenek a bölcsészek
Az AI-rendszerek fejlesztése során elengedhetetlen, hogy a gépi intelligencia olyan emberi iránymutatást kapjon, amely tükrözi a társadalmi normákat és emberi értékeket. Mivel a gépek önállóan nem képesek etikai döntéseket hozni, fontos, hogy ezen a téren bölcsészeti tudás álljon rendelkezésre. Ezért napjainkban egyre több mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó vállalat keresi a filozófia szakon végzett szakembereket, akik képesek a komplex emberi értékek és normák integrálására a technológiai megoldásokba.
Az AI önmagában csupán egy gép, amely emberi iránymutatás nélkül csupán automatizált feladatokat végez. Ahhoz, hogy a technológiai fejlődés valóban az emberi értékekre épüljön, elengedhetetlen, hogy olyan szakemberek lépjenek színre, akik segítik a mesterséges intelligenciát az etikus és hatékony működésben. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy bár az AI sok esetben képes helyettesíteni a lexikai tudást, a kritikai gondolkodásra továbbra is szükség lesz - sőt, a jövőben még fontosabbá válik. Ezen kívül, mivel a mesterséges intelligencia nem képes mélyen megérteni az emberi tapasztalatokat, elengedhetetlen, hogy olyan bölcsészeti tudásra támaszkodjunk, amely a kultúra, az emberi érzelmek és a társadalmi interakciók lényegét tárja fel, hogy így valóban emberközpontúvá válhasson a fejlődése.
Természetesen annak érdekében, hogy az AI-fejlesztő cégek és a diplomás bölcsészek könnyebben rátaláljanak egymásra, a bölcsészettudományi karoknak érdemes lenne frissíteniük a diákoknak átadott ismereteket, és nyitniuk a technológiai tudás felé. A korszerű tudás integrálása segíthet abban, hogy a bölcsészek versenyképesebbek legyenek a digitális világban, és a kreatív gondolkodásuk értékes kiegészítője legyen a technológiai innovációknak.
