Ez a növény nem csupán egyszerű agrártermék, hanem a települések gazdasági motorjának egyik kulcsfontosságú eleme is, hiszen több száz család számára biztosít megélhetést.
A Szabolcsi tájak évszázadok óta a helyi közösségek életének szívében állnak, ahol a mezőgazdaság nem csupán egy foglalkozás, hanem egy életstílus. A régió gazdag mezőgazdasági sokszínűsége mellett a dohánytermesztés különleges kulturális és gazdasági szerepet játszik, évtizedek óta formálva a környék mindennapi életét. Ez a növény nemcsak megélhetést biztosít több ezer család számára, hanem a falvak gazdaságának motorjaként is funkcionál.
A dohánytermesztés folyamata rendkívül összetett és munkaigényes, amely szigorú időbeli ütemezést igényel. A vetőmagok speciális előkészítést követően kelnek ki a fóliasátrak védett környezetében, ahol folyamatosan gondoskodnak róluk. Amint a palánták elérik a 8-10 hetes kort, elérkezik az idő a szántóföldekre való kiültetésre. Ezen a ponton a termelőknek nemcsak az intenzív gondozásra, permetezésre és a kártevők elleni védekezésre kell figyelniük, hanem az időjárás változásaira is, amelyek folyamatos figyelmet követelnek. A dohány különösen érzékeny növény, amelynek vízigénye kiemelkedő, ezért termesztése kizárólag öntözött területeken valósulhat meg.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dohánytermesztés az ország dohánytermelésének jelentős részét, több mint 80%-át adja, ahol a Virginia típusú dohány a legelterjedtebb, és a termőterületek 85%-át foglalja el. Ez az ágazat nem csupán a gazdák, hanem közvetve harmincezer család megélhetését is támogatja, a termesztéstől kezdve a feldolgozáson át a kereskedelemig. A dohány betakarítása hosszú és türelmet igénylő folyamat, amely az alsó levelek szüretelésével kezdődik, és hetek telnek el, mire a felsőbb levelek is elérik a megfelelő érettséget. Ezért a gazdáknak hónapokon át folyamatosan jelen kell lenniük a földeken. A szezon csúcsidőszakában a munkaerő iránti kereslet jelentősen megnő, és több száz ember munkáját igényli.
A betakarítás után a leveleket speciális szárítópajtákban érlelik, ahol vagy természetes, vagy irányított körülmények között, hő és szellőzés szabályozásával érik el a kívánt minőséget. Ezt a folyamatot szigorú minőségi ellenőrzés és osztályozás követi, hogy a legjobb dohány kerüljön a feldolgozásra.
A régió dohányipari hagyományai rendkívül gazdagok; már a 19. század végén rendelkezésünkre álltak adatok arról, hogy Szabolcs megye kiemelkedő szereplővé vált a magyar dohánytermelés színterén. A terület különleges dohányfajtái, mint például a híres "Szabolcsi" dohány, amely a 20. század során jelentős nemesítési projektek eredményeként jött létre, hozzájárultak a termesztési technikák precízebb kidolgozásához és a termékek minőségének javításához. A helyi gazdák generációkon át örökítették meg a termesztéshez kapcsolódó finom, gyakran titkos tudásukat, amely egyedivé teszi a régió termékeit más magyar területek terményeihez képest.
Az ágazat azonban komoly kihívásokkal néz szembe: a növekvő műszaki és energiaárak, a munkaerőhiány, valamint az uniós agrárpolitikai változások egyaránt bizonytalanságot okoznak. A gazdák aggodalmát fokozza a termelési környezet kiszámíthatatlansága, továbbá az adórendszer esetleges átalakulása, amely veszélyeztetheti a dohánytermesztés jövőjét Magyarországon.
A szabolcsi dohány, tehát, a helyi közösségek gazdasági és kulturális gerincét képezi, amely több ezer embernek ad munkát és megélhetést. A hagyományos termesztési módok és az alapos kézimunka mellett a modern kihívásokra adott válaszok fontosak ahhoz, hogy ez az évszázados szakma és életforma fennmaradhasson a következő generációk számára.
