Egy különleges ház emelkedett ki a világ túlsó oldalán, titkos üzenettel átitatva, amely mélyebb gondolatokat hordoz magában.

2025. április 13-án, vasárnap nyitja meg kapuit az Oszakai Világkiállítás, ahol a ZDA-Zoboki Építésziroda által megálmodott magyar pavilon is bemutatkozik. Ez a különleges alkotás a zene varázsára, a magyar tájak szépségére, valamint a magyar és japán kultúra közötti párhuzamokra építkezik. A koncepció részleteiről Zoboki Gábor építész, a projekt vezetője, és Csiszér András, az építésziroda design igazgatója osztottak meg gondolatokat az Index kulturális rovatának podcastjában.

A ZDA-Zoboki Építésziroda sikeresen pályázott egy második körös, hat építésziroda számára meghirdetett tervversenyen, ahol elnyerte az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjának tervezési jogát. Már a pályázat során is világosan megmutatkozott, hogy

A magyar népzene ősi formáját hozzák el Japánba, amely a legjobban tükrözi a két nép közötti kapcsolatot. Ezt a különleges kapcsolatot szimbolizálja a magyar pavilon középpontjában található Zengő Dóm, amely a hagyományok és kultúrák összefonódását hivatott bemutatni.

"Az egész kiállítás szíve egy zenei tér, és azt az "egészen nem korszerű" ötletet találtuk ki, hogy 10-12 percenként indul egy csoport, amely több stáción keresztül jut el a Zengő Dómig: nem materiálisan, hanem spirituálisan próbáljuk a látogatókat megfogni" - mondta az arútluK adásában Zoboki Gábor.

A váltások során 21 tehetséges énekesnő lép színpadra, hogy élőben varázsoljanak el bennünket. "Ez a megoldás a mai világkiállítások technológiai keretei között valóban különleges és egyedi elképzelés" – fogalmazott az építész. Hozzátette, hogy a magyar pavilon teljesen eltér a kortárs "kaszinóváros" stílusától, és képes kiszakadni a pixelrengetegből, saját, egyedi szellemiségét tükrözve.

Nagyon sok népdal természeti képpel kezdődik, ezért mi három ilyen természeti képből indultunk ki: az egyik a mező, az egész út innen indul. A második természeti kép az erdő, ez az oldalsó épület, amelynek zsindelyszerű homlokzata van, a harmadik pedig a boglya, az ember megérkezése a természetbe, amikor még értőn műveli a tájat. Ez a legutolsó stáció a Zengő Dóm

- magyarázta Csiszér András, aki elmesélte azt is, hogyan működnek az "erdő" külső borításaként felrakott, a szél járásával folyamatosan mozgásban lévő, zsindelyt idéző textil lamellák.

Ez az épület igazi belső utazásra hívogat. Nem csupán egy könyvet vagy bögrét viszel haza, hanem egy különleges élményt, amely mélyen a lelkedig hatol. (...) Véleményem szerint a kinetikus építészet az a forma, amely a legjobban képes kifejezni ezeket az érzelmeket. Olyan, mint egy impresszionista festmény; talán nem is szükséges minden részletet megértenem, csupán annyira, hogy valami ősi és mélyen gyökerező érzést mozdít meg bennem.

- mondta Zoboki Gábor.

Csiszér András a külföldi építkezések sajátos kihívásairól és nehézségeiről osztotta meg tapasztalatait: "Az elején nem gondoltuk, hogy ennyiszer módosítani kell majd a ház terveit" - fejtette ki, részletezve, hogy miért vált szükségessé a folyamatos áttervezés.

Zoboki Gábor kifejtette, miért is emelkedett a magyar pavilon költsége 20 milliárd forintra: "Ez egy olyan téma, amelyre építészként nem tudok teljes felelősséget vállalni, ha az építkezés nem az én kezeim között zajlik. Ugyanakkor kétségtelen, hogy Japánban az építőipari árak jelentősen magasabbak" – emelte ki, hozzátéve, hogy

A magyar pavilon, amely Zoboki szavaival élve "béranyaság" keretein belül készült, hiszen a tervezők nem rendelkeztek lehetőséggel, hogy minden nap a házra nézzenek, és nem érezhették a friss beton illatát, 2025. április 13-tól október 13-ig látogatható lesz az Oszakai Világkiállításon.