Fontos hír érkezett: bár az olaj ára magas, Frankfurt mégis folytathatja a kamatcsökkentést.

Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank elnöke úgy véli, hogy a turbulens energiapiaci körülmények ellenére az Európai Központi Bank (EKB) kamatcsökkentési ciklusa továbbra is folytatódhat. A francia gazdasági szakember hangsúlyozza, hogy az energiapiac jelenlegi tendenciái még nem tükröződnek a várakozásokban, és az euró idei erősödése jelentős mértékben mérsékelheti az inflációval kapcsolatos kockázatokat.

Az izraeli-iráni háború kitörésének hírére jelentősen megugrott a benchmarknak számító Brent nyersolaj világpiaci ára. Bár a tegnapi tűzszüneti megállapodás következtében megkezdődött a piacok normalizálása, a tavaszi szintnél jelentősen drágább olaj aggodalommal töltik el a piaci szereplőket. Irán már több esetben fenyegetőzött a Hormuzi szoros lezárásával, mely jelentősen korlátozná a nemzetközi nyersolaj- és gázszállítmányokat, akár 70-80 százalékos áremelkedést is okozva az olaj árában.

Mindezeket figyelembe véve felmerül a kérdés: vajon a megemelkedett nyersanyagárak és a növekvő bizonytalanság új lehetőségeket teremtenek-e az európai kamatok csökkentésére. A válasz meglepően pozitívnak tűnik: a közel-keleti konfliktus jelenlegi állapota nem befolyásolta lényegesen az európai inflációs kilátásokat - nyilatkozta Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank elnöke a Financial Timesnak. A piaci reakciók elemzése eddig azt jelzi, hogy...

Az inflációs várakozások lényegében stagnáltak, miközben az euró idei megerősödése csökkentheti a magasabb olajárak által keltett nyomást.

A folyamat kulcsfontosságú eleme az importált infláció, amelynek következtében a deviza erősödése csökkenti az eurózónába érkező áruk és szolgáltatások végső fogyasztói árait.

Amennyiben az inflációs várakozások stabilitására vonatkozó elemzések helytállónak bizonyulnak, ez lehetőséget nyújthat a kamatszint további mérséklésére.

- fűzte hozzá de Galhau, aki a francia jegybank irányítása mellett az EKB monetáris tanácsának is tagja. Az eurózóna központi bankja egy jelentős konszolidációs folyamat végéhez közeledik, miután az elmúlt év során összesen nyolc alkalommal csökkentette az irányadó kamatot, így az most 2 százalékra mérséklődött. Ezt a lépést lehetővé tette az infláció fokozatos csökkenése, amely először májusban esett az árstabilitási célként kijelölt 2 százalékos szint alá. A francia jegybank elnöke kijelentette, hogy ezzel a helyzet visszatért a normális kerékvágásba, ami vélhetően az egyensúlyi kamatszint elérésére utal.

Az egyensúlyi szint a kamatok azon mértéke, amely nem ösztönzi, de nem is korlátozza a gazdasági növekedést.

Fontos megjegyezni, hogy az EKB nem feltétlenül hagyja változatlanul a kamatszinteket, hiszen a közel-keleti feszültségek komoly kockázatokat rejtenek magukban az üzemanyagárak és ezáltal az infláció szempontjából. Az olajárak változása önállóan nem része az EKB monetáris politikai döntéshozatali mechanizmusának, azonban Galhau megjegyzése szerint a jegybank szoros figyelemmel követi az energiaárak alakulását. Jelenleg az olajár emelkedése nem tűnik tartósnak, de a nemzetközi helyzet bizonytalansága miatt a gyors alkalmazkodás kulcsfontosságú lesz a jegybankok jövőbeli lépéseiben. A legnagyobb kockázatot az más országokból érkező árnyomások és az inflációs várakozások elszabadulása jelenthet, ami esetén az EKB is készen áll a szükséges lépések megtételére.

Galhau véleménye szerint Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései által kiváltott kereskedelmi háború nem jelent lényeges inflációs veszélyt.

Az USA-val ellentétben ugyanis (ahol a vámok a teljes behozatalt érintik) Európa csak egy partnerével szemben drágította meg a kereskedelmet, így az ebből fakadó áremelő hatás nem lesz számottevő. A következményeket ráadásul enyhíti az euró tavaszi erősödése, így a francia gazdaságpolitikus szerint egyelőre semmilyen jel nem utal az infláció újjáéledésére.