A magyar adórendszer számos intézkedéssel segíti elő a villanyautókra való átállást, ezzel ösztönözve a fenntartható közlekedést. Az elektromos járművek vásárlásához kapcsolódó kedvezmények és adókedvezmények mellett a rendszer lehetőséget biztosít az ala

Az elmúlt években nőtt a belsőégésű motorral felszerelt nagy és nehéz városi terepjárók száma az európai utakon, ami környezet-, klíma- és egészségvédelmi szempontból is nyugtalanító tendencia. Ennek egyik fő oka az, hogy az Európai Unió számos országa csak szerény adózási ösztönzőket alkalmaz az elektromos autók terjedésének támogatására, ezzel az SUV-k felé terelve a vásárlókat - derül ki egy új elemzésből. A megoldást tagállami szinten az adórendszerek átalakítása jelenthetné, uniós szinten pedig az elektromos járművekre vonatkozó kötelező érvényű célokat lenne szükséges meghatározni a nagyvállalatok számára.

A Transport & Environment (T&E), a tiszta energia és fenntartható közlekedés elkötelezett támogatója, alapos vizsgálatot végzett a gépjárművek adózási rendszereiről a kontinens 31 országában. Az elemzés eredményei rámutattak arra, hogy a céges autók az Európai Unió újautó-piaci értékesítéseinek körülbelül 60%-át képviselik.

Ezért ez a szegmens kulcsszerepet játszik az elektromos járművek iránti kereslet fokozásában, és a legmeghatározóbb csatornát képviseli.

Az elektromos céges autók beszerzésének pénzügyi támogatása Németországban, amely Európa legnagyobb autópiacának számít, az egyik legalacsonyabb szinten áll. Ez különösen aggasztó, hiszen a németországi céges autóeladások a hazai új autópiac több mint kétharmadát, valamint az EU céges autóértékesítéseinek közel egyharmadát teszik ki.

A német vállalati autóvásárlók négy év leforgása alatt átlagosan mindössze 8718 eurót spórolhatnak meg adózás terén, ha benzines vagy dízel autó helyett elektromos kompakt SUV-t választanak. Ezzel szemben Franciaország, az Európai Unió második legnagyobb autópiaca, szinte háromszoros megtakarítást kínál: itt a vállalatok körülbelül 24 395 eurót takaríthatnak meg az adókedvezmények révén.

A német érték nem éri el a magyar adat szintjét sem.

Itthon 11 825 eurós adókülönbség van az elektromos járművek beszerzése mellett, ami jelentős előnyöket jelez.

A cikkünk írása idején érvényes 404 forintos euróárfolyam alapján az elemzés azt mutatja, hogy négy év leforgása alatt közel 4,8 millió forint adómegtakarítást jelenthet egy céges elektromos kompakt SUV választása, ha összehasonlítjuk egy benzines járművel. E tekintetben Magyarország az uniós átlaghoz viszonyítva a középmezőny végén helyezkedik el, és az egykori keleti blokk országai közül csupán Szlovénia (27 001 euró) és Csehország (13 952 euró) előzi meg a kedvezményes adózási lehetőségekkel.

Bár számos olyan innovatív adórendszer létezik Európában, amelyek elősegítik az e-mobilitás terjedését és a villamosítás magasabb szintjeit eredményezhetik, a legnagyobb piaccal rendelkező országok kormányai sajnálatos módon nem a környezetbarát elektromos járművek előnyben részesítésére fókuszálnak. Ehelyett ahelyett, hogy okos adózási stratégiákkal és a szennyező terepjárókra kivetett adók emelésével ösztönöznék a zöld alternatívákat, inkább az ellenkező irányba haladnak.

Az elemzés hangsúlyosan foglalkozik Németországgal, amelyet a hagyományos meghajtású nehéz városi terepjárók "európai adóparadicsomának" titulál. Itt a cégek, amelyek ilyen járműveket vásárolnak, négy év alatt olyan jelentős kedvezményekben részesülhetnek, amelyek túlszárnyalják a járművek után fizetendő adókat. A vizsgálat szerint Németországban a céges autóbeszerzésekhez kapcsolódó pénzügyi előnyök összességében 7072 euróra rúgnak, míg a rangsor végén álló Észtországban ez az összeg 3033 euró, Magyarországon pedig csupán 118 euró. A nagy méretű, hagyományos meghajtású városi terepjárók beszerzése tehát ezekben az országokban a vásárlók szemszögéből nézve kedvezőtlen adózási mérleget mutat.

A listát Dánia vezeti, ahol a négyéves nettó adóteher összességében a 208 690 eurót is elérheti, de az elvonás mértéke Írországban (182 450 euró), Franciaországban (142 912 euró) és Norvégiában (129 450 euró) is elég nagy ahhoz, hogy elriassza a céges ügyfeleket a nagy benzines SUV-k megvételétől.

A kisebb, kompakt méretkategóriájú járművek esetében általában alacsonyabbak az adóterhek az egyes országokban, mint a nehéz SUV-k esetében. Érdekes módon azonban vannak olyan országok, ahol ennek éppen az ellenkezője tapasztalható. Németországban például ebben a kategóriában is kedvező a helyzet: a kompakt belsőégésű motorral ellátott SUV-t vásárló vállalatok négy év alatt összesen nettó 2753 euró adóelőnyben részesülhetnek. Ezzel szemben Magyarországon egy 57 eurós befizetési kötelezettség terheli a vásárlókat.

Tehát pusztán az adórendszer hatását tekintve megállapítható, hogy

A pénzügyi ösztönzők ezen országokban gyakran a környezetszennyezőbb és erőforrásigényesebb autómodellek irányába terelik azokat a vállalatokat, amelyek a hagyományos meghajtású SUV-ok vásárlását tervezik.

Az elemzés kiterjed a magánszemélyek autóvásárlásával kapcsolatos adófizetési kötelezettségekre is, különös figyelmet fordítva a céges autókra, ahol a megszokott négyéves időtartamnál hosszabb, akár tízéves tulajdonlási időszakot is figyelembe veszünk.

A magántulajdonú járművekre kivetett adók összehasonlítása során hasonló trendek figyelhetők meg. Az észak-európai országok, amelyek a környezettudatossági mutatók terén élen járnak, dominálják a listát. Például Dániában a belsőégésű motorral rendelkező kompakt SUV-t birtokló polgároknak tíz év alatt átlagosan 45 213 eurót kell adóként befizetniük, ami az első helyet biztosítja számukra. Ezzel szemben a nagyobb országokban, mint Németország, az adóteher jelentősen alacsonyabb: ott mindössze 1535 euró, ami alig haladja meg a magyar 1208 eurós értéket. Ezáltal Magyarország a kelet-európai országok által alkotott mezőny végén helyezkedik el, a lista alsó harmadában.

Az elektromos autók kiválasztásával a lakossági vásárlók jelentős mértékben csökkenthetik adófizetési kötelezettségeiket, bár az egyes európai országok között ebben a tekintetben jelentős eltérések tapasztalhatók.

Az országok többségében az elektromos és hagyományos meghajtású kompakt városi terepjárókra vonatkozó elvonások közötti különbségek euróról átszámítva elérik a millió forintos nagyságrendet tíz év alatt, a listavezető Dániában és Norvégiában pedig jóval 10 millió forint fölött van (44 086, illetve 27 276 euró). A nagy országok jellemzően a középmezőnyben találhatóak, de Németország (1535 euró) és az Egyesült Királyság (622 euró) 23., illetve 27. helyezése már inkább a futottak még kategóriába sorolható, Magyarország 24. pozíciójával együtt (1208 euró).

A nagyméretű városi terepjárók terjedésének európai trendjét a céges autóbeszerzések hajtják: a 2024-es értékesítési adatok alapján az EU-ban regisztrált közel háromnegyed milliónyi nagy SUV 71%-a a vállalati flottákba került. A tendencia még szembetűnőbb a nehezebb SUV-k (E-G szegmensek) esetében, melyek részesedése a cégautó-piacon háromszor nagyobb, mint a lakossági gépkocsivásárlásokban.

A helyzet hátterében az adópolitika áll, melynek következményei az értékesítési statisztikákban is jól láthatók. Németországban és Lengyelországban az EU-n belül az új céges autók 30, illetve 6%-a talál gazdára, míg a benzines és dízel üzemű nehéz városi terepjárók (E-G szegmens) esetében ezek az arányok jelentősen magasabbak: 40%, illetve 16%. Ezzel szemben Franciaországban, ahol az e-mobilitást ösztönző adórendszer működik, az új céges autók 15%-át regisztrálják, ám a nagy méretű benzines és dízel SUV-knak csupán 0,3%-át értékesítik a céges autópiacon. Az eltérő adózási keretek tehát komoly hatással vannak a piaci trendek alakulására.

Az autók adózási rendszerének reformjával növelhető lenne az elektromos járművek iránti kereslet, az további bevételeket generálna, és társadalmilag is igazságosabbá tenné a zöld átállást

A T&E arra világít rá.

Az EU tagállamainak adórendszereinek reformja lehetőséget nyújt arra, hogy az unióban készült elektromos járművek beszerzését támogassák. Ezen kívül az Európai Bizottságnak fontos szerepe lenne abban, hogy kötelező célkitűzéseket fogalmazzon meg a nagyvállalatok számára az elektromos járművekre vonatkozóan – olvasható a szervezet szakpolitikai ajánlásaiban.

A nagyméretű városi terepjárók elterjedése aggasztó trendet mutat, hiszen ezek a járművek a hagyományos személyautókhoz képest jelentősen nagyobb motorral és súllyal rendelkeznek. Ennek következtében gyártásuk során a környezeti lábnyomuk is megnövekszik, és a klímaváltozást előidéző szén-dioxid, valamint más szennyező anyagok kibocsátása is magasabb, mint az átlagos autók esetében. Ezen kívül, méretük miatt gyakrabban kerülnek súlyos közlekedési balesetek színhelyére, amelyek sajnos halálos kimenetelűek is lehetnek.