Gyakran vásárolsz tojást? Érdemes tudnod, milyen érdekes információk láttak napvilágot ezzel kapcsolatban - Agrárszektor.

Ne hagyja ki ezt a páratlan lehetőséget! Szerezze meg jegyét most az Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára! Kistermelők és fiatal gazdák számára mindössze 64.900 Ft + áfa összegért kínáljuk a részvételt az év egyik legfontosabb és legelismertebb agrárszakmai eseményén. A konferencia során részletes áttekintést kap az agrárium jelenlegi helyzetéről, valamint megismerheti az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlődési lehetőségeket. Emellett a vállalkozások számára kulcsfontosságú üzleti döntések meghozatalához szükséges megbízható prognózisokat is bemutatunk. Ne maradjon le a jövő agráriumának alakításáról!

A baromfi, mely a tojásokat adja, többféle tartásmódban élhet, melyek mindegyike befolyásolja az állatok jólétét és közvetve a tojások minőségét is. A ketreces tartásmód a legelterjedtebb és egyben a legtöbb kritikát kapó tartásmód. Az Európai Unióban 2012. óta tilosak a hagyományos, szűk ketrecek. Helyettük az úgynevezett "feljavított" vagy "berendezett" ketrecek engedélyezettek, melyek valamivel nagyobb teret biztosítanak az állatoknak, ülőrudakkal, fészkelőhelyekkel és kaparófelülettel. Bár a madarak mozgástere korlátozott, ez a módszer a leghatékonyabb a tojástermelés szempontjából, és a tojások ára ennél a tartásmódnál általában a legalacsonyabb.

A mélyalmos rendszerben a tyúkok kényelmes istállókban élnek, ahol jóval több mozgásterük van, mint a hagyományos ketreces tartás esetén. Az istálló padlóját vastag alom, például szalma vagy fűrészpor borítja, amely lehetőséget biztosít a tyúkoknak a kapirgálásra és a porfürdőzésre. Emellett ülőrudak és fészkelőládák is rendelkezésükre állnak, így természetesebb környezetben élhetnek. Bár nem szabadon a természetben, az istállóban mégis nagyobb szabadsággal mozoghatnak, és lehetőségük nyílik arra, hogy kifejezzék természetes viselkedési formáikat.

A szabadtartású tyúkok életét különleges módon alakítják ki: az istállójukban éjszakáznak, de napközben szabadon felfedezhetik a szabadtéri kifutót. Ott bátran kapirgálhatnak, fűt csipegethetnek, ízletes rovarokat gyűjthetnek, napozhatnak a meleg napsütésben, és a friss levegőn élvezhetik a természet közelségét. Ez a tartási forma a legtermészetesebb életkörülményeket nyújtja a tyúkoknak, ami jelentősen hozzájárul az állatjóléthez. Az ilyen környezetből származó tojások ára általában magasabb, mint a mélyalmos vagy ketreces tartásból származó tojásoké, ami tükrözi a tyúkok jobb életminőségét és a termelés fenntarthatóságát.

Az ökológiai tartásmód a környezetbarát gazdálkodás csúcsát képviseli, a legszigorúbb előírásokkal övezve. Az ökológiai gazdaságok számára meghatározott szabályok a takarmányozás terén bio takarmány használatát, a tartási sűrűség korlátozását, a szabadtéri kifutók méretének minimumát, valamint a gyógyszerek alkalmazásának szigorú ellenőrzését írják elő. A tyúkok számára elengedhetetlen a bőséges mozgástér és a tágas kifutó, hiszen a természetes viselkedésük védelme kiemelt fontosságú. Ennek a fenntartható módszernek a gyümölcse, az ökológiai tartásból származó tojás, a legmagasabb árat képviseli a piacon.

Gyakori tévhit, hogy a különböző tartásmódokból származó tojások tápértékben vagy ízben jelentősen eltérnének. A tudományos kutatások szerint azonban tápérték-beli különbségek elhanyagolhatók a különböző tartásmódokból származó tojások között. A tojás összetételét elsősorban a takarmányozás befolyásolja. Az ízben és a tojássárgája színében tapasztalható apró eltérések inkább a tyúkok takarmányozásától és genetikai tulajdonságaitól függenek, mint a tartásmódtól. Például, ha a tyúkok több zöld takarmányt fogyasztanak (pl. szabadtartásban), a tojássárgája színe élénkebb lehet. A legfőbb különbség tehát az állatjólétben és az etikai szempontokban rejlik. A fogyasztók egyre tudatosabbak, és sokan hajlandóak többet fizetni a jobb körülmények között tartott tyúkoktól származó tojásokért. A tojáson feltüntetett kód segíti a fogyasztókat abban, hogy tájékozottan válasszanak.

A tojás egy igazi szuperélelmiszer, mely számos létfontosságú tápanyagot tartalmaz. A tojás az egyik legjobb minőségű fehérjeforrás, mely tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, amire a szervezetnek szüksége van. Ez kulcsfontosságú az izmok, szövetek építéséhez és regenerációjához. Jelentős mennyiségben tartalmaz A-, D-, E-, B-vitaminokat (különösen B12), folsavat, kolint, vasat, cinket, szelént. A kolin fontos szerepet játszik az agyműködésben, a memóriában és az idegrendszer egészségében. A lutein és zeaxantin antioxidánsok, melyek hozzájárulnak a szem egészségéhez, védelmet nyújtanak a makuladegeneráció ellen. Bár a tojás tartalmaz koleszterint, a modern tudomány már bizonyította, hogy az étrendi koleszterinnek csekély hatása van a vér koleszterinszintjére az egészséges emberek esetében.

A tojásban megtalálható telítetlen zsírsavak fontos szerepet játszanak a szív- és érrendszer védelmében. Ha rendszeresen beépítjük az étrendünkbe, segíthetnek fenntartani a jóllakottság érzését, támogathatják a testsúlyunk kontrollját, és biztosítják a szervezet számára a megfelelő működéshez szükséges tápanyagokat.

A tojás a konyha igazi csodafegyvere, amely sokoldalúságával és nélkülözhetetlenségével hódít a modern gasztronómiában. Számtalan funkcióval bír, hiszen a tojásfehérje és a sárgája nem csupán tápláló, hanem remek kötőanyagot is biztosít, amely összetartja a tésztákat, fasírtokat és töltelékeket. Gondoljunk csak a panírozás folyamatára, ahol a tojás segít a zsemlemorzsa rögzítésében, biztosítva ezzel az étel ízletes külső rétegét. A tojássárgája igazi ízesítő varázsló, mivel krémessé és gazdagabbá varázsolja a mártásokat, krémeket és süteményeket – gondoljunk csak a majonézre, a hollandi mártásra vagy a vaníliasodóra. A tojásfehérje habbá verve pedig könnyed, levegős állagot kölcsönöz a süteményeknek, felfújtaknak és habcsóknak, így minden falat élvezetesebbé válik. A tojássárgájában található lecitin nem csupán a víz és olaj keveredését segíti elő, hanem stabil emulziók létrehozásában is kulcsszerepet játszik (mint például a majonéz esetében) – így természetes emulgeálószerként is megállja a helyét. Emellett élénk sárga színe vonzóbbá teszi az ételeket, mint például a tészták és sütemények. A tojássárgájával megkent péksütemények és kalácsok pedig gyönyörű, fényes felülettel büszkélkedhetnek. Bár íze viszonylag enyhe, a tojás remekül kiegészíti más alapanyagokat, és a klasszikus ételek, mint a rántotta, omlett, tükörtojás vagy tojáskrém alapját képezi. A tojás tehát nem csupán egy alapanyag, hanem a konyhánk igazi szívverése, amely számtalan ízletes fogás születéséhez hozzájárul.

A tojások csomagolásán kötelező feltüntetni a minőségmegőrzési időt, amely a tojásrakástól számítva 28 nap. Ezt a dátumot szigorúan be kell tartani, mivel ez a szavatossági idő jelzi, meddig garantált a tojás optimális minősége. A minőségmegőrzési idő lejárta után, bár a nyers tojás használata nem javasolt, különösen olyan ételekben, amelyek nem esnek át alapos hőkezelésen (mint például majonéz vagy tiramisu), a tojás még néhány napig eltartható lehet, ha azt megfelelően hőkezeljük. Fontos azonban tudni, hogy a frissesség csökkenésével íze és állaga is romolhat. A tojásokat a legjobban hűtve érdemes tárolni, mivel hűtőszekrényben a minőségmegőrzési idő letelte után akár 1-2 héttel tovább is fogyaszthatók lehetnek, de ebben az esetben is elengedhetetlen a megfelelő hőkezelés. Az ideális tárolási hely a hűtőszekrény középső vagy alsó polca, ahol a hőmérséklet a legstabilabb.

Ne az ajtóban lévő tojástartóban tartsuk, mivel az ajtó gyakori nyitogatása miatt ingadozik a hőmérséklet, ami ronthatja a tojás minőségét. A tojásokat az eredeti dobozában tároljuk. Ez két okból is fontos: a tojás héja porózus, és könnyen átveszi más élelmiszerek szagát a hűtőben. A doboz segít megakadályozni ezt. A doboz segít fenntartani a megfelelő páratartalmat, ami megakadályozza a tojás kiszáradását. A dobozon található a lejárati dátum, így mindig tudni foguk, meddig használhatóak fel a tojások.

Hegyes végükkel lefelé! A tojások tárolására ez a módszer a legajánlottabb, hiszen így a tojássárgája a tojás közepén helyezkedik el, míg az alján lévő légbuborék felfelé, a tompa vég irányába mozog. Ez a technika megakadályozza, hogy a légbuborék elmozdítsa a tojássárgáját, valamint csökkenti a baktériumok bejutásának kockázatát is.

Ne mossuk meg a tojásokat tárolás előtt! A tojáshéj egy természetes védőréteggel, azaz kutikulával van ellátva, ami megakadályozza a baktériumok bejutását. Ha megmossuk a tojásokat, ezzel eltávolítjuk ezt a fontos réteget, és a baktériumok könnyebben bejuthatnak. Ha mégis szeretnénk tisztítani őket, ezt közvetlenül a felhasználás előtt, hideg vízzel és tiszta konyhai papírtörlővel ajánlott megtenni. Bár egyes országokban, mint az Egyesült Államokban, a tojásokat szobahőmérsékleten tárolják, mivel azokat a forgalmazás előtt mossák és hűtik, Európában, így Magyarországon is, a tojásokat általában nem mossák, ami segít megőrizni a kutikulát. Ha viszont hűtött tojást vásárolunk, azt folyamatosan hűvös helyen kell tárolni, mivel a hirtelen hőmérséklet-ingadozások káros hatással lehetnek rájuk.

Tegyünk egy tojást egy tál vízbe. A friss tojás az aljára süllyed és az oldalán fekszik. A néhány hetes tojás az aljára süllyed, de a tompa vége kissé felemelkedik. A régi tojás pedig lebeg a víz felszínén. Ez azért van, mert a légbuborék a tojás belsejében megnő az idő múlásával. A romlott tojásnak jellegzetes, kellemetlen, kénes szaga van. A friss tojássárgája felbontás után feszes és domború, a fehérje pedig vastag és viszkózus. A romlott tojássárgája lapos, a fehérje pedig vizesebb. A főtt tojást a nyerstől pedig úgy tudjuk megkülönböztetni, ha egy asztallapon megforgatjuk. A főtt gyorsan a nyers lassan forog.