Európában egyre több halálos vírus bukkant fel, és Magyarországon is megjelent a kórokozók egyik hordozója.

Nemcsak a szélsőséges időjárás, de a trópusi eredetű megbetegedések is egyre nagyobb problémát és egyre több halálesetet jelentenek Európában, és egyelőre nem látszik, hogy valóban átfogó terv készülne a klímaváltozással összefüggő egészségügyi kihívások kezelésére. Az EU területén megjelenő délről érkező szúnyogfajok által terjesztett vírusok csak ritkán halálosak, de gyakran hosszú távú szövődményeket okozhatnak.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a korábban kizárólag trópusi területeken elterjedt szúnyogok által hordozott betegségek, mint például a dengue- és chikungunya-láz, egyre inkább megjelenhetnek Európában. A tigrisszúnyogok északibb elterjedése, amely már Brüsszelben és további 20 belga városban is megfigyelhető, aggasztó jele annak, hogy ezek a betegségek tartósan megvethetik lábukat a kontinensen – figyelmeztet a Politico.

A veszélyes vérzsívók mellett a hőséggel összefüggő halálesetek száma is várhatóan háromszorosára nő az évszázad végére, miközben az árvizek és erdőtüzek okozta természeti katasztrófák is egyre gyakoribbak, mivel

Európában a hőmérséklet növekedése különösen szembetűnő, és gyorsabb ütemben történik, mint a világ más részein.

Caroline Costongs, az EuroHealthNet igazgatója az EU-t egy klíma- és egészségügyi stratégia kidolgozására sürgette. A klímaváltozás "határokon átnyúló közegészségügyi fenyegetés", amely átfogó megközelítést igényel a felkészüléstől kezdve a lakókörnyezet, közlekedés, élelmezés javításán át az egészségügyi rendszerek zöldítéséig.

Dirk Ramaekers, a belga közegészségügyi szolgálat igazgatótanácsának elnöke szerint bár számos bizottság és terv foglalkozik a klíma és egészség kérdésével, még mindig "kollektív vakság" jellemzi a válságkezelést.

Jelentős társadalmi-gazdasági rendszerváltozásra lesz szükség a jelenlegi tendenciák megfékezéséhez.

A klímaváltozás már most drámai mértékben befolyásolja az emberi egészséget, különösen a hőség és az élelmezési instabilitás következtében. 2021 során Európában körülbelül 60 millió ember tapasztalt súlyos élelmezési bizonytalanságot, amelynek 11,9 millió esete közvetlenül a klímaváltozás következménye. A hőhullámokkal összefüggő halálozások száma is aggasztóan megugrott 2013 és 2022 között, összehasonlítva az azt megelőző évtizeddel.

A dengue-láz már most komoly kihívások elé állítja Dél-Európát, ahol Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban már rendszeres járványok tapasztalhatóak. Magyarországon is bevezették a véradás korlátozását azok számára, akiknél fennáll a tigrisszúnyog csípésének lehetősége. Tavaly Európa-szerte csupán 304 esetet jegyeztek fel, ami viszont az elmúlt 15 év alatt összesen mindössze 275 esetet jelentett, amikor valaki az EU területén belül fertőződött meg a vírussal.

Egy friss tanulmány rámutat, hogy a dengue és a chikungunya vírusok terjedése 2060-ra a legrosszabb forgatókönyv alapján akár ötszörösére is emelkedhet globális szinten. Ez a folyamat, amely szorosan összefonódik a folyamatos éghajlatváltozással, egyre inkább növekvő kockázatot jelenthet Európára nézve is, fokozatosan súlyosbítva a helyzetet a következő évtizedekben.

Bár ezek a megbetegedések nem a vérszívás során bejutó paraziták következményeként alakulnak ki, a dengue és a chikungunya vírusok hasonlóan súlyos lázat idéznek elő, és potenciálisan komoly szövődményekkel is járhatnak.

Míg a chinkungunya-láz tipikus lefolyása 1 hét, utána hosszú távon izületi problémák jelentkezhetnek és a jelenlegi statisztikák alapján a fertőzöttek 0,1 %-a bele is hal a betegségbe. Hasonló tünetekkel bír a dengue-láz is, amiről már EU-s tájékoztató oldal is van.

Ez a formája körülbelül az esetek 5%-ában fejlődik súlyosabbá, melyet gyakran dengue-sokként emlegetnek. Ezzel a változattal olyan komoly szövődmények léphetnek fel, mint például:

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői testületet alakított, hogy kidolgozzon javaslatokat a kormányok számára a klímaváltozás egészségügyi hatásainak csökkentésére. Jelenleg azonban a tervek szerint a bizottság csak 2026 májusában fogja bemutatni jelentését a WHO-tagállamoknak.

Bár mindkét vírus ellen létezik megelőző vakcina, a chinkungunya-láz elleni francia gyártmányú oltás esetében 17 súlyos komplikációt jegyeztek fel a 65 évesnél idősebb páciensek körében, akik közül sajnos ketten elhunytak. A történések után az egészségügyi hatóságok ideiglenesen felfüggesztették az oltóanyag alkalmazását, hogy alaposan kivizsgálják, valóban az oltás okozta-e az állapotromlást.