Az áfa-visszatérítés valóban sokak számára nem jelent megoldást. Számos idős magyar ember számára még a legegyszerűbb étkezés is luxusnak számít, hiszen sokan kétnaponta sem tudnak megengedni maguknak egy rendes ebédet. A helyzet aggasztó, és érdemes komo

A nyugdíjasok segítséget kapnak a bevásárláshoz, a kisgyermekesek további adókedvezményeket. Rá is fér az idősekre és gyermeket nevelő háztatásokra a támogatás: ezek a társadalmi csoportok nagy arányban sínylették meg az élelmiszerárak drasztikus növekedését az utóbbi években. Az alacsony jövedelmű háztartások közül különösen nagy arányban vannak olyanok, ahol kétnaponta nem kerül hús, hal vagy ezekkel egyenértékű húsmentes étel az asztalra. Magyarországon EU-s viszonylatban is nagy azoknak az aránya, akik nem engedhetik meg maguknak a megfelelő étkezéseket. A Pénzcentrum most megvizsgálta, az idősek és gyermeket nevelők hogyan állnak hazánkban és uniós viszonylatban.

A kormány legújabb intézkedései között kiemelkedő jelentőséggel bír a részleges áfa-visszatérítés bevezetése, amely a következő félévtől a nyugdíjasok számára zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek vásárlásakor vehető igénybe. A javaslat szerint az idősek havonta átlagosan 2 ezer forintot kaphatnak vissza, azonban a maximális összeg 10-15 ezer forint között mozog, amely természetesen függ a vásárlási szokásoktól - hogy éppen miből, mennyiért és milyen mennyiségben vásárolnak. Különösen üdvözlendő, hogy a kormány ilyen formában támogatást nyújt az idősek élelmiszer-kiadásaihoz, hiszen az elmúlt években egyre több nyugdíjas küzdött a megfelelő táplálkozás biztosításával. Azonban felmerül a kérdés: vajon ez az áfa-visszatérítési rendszer valódi segítséget nyújt-e majd számukra, vagy csupán egy átmeneti megoldást kínál?

Az Eurostat folyamatosan nyomon követi az európai országok lakosságának anyagi helyzetét, mivel ez alapvető információkat szolgáltat a gazdasági jólétről. Különösen fontosak azok a mutatószámok, amelyek megmutatják, hogy a háztartások mennyire képesek időben rendezni a számláikat, felkészültek-e a váratlan kiadásokra, és hogy mennyire okoz számukra problémát az elhasználódott ruházat vagy bútorok cseréje. Az egyik ilyen mérőszám azt jelzi, hogy a háztartások hány százaléka engedheti meg magának, hogy kétnaponta hús- vagy halételt fogyasszon, vagy ezekkel egyenértékű tápértékű vegetáriánus alternatívát válasszon. Magyarország esetében ez a mutató azt mutatja, hogy a lakosság 14,7 százaléka nem képes ezt megengedni magának, míg az EU-átlag mindössze 9,5 százalék.

Az európai statisztikai hivatal alaposan tanulmányozza a különböző helyzetű háztartásokat. Külön figyelmet kapnak például azok a háztartások, amelyek jövedelme a medián bér 60 százaléka alatt mozog. Magyarországon ezek a háztartások kétségbeejtő helyzetben vannak: csaknem 45 százalékuk számára elérhetetlen a tápláló étkezés, aminek következtében az ország a második legrosszabb helyezést éri el az Európai Unióban, csupán a szlovákok előzik meg őket ebben a szomorú rangsorban.

A helyzet még súlyosabbá válik, amikor részletesebben megvizsgáljuk, hány idős ember küzd azzal, hogy kétnaponta hús vagy más tápanyagban gazdag ételt tudjon az asztalra tenni. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon az egyedül élő idősek körében minden ötödik személy ilyen nehézségekkel küzd. Ezzel szemben a két felnőttből álló háztartásokban, ahol legalább az egyik fél 65 év feletti, csak 14 százalék érintett. Ez az arány még alacsonyabb, mint a teljes lakosság körében, és világosan rámutat arra, hogy az egyedülálló idősek anyagi helyzete drámaian eltérhet más csoportokétól.

A grafikon célja, hogy szemléltessük a gyermeket eltartó háztartások és az eltartott gyermekeket nem nevelők közötti eltéréseket. Az adatok világosan mutatják, hogy az eltartott gyermekeket nevelők helyzete sokkal nehezebb: a megfelelő táplálkozáshoz való hozzáférésüket 17%-os arányban akadályozza a jövedelmi helyzetük. Ha az alacsony jövedelmű gyermeknevelő háztartásokat vizsgáljuk, egyértelműen Magyarország a legrosszabb helyzetben van az EU-n belül, hiszen itt ez az arány eléri a 47,7%-ot.

Természetesen, azok a háztartások, akik kétnaponta nem tudnak húst, vagy más tápláló ebédet tálalni, nem csak eszerint az egy mutató szerint vannak a legrosszabb helyzetben. Akiknek gondot jelent már az élelmiszer-vásárlás is, azoknak nyilvánvalóan nagy anyagi terhet jelent a lakhatás, rezsi, ruházkodás, közlekedés költsége, az egészségügyi kiadások is. A kormány intézkedései azonban nem sokat tudnak enyhíteni a hátrányos helyzetű csoportok nélkülözésén.

A most bejelentett nyugdíjasoknak járó áfa-visszatérítés is - a nyugdíjemeléshez hasonlóan - azoknak kedvez majd jobban, akiknek eleve van pénzük vásárolni, akik többet tudnak költeni. Ők majd - a jelenlegi tervek szerint - a következő havi nyugdíjukhoz "bónuszként" megkapják a visszatérített áfát is. Aki már eddig sem vett drága zöldséget, gyümölcsöt - esetleg csak krumplit -, az most sem fog tudni többet költeni, és így keveset számít majd az a csekély áfa, amit visszatérítenek a következő nyugdíjjal. Akinek a jövedelme, nyugdíja magas, az megint jól jár, aki most is nélkülöz, annak ez aligha segítség.

Farkas András, a nyugdíjszakértő, a közelmúltban egy érdekes javaslatot fogalmazott meg a nyugdíjasok támogatására. Mivel a kormány nem a nyugdíjemelést választotta a támogatás eszközeként, a szakértő úgy véli, hogy érdemes lenne egy egyszeri kompenzációt bevezetni a részleges áfa-visszatérítés helyett. Eszerint fejenként 24 ezer forintot oszthatnának ki, ami júliusi kifizetés esetén fél évre 12 ezer forintot jelentene. Farkas szerint, ha a kormány úgy ítéli meg, hogy havi két ezer forinttal szükséges támogatni a nyugdíjasok vásárlását a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek terén, ez az összeg nemcsak a nyugdíjasoknak kedvezne, hanem azonnal vissza is kerülne a költségvetésbe adóbevételek formájában. Ezzel a lépéssel ráadásul a nyugdíjasok vásárlóereje is növekedne, ami élénkíthetné a magyar gazdaságot – emelte ki a szakértő.

A kormányzat korábbi ciklusai során nem igazán kedvelte az "egységes" támogatási formákat. Többször is felmerült a kérdés, hogy a folyamatosan elszegényedő és leszakadó kisnyugdíjasok megsegítése érdekében jobb lenne, ha a nyugdíjasok egy plusz havi nyugdíj helyett egy egységes összeget kapnának - például az átlagnyugdíj mértékében - 13. havi nyugdíj formájában. Ez a megoldás segítene a rászorulókon, míg a tehetősebb nyugdíjasoknak sem okozna nagy problémát, ha nem kapnának duplán a magas nyugdíjukból. Ezt a javaslatot azonban elvetették. Ezen kívül a kormány nem tervez változtatni az éves nyugdíjemelés százalékos rendszerén sem, amelyről már számos szakértő megállapította, hogy a gazdagabb rétegeknek kedvez, míg a kisnyugdíjasok helyzete tovább romlik.

Neked sem lesz elég az állami nyugdíj? Hasonlítsd össze a nyugdíjpénztári lehetőségeket!

Az áfa-visszatérítés ötlete helyett is annyi "egységes" segítő megoldás létezne azon túl is, amit Farkas András javasolt - például az áfacsökkentés -, de úgy tűnik, ismét egy olyan intézkedést sikerült kitalálni, ami csak bizonyos csoportoknak kedvez igazán, hizlalja a gazdagok zsebét, de szinte nem is érinti a szegényebbekét.

Ahogy egyébként a két- és háromgyermekes anyák szja-mentességének terve is azoknak kedvez leginkább, akiknek bejelentett, jól fizetett állása van. Amíg az adókedvezményekkel tovább tömik a tehetős rétegek zsebét, a családi pótlék összege pedig 2009 óta változatlan. Egy gyermek esetén például 12 200 forint az összege havonta - ebből 2009-ben 60 liter pasztőrözött 2,8%-os tejet lehetett venni, 2024-ben már csak 26-ot a KSH éves átlagár-kimutatásai alapján. Almában számítva 62 kilót ért a családi pótlék 2009-ben, tavaly már csak 21-et, anno 27 kiló paradicsomot kaptunk volna 12 200 forintért, 2024-ben már csak 10-et.

Amennyiben az elmúlt egy évtized magyar élelmiszer-ellátottsági adatait elemezzük, érdekes tendenciákat vehetünk észre. 2018-ig az emberek körében, akik nem tudtak megfelelően étkezni, drámai csökkenés figyelhető meg. Ezt követően azonban egy stagnálási időszak következett, majd 2022 és 2023 között újra növekedésnek indult ez a szám. Valószínű, hogy az infláció, amely ezekben az években súlyosan érintette a háztartásokat, jelentős szerepet játszott abban, hogy egyre többen képtelenek arra, hogy rendszeresen tápláló ételeket fogyasszanak.

Az egyedül élő idősek és a kétszemélyes háztartások aránya 2022-re már a 2017-es szintet is túllépte. Ha a gyermeket nevelő és gyermek nélküli háztartások közötti különbségeket vizsgáljuk, észlelhetjük, hogy 2016-tól 2022-ig a gyermeket nem nevelő háztartások esetében többen jelezték, hogy a megfelelő étkezés anyagi megterhelést jelent számukra. 2023-ra azonban ez a tendencia megváltozott, és a gyermeket eltartó háztartások körében az arány a 2017-es szint fölé emelkedett!

Amennyiben az alacsony jövedelmű háztartások helyzetét vizsgáljuk, megfigyelhető, hogy 2023-ra a nélkülözők aránya 29,6%-ról 44,9%-ra emelkedett, ezzel meghaladva a 2016-os szintet. Érdekes módon az eltartott gyermeket nevelő háztartásokban korábban kedvezőbb helyzetben voltak az alacsony jövedelműek, azonban 2023-ra ez a tendencia megváltozott. Az egyedül élő idősek étkezési lehetőségei is drámai mértékben romlottak, hiszen a nélkülözők aránya 29,9%-ról 44,4%-ra ugrott. Ezzel szemben a két fős háztartások, ahol idősek is élnek, viszonylag enyhébben érintettek a gazdasági nehézségek által.