A házon belüli elemzők egy innovatív "kis magyar nagystratégia" kidolgozását ajánlják az Orbán-kormány számára.

Békés Márton, a neves történész és politikai elemző, aki a Kommentár folyóirat főszerkesztőjeként és a XXI. Század Intézet vezetőjeként is ismert, valamint Tóth Máté, az energiajogászként tevékenykedő Patrióta-csatorna munkatársa, közösen publikáltak egy két részből álló cikket. A cikk középpontjában a "magyar út" és a "magabíró Magyarország" fogalmai állnak, melyek révén arra keresik a választ, hogyan biztosíthatja az ország a hosszú távú stabilitást és a fejlődést. Emellett arra is kitérnek, hogy Magyarország miként töltheti be a centrális erőtér szerepét a Kárpát-medencében, hozzájárulva ezzel a régió jövőjéhez.

Tavaly júliusban, Tusványoson tartott beszédében Orbán Viktor hangsúlyozta egy átfogó magyar nagystratégia kidolgozásának fontosságát. Kiemelte, hogy ennek középpontjában a konnektivitás áll, amely azt jelenti, hogy Magyarország nem csupán a nyugati vagy a keleti világgazdaságba kíván zárkózni, hanem mindkét irányban aktívan részt kíván venni.

2023 decemberében debütált Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának legújabb műve, a "Huszárvágás - A magyar konnektivitás stratégiája" című könyv. A kötet központi üzenete, hogy Magyarországnak el kell hagynia a hidegháborús gondolkodást és a blokkosodás logikáját, helyette a kapcsolódásra és az együttműködésre kell alapoznia politikai és gazdasági irányvonalát.

Tavaly szeptemberben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Orbán Viktor bejelentette a gazdasági semlegesség elvét, amely szerint Magyarország saját magának határozza meg, kikkel létesít üzleti kapcsolatokat, elkerülve ezzel a külső befolyásokat. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az együttműködések alapját a gazdasági előnyök és a versenyképesség képezik, Magyarország számára pedig csak a saját értékrendje lehet irányadó a tárgyalások során, elutasítva a politikai feltételeket és a nem kívánt kapcsolódásokat. A siker és a modernizáció érdekében pedig fontos, hogy az ország mind keleti, mind nyugati irányba nyitott maradjon.

"Változik és forr a világ, ideje felvázolni egy kis magyar nagystratégiát, amelyik közép- és hosszútávon képes célokat kijelölni és eszközöket is rendelni hozzá" - olvasható Békés Márton történész-politológus és Tóth Máté energiajogász kétrészes cikkének első részében (itt az első, itt a második rész), amely a napokban jelent meg a Látószög blogon.

Az általuk előterjesztett stratégia középpontjában a magyarság fennmaradásának biztosítása áll Közép-Európában, különös figyelmet fordítva a Duna-menti és Kárpát-medencei térségekre, valamint a határon túli magyar közösségekre is. E célkitűzés a nemzeti önrendelkezés és szuverenitás védelmét célozza, amelyet a szerzők "magabízó Magyarország" fogalmával illetnek. A stratégia három dimenzióban közelíti meg a problémát: elemzi a hazai politikai helyzetet, a nemzetközi geostrategiai környezetet és a szélesebb történelmi kontextust.

A második cikkben a "déli nyitás" fontosságát emelik ki, amely a globális Dél felemelkedésére reagál. Az EU- és NATO-tagsága mellett Magyarországnak törekednie kell a kapcsolatok erősítésére a felemelkedő nagyhatalmakkal, mint India és Kína, valamint a regionális középhatalmakkal, mint Törökország. Békés Márton és Tóth Máté megállapítása szerint

Ez egy olyan külpolitikai irányvonalat takar, amely magában foglalja más országok belügyeihez való pártatlan hozzáállást, valamint a többoldalú együttműködés kialakítását, amely a kölcsönös előnyökön alapul.

A történész-politikus és az energiajogász kétrészes cikkükben kifejtik, hogy a nemzeti realizmusra épülő stratégiai ajánlásuk a külföldi befolyásra utaló konnektivitás és a puszta semlegesség negatív konnotációja helyett a 2010 óta működő belpolitikai rendszer meghatározó elemeinek külpolitikai értelmezését jelenti. Ezt a megközelítést a könnyebb érthetőség kedvéért a Nemzetközi Együttműködés Rendszereként definiálják.

Ezzel kapcsolatban Békés Márton az Indexnek nyilatkozva kifejtette, hogy közös írásuk vitacikk jellegű, amely markáns állításokkal operál. E célja, hogy a nemrégiben radikálisan átalakult nemzetközi helyzetben új ötleteket, javaslatokat, valamint egyértelmű fogalmi hipotéziseket kínáljon az olvasóknak.

A történész-politológus felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzetközi Együttműködés Rendszere, mint koncepció, nem új keletű, hiszen a belpolitikai színtéren már másfél évtizede jelenlévő NER egyszerű külügyi lecsapódását tükrözi. E fogalom nem csupán a nemzetközi kapcsolatokban megjelenő, kedvező együttműködési formák, hanem a regionális és globális szintű kooperációval kapcsolatos ígéreteket és elvárásokat is magában foglalja.

A divatos konnektivitás, vagyis az összekapcsoltság, valamint a hagyományos semlegesség, azaz a neutrális külügyi hozzáállás kérdései nem csupán vitatott fogalmak, hanem egy új, számunkra otthonos és mások számára is elfogadható konszenzusos szintre emelhetők. A diskurzusunk középpontjában álló téma valójában a háborúpárti nézetekkel szemben fogalmazódik meg, amelyek a világot két, egymással ellenségeskedő blokkra osztják, hasonlóan a hidegháború időszakához, és egy alapvetően globalista elköteleződést tükröznek.

– fogalmazott Békés Márton, sajátos stílusával kifejezve gondolatait.

A nemzeti realizmus rövid definiálására, valamint más külpolitikai irányzatokkal, mint a klasszikus realizmus vagy a liberalizmus való különbségekkel kapcsolatban a történész-politológus azt válaszolta: a nemzeti realizmus olyan dinamikus megközelítést képvisel, amely képes rugalmasan reagálni az aktuális geopolitikai kihívásokra, miközben mindig a nemzeti érdekek védelmét helyezi előtérbe. Ennek eredményeként a nemzeti realizmus ötvözi a hagyományos realizmus pragmatikus megfontolásait az idealizmus értékalapú elköteleződésével, lehetővé téve egyfajta hibrid megközelítést a külpolitikai döntéshozatalban.

A nemzet dimenziójának figyelembevételével a jól ismert realizmus nem csupán egy egyszerű hatalmi játszma, hanem egy összetett és mélyreható valóságkép. Az idealista megközelítések pedig, ha figyelmen kívül hagyják a nemzeti kereteket, könnyen elvont teóriákba fulladhatnak. A 21. század kihívásaira válaszul a nemzet válik a legfontosabb szintézisalkotó tényezővé, hiszen az erőpolitika kereteit a realista iskola szabja meg, ahol a földrajzi adottságok és a hatalmi viszonyok játszanak kulcsszerepet. Ezen túlmenően a nemzet egy olyan közösségi dimenziót kínál, amely nemcsak megőrzésre, hanem folyamatos gyarapításra is érdemes. Így tehát a nemzeti realizmus, magyar perspektívából nézve, egy olyan megközelítést jelent, amely egyensúlyt teremt a lokális, regionális és globális szempontok között, figyelembe véve a komplexitásokat és az összefonódásokat a modern világban.

- közölte Békés Márton.

Magyarország helyzete a globális nagyhatalmi érdekek kereszteződésében különösen izgalmas és bonyolult kérdés. A történész-politológus véleménye szerint Donald Trump amerikai elnökké választása radikálisan átformálta a nemzetközi politikai tájat, ezzel új kihívásokat és lehetőségeket teremtve a kisebb országok számára. A szakértő hangsúlyozta, hogy a Trump-adminisztráció megjelenésével a hagyományos hatalmi egyensúlyok felborultak, és Magyarország számára új stratégiák kidolgozása vált szükségessé. A politikai táj átalakulása nem csupán az Egyesült Államok és más nagyhatalmak viszonyát érinti, hanem közvetlenül hatással van a magyar külpolitikára is. A történész-politológus kifejtette, hogy Magyarországnak most olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek elősegítik a nemzeti érdekek hatékonyabb képviseletét, ugyanakkor figyelembe kell venni a globális trendeket és a regionális dinamizmusokat is. A jövőbeli mozgástér tehát nem csupán a múlt tapasztalataira épül, hanem a jelenlegi geopolitikai helyzet kihívásaira is reflektál. Magyarország számára a tudatos diplomáciai lépések és a partnerkapcsolatok erősítése kulcsfontosságú lehet, hogy a nagyhatalmak érdekeinek metszéspontjában megőrizhesse szuverenitását és versenyképességét.

A világrendszerváltás, amely rendkívül kedvező irányba halad, felgyorsult ütemet öltött, hiszen most már Washington is a változásokért küzdő erők táborába sorolható. Ezzel a Nyugat, amelynek mi is részesei vagyunk, szintén átalakuláson megy keresztül. Míg Trump az új politikai erők hangadója, Brüsszelben még mindig a Biden-adminisztráció által megfogalmazott régi doktrínákat követik. Hazánk helyzete is megváltozott, mivel miniszterelnökünk már a kezdetektől Trump támogatására állt, és békevágyát nem csupán a pápai udvarból, hanem az óceán túloldaláról is erősítik. Az eddig ideológiai keretek között mozgó külpolitikai megközelítés helyett egy erőpolitikai alapokon nyugvó, de jellemzően semleges irányvonal felé való elmozdulás tapasztalható.

Békés Márton véleménye szerint Magyarország helyzeti energiája kifejezetten kedvező. "Tagjai vagyunk a NATO-nak és az EU-nak, a nyugati világ, valamint a NATO vezető hatalma most már a szövetségesünk. Ráadásul sokszínű külügyi orientációnk senkinek sem okoz ellenszenvet, sőt, van esély arra, hogy a kompország szerepe helyett végre hídállammá váljunk."

Az Index arról is kérdezte a két szerzőt, hogy az EU és a NATO keretein belül Magyarországnak milyen konkrét külpolitikai lépésekkel kellene előmozdítania az önálló stratégiát, továbbá az általuk vázolt magyar út milyen konkrét intézkedéseket követelne meg a gazdaságpolitikában.

Az energiajogász Tóth Máté kiemelte, hogy a nemzeti realizmusra építő stratégia és egy magyar út fogalmilag csak a valóságból indulhat ki. A világrendszerváltás következtében Magyarország helyzete is változik a nagyhatalmak átrendeződő erőviszonyai között: a globális Dél egyre versenyképesebb, az Egyesült Államok politikája átalakul, miközben az Európai Unió befolyása csökken. Ebben a dinamikusan változó környezetben a külpolitikai és gazdasági döntések három fő területen és három időtávban valósulhatnak meg.

A nyugati kapcsolatok megőrzése mellett Magyarországnak folyamatosan erősítenie kell a kétoldalú viszonyát az Egyesült Államokkal. Emellett az Európai Unión belül fontos, hogy egy autonóm és integrációs szerepet alakítson ki. E célokkal párhuzamosan a globális Délen, a türk államokkal és a kínai Övezet és Út kezdeményezéssel teret kell adni a lehető legszélesebb körű együttműködésnek, kihasználva a jogi és gazdasági keretek nyújtotta lehetőségeket.

például beruházások, tőkebefektetések, piacbővítés, technológiai fejlesztések és energetikai együttműködések révén. Ide tartoznak a technológiai döntések, az infrastruktúra-fejlesztés, határkeresztező kapacitások kiépítése, valamint a villamosenergia- és egyéb regionális piacok összekapcsolása Szlovákiától a Balkánig.

Tóth Máté véleménye szerint Magyarország számos külgazdasági és külpolitikai lehetőséget elérhet, mint például a regionális villamosenergia-elosztás előmozdítása és a gázelosztó szerepének megerősítése. Jogi szempontból kiemelten fontos lenne egy új beruházásvédelmi törvény kidolgozása, amely gazdasági semlegességet garantálna. Emellett érdemes lenne egy új regionális beruházásvédelmi egyezmény létrehozása is, amely alternatívát nyújtana a jelenlegi, egyre gyengülő multilaterális megállapodásokkal szemben.

Az energiajogász úgy véli, mindez számos bilaterális külpolitikai és gazdaságpolitikai eszközt tenne elérhetővé Magyarország számára, amelyek hosszú távon növelhetik mozgásterét, illetve regionális szerepét.

Békés Márton szerint a trianoni békediktátum ellenére Magyarország továbbra is Közép-Európa földrajzi és szellemi központja, ebből fakadóan pedig kulcsszereplő a régióban, hiszen szoros kapcsolatban áll hét szomszédjával, és határain túl is jelentős magyar közösségek élnek.

Ez a földrajzi és etnikai adottság lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország Közép-Európa magállamává váljon, amely együttműködést kínál a szomszédos és a tágabb régióhoz tartozó országok felé. Ez az alapja a Visegrádi Négyek együttműködésének, valamint a formálódó szlovák-magyar-szerb összefogásnak és a nyugat-balkáni nyitásnak.

A kihívásokkal és a veszélyekkel kapcsolatban Tóth Máté kifejtette, hogy belföldön a legfontosabb feladat a nemzeti cselekvőképesség védelme a külső beavatkozásokkal szemben.

Az energiajogász kiemelte, hogy a nemzeti kormányzás alapvető feltétele az általuk vázolt magyar útnak, mivel bármely nagyhatalomnak való egyoldalú alárendelődés a nagystratégia feladását jelentené. Tóth Máté szerint, bár egy stratégia sosem függetleníthető teljesen a belpolitikai változásoktól, a magabíró Magyarország elvére épülő nemzeti realizmus mégis stabil irányt kínálhat. Ez a megközelítés az ország önállóságát és az ideológiamentes gazdasági semlegességet helyezi középpontba, biztosítva egy hosszú távon fenntartható külpolitikai stratégiát.

Békés Márton és Tóth Máté öt alapelvet fogalmaztak meg a nemzeti realizmus keretein belül, amelyeket a világrendszerváltás időszakának stabilitása és fejlődése szempontjából kulcsfontosságúnak tartanak.

A két szerző szerint ezek a feltételek biztosítják, hogy Magyarország sikeresen alkalmazkodjon a változó világ kihívásaihoz, és továbbra is fejlődhessen.