Bár a kormány kezdetben ellenállt a közös uniós hitel igénylésének, most mégis úgy döntött, hogy él a lehetőséggel.
Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy 18 tagállam, köztük Magyarország folyamodott a közös hitelből finanszírozott fegyverbeszerzést lehetővé tevő programjához, a SAFE eszközhöz. Magyarország annak ellenére kéri a kölcsönt, hogy egyedüli tagállamként nem szavazta azt meg májusban a Tanácsban, sőt, az Országgyűlés a közös hitelfelvételt elutasító határozatot fogadott el.
Július 30-án, szerdán az Európai Bizottság bejelentette, hogy eddig 18 tagállam jelezte szándékát az Európai Unió új eszközének kihasználására. Ez az eszköz lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok közös hitelből támogassák a fegyver- és lőszerbeszerzéseiket.
A SAFE eszköz összesen legfeljebb 150 milliárd eurós támogatást nyújt, amelyet a tagállamok kérésére hosszú távú hitel formájában bocsátanak rendelkezésre. Nagy Márton gazdasági miniszter a héten egy háttérbeszélgetés keretében elmondta, hogy Magyarország 20 milliárd euróra pályázik ezen a módon, azonban a végleges összeg csak később fog kiderülni.
A magyar Országgyűlés még 2025 márciusában fogadta el az A "Fegyverezzük újra fel Európát" (REARM Europe) új uniós finanszírozási eszköz hitelfelvételi eleméről című határozatot, amiben az Országgyűlés többek között kijelenti, hogy elvi fenntartásai vannak "az európai adósságunióval" szemben és "ellenzi az Európai Bizottság elnöke által javasolt, maximum 150 milliárd eurós eszközhöz szükséges közös európai adósságfelvételt".
A javaslatot a Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk, a Jobbik, valamint néhány független képviselő együttes támogatásával hagyta jóvá a parlament.
Ennek ellenére Nagy Márton gazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen már teljesen másképpen fogalmazott az eszközről. A tárcavezető szerint a finanszírozási eszköz akár 200 bázispontos hozamelőnyt kínál a hagyományos devizakötvény-kibocsátásokhoz képest. Ráadásul az elsődleges egyenlege neutrális, előnye, hogy olcsóbb forrást biztosít Magyarországnak, és mivel az uniós rendszeren keresztül érkezik, nem függ közvetlenül a piaci viszonyoktól. "Ez egy jó dolog, augusztus végéig derül ki, hogy mennyit kapunk ebből" - összegezte a miniszter.
Szerdán az Európai Bizottság azt is közölte, hogy Magyarország mellett 17 másik ország vesz részt a programban. Közleményében azt írta, "üdvözli, hogy Belgium, Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Finnország kifejezte érdeklődését az európai biztonsági fellépés (SAFE) keretében nyújtott hitelek igénybevételére. A SAFE várhatóan akár 150 milliárd eurónyi beruházást is mozgósíthat."
A ReArm Europe-programot az Európai Bizottság márciusban jelentette be, célja pedig a tagállamok védelmi képességeire fordított költségek gyors és jelentős növelése. Az Európai Unió Tanácsa, amely a tagállamok szakminisztereiből áll, végül májusban hagyta jóvá a javaslatot. A hírek szerint a 27 tagállamból csupán Magyarország tartózkodott a szavazástól, ami azt jelenti, hogy nem állt ellen a döntésnek, ugyanakkor nem is adta támogatását ahhoz.
Az Európai Bizottság eddig nem hozta nyilvánosságra a különböző országok által igényelt pénzösszegek részletes bontását, csupán annyit közölt, hogy
A határidővel kapcsolatban hozzátették, hogy az mindössze egy laza határidő volt, és egészen november 30-ig várják a tagállamok jelentkezését.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, Lengyelország miniszterelnök-helyettese, az X közösségi platformon megosztotta, hogy az ország 45 milliárd eurót igényelt. Ez a szám valószínűleg a legmagasabb a NATO-tagállamok között, figyelembe véve, hogy Lengyelországban jelentős haderőfejlesztések folynak. Varsó GDP-arányosan a legnagyobb összeget költi védelemre, ami jól mutatja az ország elkötelezettségét a biztonság növelése iránt.
