Hogy mi? Úgy tűnik, hogy a nyugdíjasok nem annyit fognak kapni, mint amit előzetesen ígértek?
Az infláció és nyugdíjemelés közötti különbség következményeként csökkent a nyugdíjak reálértéke.
A nyugdíjak emelése idén sem tudta igazán kompenzálni az infláció által okozott veszteségeket. Annak ellenére, hogy a kormány 1,6 százalékos emelést jelentett be, a valóság azt mutatja, hogy a pénz vásárlóereje tovább csökkent. A 245-350 ezer forintos átlagnyugdíjak emelése csupán látszólagos előnyöket nyújt, hiszen a mindennapi kiadások mellett hamar elvesznek az értékükből - írja az Economx.
A 120 ezer forintos körüli kisnyugdíjas a januári nyugdíjemelést követően még képes lett volna vásárolni több mint 50 kiló csirkemellet. Most azonban, ha a decemberi nyugdíját nézzük, már csak 46 kiló jön ki. Az év elején a teljes nyugdíj elegendő volt több mint 10 mázsa brikett beszerzésére, de jelenleg, még az emelés után sem elegendő 9,8 mázsa megvásárlásához.
A fővárosban az átlagnyugdíj valamivel kedvezőbb, de a megélhetési költségek emelkedése itt is érezhető: januárban Budapesten az átlagnyugdíj még 114,2 kilogramm csirkemellre volt elegendő, míg mostanra ez az összeg csupán 104,6 kilogrammra elég.
A kiegészítés késlekedése közepette az árak folyamatosan emelkednek hónapról hónapra. Ez azt jelenti, hogy a kompenzáció nem tudja ténylegesen pótolni az év során elveszett vásárlóerőt. A késlekedve nyújtott emelés sok esetben csupán a statisztikákban mutat javulást, a nyugdíjasok mindennapi életében azonban a hatása szinte észrevétlen marad.
Az elemzések világosan jelzik, hogy a nyugdíjak emelése nem képes lépést tartani a folyamatosan emelkedő árakkal. Míg a kiegészítések rövid távon növelhetik a nyugdíjak mértékét, az árak gyorsabb emelkedése hamarosan elnyeli ezt a többletet, ami tovább csökkenti a reálértéket.
