Hogyan vált Kapu Tiborból a magyar űrhajós? Fedezd fel a HUNOR program titkos részleteit! Kapu Tibor története nem csupán egy űrhajós életútját meséli el, hanem a magyar űrkutatás izgalmas és sokszínű világába is betekintést nyújt. A HUNOR program, amely
Itt az ideje felkészülni az óraátállításra: a téli időszámítás kezdete korábban érkezik, mint ahogy azt eddig megszoktuk.
Negyvenöt év telt el azóta, hogy Farkas Bertalan először lépett a világűr misztikus birodalmába, és most, 2023-ban újra magyar űrhajós neve íródott be a történelem lapjaira. A Semmelweis Egyetem 7. Nyári Egyetemének keretein belül egy izgalmas kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol Kapu Tibor kutatóűrhajós, Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós, valamint Dr. Merkely Béla rektor, Dr. Nagy Klaudia Vivien, hazánk első ESA-minősített űrorvosa, és Dr. Sydó Nóra kardiológus-sportorvos osztották meg tapasztalataikat a HUNOR program kihívásairól és eredményeiről. Az esemény nemcsak a magyar űrkutatás jövőjéről, hanem a tudományos együttműködés fontosságáról is tanúskodott.
Kapu Tibor megosztotta, hogy 2021 októberében egy ejtőernyős Facebook-csoportban bukkant rá a külügyminisztérium által közzétett felhívásra. „Abban az időszakban már befejeztem a gépészmérnöki tanulmányaimat, és hatalmas rakétafan voltam. Ráadásul ki ne álmodna arról, hogy űrhajós legyen?” - mesélte.
A kiválasztás szigorú feltételekhez kötődött. A jelentkezők korát 40 évben maximalizálták - Kapu Tibor viccesen megjegyezte, hogy csak ennek köszönhető, hogy nem Dr. Merkely Béla jutott ki - és komoly egészségügyi szűréseken estek át. A programba összesen 247-en jeleneteztek, Németországban írtak tesztet, majd 25 név érkezett vissza ebből, amit már megkaptak a Semmelweisen is. Ebben mindent láttak a szakértők, azt is, hogy ki-mennyi fekvőtámaszt végzett el.
Az orvosi kiválasztásra való felkészülés szinte lehetetlen vállalkozás volt, hiszen minden a természetes adottságokon és az egészséges életmódon múlott. Ugyanakkor az Európai Űrügynökség keretein belül akadtak olyan feladatok - mint például a fejben végzett háromdimenziós kockagyakorlatok -, amelyeket előre lehetett gyakorolni. A felkészülés során soha nem egymást próbáltuk hátráltatni, hanem mindig támogattuk egymást, miközben kizárólag saját magunkkal versenyeztünk - osztotta meg tapasztalatait Cserényi Gyula.
Készülj fel egy izgalmas, 20 napos kalandra! Ez a küldetés nem csupán egy egyszerű kihívás, hanem egy lehetőség arra, hogy felfedezd a határaidat és új élményekkel gazdagodj. Az alábbiakban néhány fontos lépést találsz, amelyek segítenek abban, hogy a lehető legjobban felkészülj: 1. **Célkitűzés**: Határozd meg, mit szeretnél elérni a 20 nap alatt. Legyen szó személyes fejlődésről, új készségek elsajátításáról vagy a fizikai állapotod javításáról, fontos, hogy világos céljaid legyenek. 2. **Tervezés**: Készíts egy részletes tervet a napjaidról. Szánj időt a feladatok és tevékenységek megtervezésére, hogy a küldetés minden napján a lehető legjobban tudj haladni. 3. **Felszerelés**: Ellenőrizd, hogy rendelkezésedre állnak-e a szükséges eszközök és anyagok. Akár utazásról, akár otthoni projektről van szó, a megfelelő felszerelés elengedhetetlen a sikerhez. 4. **Motiváció**: Találj inspiráló forrásokat, amelyek segítenek fenntartani a motivációdat a nehéz pillanatokban. Olvass el könyveket, nézz meg videókat vagy beszélgess olyan emberekkel, akik már teljesítettek hasonló kihívásokat. 5. **Rugalmasság**: Légy kész alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez. A küldetés során előfordulhatnak akadályok, de a rugalmasság és a pozitív hozzáállás segíthet túllépni rajtuk. 6. **Önreflexió**: Minden nap szánj időt arra, hogy átgondold a tapasztalataidat és tanulságaidat. Ez segít fejlődni és még inkább kiaknázni a küldetés adta lehetőségeket. Ezek a lépések segítenek abban, hogy a 20 napos küldetésed ne csupán egy feladat legyen, hanem egy felejthetetlen élmény, amely gazdagítja az életedet. Indulj el, és fedezd fel, mit tartogat számodra ez az izgalmas időszak!
A pályázók közül végül nyolc tehetséget választottak ki, akik közül négyen jutottak el a végső szűrőkig a HUNOR Program keretein belül. Az űrhajósjelöltek felkészítését a Semmelweis Egyetem Űrorvostan Tanszéke végezte el. Dr. Merkely Béla hangsúlyozta: "A legfontosabb szempont az volt, hogy a kiválasztottak egészségesen térjenek vissza a küldetésükből."
Kapu Tibor alaposan bemutatta a tréningprogramokat: az izolációs gyakorlatok, a katonai túlélőképzés, a centrifugás edzések, valamint a folyamatos erőnléti és kardióprogramok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevők felkészülten álljanak a repülés kihívásai elé.
Azért volt szükség erre, hogy a 20 napos küldetésünk alatt (amelyből 16 napot szántunk dokkolásra, de kaptunk 4 plusz napot) minél több kísérletet tudjunk lebonyolítani. Mivel a mindennapi többórás edzésre nem volt elegendő időnk, ezért előzetesen egy intenzív felkészülésre volt szükség - magyarázta. A csapat hetente három alkalommal erőnléti edzéseket tartott, emellett három kardiótréninget is beiktattak, amit úszással is kiegészítettek.
A felbocsátás és a világűr kihívásai
A start időpontját többször is elhalasztották, végül pedig, egy rekordot döntő, 32 napos karantén után, június 25-én végre útnak indulhatott a magyar kutatóűrhajós.
- Amikor a rakéta elindul, háromszorosára nehezedik a test súlya, majd rövid időn belül négyszeres terhelés következik. Bár a centrifugás tréningeken ezt próbáltuk szimulálni, a valódi élmény leírhatatlan - mesélte.
- Az út során senki sem szenvedett kellemetlenséget. Két apró ablakon át figyeltem, amikor hirtelen egy lenyűgöző fényáradat hatolt be, tele ragyogó színekkel. Ekkor már 200 kilométer magasan szeltük az űr végtelenjét. Még 24 óránk volt hátra, hogy a fennmaradó 200 kilométert megtaláljuk az űrállomásig - mesélte Kapu Tibor.
A húsz nap során a legnagyobb kihívást a szervezet alkalmazkodása adta. Kapu Tibor a Femina oldalán osztotta meg tapasztalatait arról, hogyan zajlottak a mindennapok ebben az időszakban.
A Nemzetközi Űrállomáson a munka rendkívül precíz időbeosztás szerint folyt. Csak 90 perc elteltével máris túl voltunk egy napon - az idő ott szinte észrevétlenül repül. Ennyi idő alatt egy teljes orbitális kört tettünk meg, miközben a greenwichi időzónához igazodtunk: reggel hatkor kezdtük a napot, amit rövid felkészülés követett, majd közös megbeszélések zajlottak Houston, Moszkva, München, Cukuba és az űrállomás között. Este fél nyolckor zártuk le a munkát. A kísérletek során minden egyes percet maximálisan kihasználtunk, hiszen a világűrben az idő rendkívül értékes - osztotta meg tapasztalatait Kapu Tibor. A 25 magyar kutatás mindegyike sikeresen zárult, ami újabb büszkeséggel tölti el a csapatot.
Bár az utazás során senki nem szenvedett el komolyabb balesetet, az odafelé és a visszafelé vezető úton is többen tapasztaltak enyhe szédülést és fejfájást.
- A visszatérés után az izmok annyira elgyengülnek, hogy a mikrofon vagy a mobiltelefon tartása is nehéznek tűnik. Mégis, számomra hihetetlen, mennyire gyorsan képes visszaállni az emberi test a földi körülményekhez annak ellenére, hogy evolúciós szempontból nincs közünk a világűrhöz - mondta Kapu Tibor.
Magyarország űrkutatási törekvései az évek során számos izgalmas és innovatív kísérletet hoztak létre, amelyek nemcsak a tudományos közösség figyelmét keltették fel, hanem hozzájárultak a globális űrprogramokhoz is. A magyar tudósok és mérnökök kreatív megoldásaikkal és elkötelezettségükkel sok esetben új perspektívákat nyitottak az űrkutatás területén. A kísérletek között szerepelnek olyan projektek, amelyek a mikrogravitáció hatásait vizsgálják különböző biológiai és fizikai rendszerekre. A magyar űrkutatás egyik kiemelkedő eseménye volt a Felsőfokú Összefogás Program keretében végzett kísérletek, amelyek célja a növényi élet fenntartásának és fejlődésének megértése az űrben. Ezek a kísérletek nem csupán tudományos szempontból fontosak, hanem hozzájárulnak a jövő űrutazásainak tervezéséhez is. A magyar űrprogram folyamatosan bővül, és a jövőben várhatóan még több különleges projekt valósul meg, amelyek célja a világűr rejtélyeinek felfedezése és a tudományos ismeretek bővítése.
A misszió keretében összesen hatvan tudományos kutatást hajtottak végre, amelyek közül huszonöt magyar vonatkozású projekt volt. E projektek java része orvosbiológiai kísérletek formájában az emberi szervezet működését tanulmányozta a mikrogravitációs környezet hatásainak tükrében. Dr. Nagy Klaudia Vivien alaposan bemutatta a fedélzeten zajló összetett orvosi monitorozási folyamatokat.
A telemedicinás kísérletek során Kapu Tibor egy innovatív okospólót viselt, amelybe számos fejlett szenzort integráltak. Ezek a szenzorok folyamatosan rögzítették az EKG-jeleket, a véroxigénszaturációt, a testhőmérsékletet és a mozgás aktivitását. Ezen kívül egy 24 órás vérnyomásmérő is segítette a megfigyelést, valamint pulzushullám-monitorozásra is sor került, amely lehetővé tette az érrendszeri változások nyomon követését.
A vizsgálatok során különböző teszteket végeztek, többek között egy mozgáskoordinációs tesztet, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértőivel közösen hajtottak végre. Emellett egy német partnerintézettel együttműködve alkalmaztak egy innovatív szemfenékvizsgáló berendezést, amellyel a látóidegfőt elemezték. Ez a kutatás különösen jelentős, mivel az űrutazások alatt az asztronauták gyakran szenvednek látásromlást, amit a szemfenék keringési és nyomásviszonyainak változása okozhat.
Az űrorvos szerepe rendkívül fontos: nem csupán a fizikai, hanem a mentális egészség megfigyelésére is fókuszál, felkészítve ezzel az űrhajósokat a váratlan helyzetekre. Dr. Nagy Klaudia Vivien kiemelte, hogy az összegyűjtött adatok jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az űrutazások hosszú távon biztonságosabbá váljanak.
A beszámoló zárásaként Kapu Tibor megosztotta gondolatait arról, hogy az út milyen mély nyomot hagyott benne.
Teljesen megváltozott a világom, amikor hazaérkeztem. Soha nem képzeltem volna, hogy egyszer csak az utcán fognak megállítani, hogy közös fotót kérjenek tőlem. Remélem, hogy most már sokan elhiszik, hogy kis országként is elérhetünk hatalmas eredményeket. Ha bátorságot merítünk ahhoz, hogy belevágjunk egy ilyen nagyszabású projektbe, akkor végig is tudjuk vinni.
Cserényi Gyula hangsúlyozta: - Magyarország űrkutatási programja most végre igazi dinamizmusra tett szert. Elengedhetetlen, hogy ezt a megszerzett tudást átörökítsük, és ne kelljen újabb 45 évet eltölteni, mire újra magyar űrhajós indulhat a világűrbe.
