Új súlyozású elemekkel gazdagodik a BUX - lényeges átalakulások az index összetételében.

A Budapesti Értéktőzsde legújabb döntése nyomán ismét átsúlyozásra került sor a BUX- és BUMIX-indexekben. Az esemény következtében egyaránt találkozhatunk nyertesekkel és vesztesekkel, emellett pedig újabb lépést tettünk afelé, hogy a tőzsdei piac ne legyen túlsúlyozva az OTP részvényeivel.
A Budapesti Értéktőzsde, mint a hazai tőzsdei kereskedés motorja, évente kétszer végzi el a hazai részvények teljesítményét nyomon követő BUX- és BUMIX-indexek átsúlyozását. Október 1-jétől, tehát a mai naptól kezdve, az indexek új paraméterek szerint kerülnek kiszámításra, ami különösen fontos információt jelent a befektetési alapok számára. Ebben az időszakban az indexkövető alapok célja, hogy portfóliójukat az új súlyozásnak megfelelően alakítsák át, így biztosítva, hogy a befektetett részvények aránya összhangban legyen a legfrissebb indexértékekkel.
"A piaci átrendezések során gyakran tapasztalható jelentős likviditás az előző napi zárószakaszban, még ha ez a részvényárfolyamok mozgásában nem is mindig tükröződik" - nyilatkozta lapunknak Nagy András, az Erste részvényelemzője.
Mielőtt a leglényegesebb változásokra rátérnénk, érdemes alaposan megvizsgálni, hogy milyen részvények alkotják a két indexet. A BUX-ban a legnagyobb piaci értékkel és forgalommal bíró részvények találhatók. Ide tartozik a négy legismertebb blue chip, vagyis a legnagyobb stabilitású vállalat, mint az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom, valamint számos közepes kapitalizációjú (midcap) részvény. A BUX indexbe minimum 12, maximum pedig 25 cég részvényei kerülhetnek be, de a ténylegesen képviselt cégek száma általában húsz alatt marad.
A BUMIX-indexben kis és közepes kapitalizációjú papírok találhatók meg, szintén általában 12 és 25 között. Az ezekbe a kosarakba való bekerülés nagy presztízzsel bír az adott kibocsátó számára, aminek legfontosabb követelményei, hogy az adott részvény kellően likvid legyen és megfelelően nagy közkézhányaddal bírjon.
Az átsúlyozás a CETOP-indexet is érinti, ami a legnagyobb közép-európai részvénykosár. Ide a legnagyobb tőkeértékű és tőzsdei forgalmú magyar, lengyel, cseh, szlovén, szlovák, horvát és román vállalatok papírjai kerülhetnek. Magyarországról a négy blue chip képviselteti magát a régiós kosárban.
Most pedig tekintsük át a leglényegesebb változásokat, amelyek október elsejétől lépnek életbe a BUX és a BUMIX vonatkozásában:
A Budapesti Értéktőzsde meglehetősen "fejnehéznek" számít. Az összesített piaci közkézhányad 92 százalékát a négy blue chip adja. De ha a beáramló tőke, vagyis a befektetések volumenét nézzük, akkor is 90 százalék körüli a nagyok részesedése. Nagy András szerint az ilyen nagyfokú piaci eltolódás nem számít egyedi jelenségnek.
"A régió mellett Németországban is jelentős piaci koncentrációval találkozunk, ahol a technológiai óriás, az SAP, dominál. De hasonló elmozdulások figyelhetők meg az amerikai tőzsde legnagyobb szereplőit tömörítő S&P 500 indexnél is, ahol az Nvidia részesedése 8 százalékra nőtt, míg a technológiai szektor súlya 35-40 százalék között mozog" - fejtette ki a szakértő.
A Budapesti Értéktőzsde súlyozási mechanizmusa arra törekszik, hogy mérsékelje a nagyobb piaci koncentrációkat, ezzel együtt mesterségesen csökkenti az OTP súlyát a BUX-indexen. "Hasonló elvek érvényesülnek a német DAX esetében is, ahol az SAP-ra vonatkozó szabályok szigorúbbak. Ott a súlykorlát 15 százalék, és a szabályozó ennek megfelelően korlátozza az adott részvény indexbeli súlyát. Ez a szám a két átsúlyozás között általában fokozatosan emelkedik" - magyarázta Nagy András.
Magyarországon a szeptember eleji súlyok szerint az OTP részesedése 45 százalék körül van a BUX-indexben, a Mol 20, a Richter 17,5, a Magyar Telekom 9,5 százalékkal bír. Az októbertől érvényes szabályok szerint az OTP mesterségesen, a Magyar Telekom pedig a közkézhányad változása miatt eshet enyhén vissza. A Mol és a Richter viszont enyhén növelhetik a BUX súlyozásában betöltött szerepüket.