Újabb érdekes fejlemény történt a Turul-szobor kapcsán: Lázár János bejelentette, hogy a szobor hivatalosan is műemlékké vált.
Miniszteri rendeletben minősítette nemzeti emléknek minősülő műemlékké Lázár János építési és közlekedési miniszter a XII. kerületben lévő Turul-szobrot. A tárcavezető napokkal azután döntött így, hogy megszűnt a vitatott szobor ideiglenes védettsége.
Miután a Fővárosi Törvényszék úgy döntött, hogy feloldja a Hegyvidéken, a XII. kerületben álló Turul-szobor védettségét, és új eljárás lefolytatására utasította a kormányhivatalt, újabb izgalmas fejlemények bontakoztak ki a Turul-szobor ügyében:
A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent rendeletet a HVG vette észre. A miniszter indoklása szerint a védetté nyilvánítás célja a Turul szobor művészeti értékeinek megőrzése. Ez a megközelítés viszonylag új, hiszen eddig senki sem emelte ki, hogy a szobor szobrászati remekmű volna; a viták során inkább a történelmi és érzelmi aspektusokat hangsúlyozták a szobor mellett és ellen.
A lap által felidézett információk szerint Lázár János egy májusi tervezetében a hegyvidéki szobor nemzeti emlékhely státuszát kívánta megadni, de az indoklás elmaradt. A szóban forgó szobor 2005-ben, engedély nélkül és jogsértően készült el, az akkori fideszes vezetés döntése nyomán. E projekt komoly társadalmi vitákat generált, mivel a szobor idővel szélsőjobboldali csoportok gyülekezőhelyévé vált.
Kovács Gergely, a kerület elkötelezett kutyapárti polgármestere a bírósági döntést követően hangsúlyozta, hogy a szobor sorsáról nem politikai vezetőknek, hanem a helyi közösség tagjainak kellene döntenie. Eddig is többször kifejezte aggályait a szoborral kapcsolatban, mivel véleménye szerint a második világháború idején az ő kerületükben tartózkodtak "a legrosszabb nyilasok", akikkel a szobor elhelyezkedése csupán 50-100 méterre állt a központjuktól. Továbbá, a hegyvidéki polgármester arra is rámutatott, hogy a szobor névtábláján olyan személyek nevei szerepelnek, akik náci kapcsolatokkal bírtak.
A szobor ideiglenes védettségének megszüntetése után a Mi Hazánk nevű szélsőjobboldali párt törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a szobor védetté nyilvánítása. A javaslat lényege, hogy a nemzeti jelképeket tartalmazó kulturális örökség megváltoztatásának vagy eltávolításának jogát az állam kezébe vonja, függetlenül attól, hogy ezek az ingatlanok állami, önkormányzati vagy magántulajdonban állnak.
Ha a parlament elfogadná a törvényjavaslatot, akkor többek között Magyarország himnusza, a Szent Korona, a magyar címer, a zászló és a turulmadár is nemzeti jelképnek számítanának.
