Januári pénzügyi egyensúly: most sem lesz könnyebb!

Január elsejétől a minimálbér 3700 lejről 4050 lejre nő, ez nagyjából 9,5%-os emelkedést jelent, a földgáz ára pedig 10%-kal fog drágulni. Hogy ez ismét kiknek okoz nehézséget? Például annak az 1 millió 900 ezer nyugdíjasnak, akik a szeptemberi emelés után is havi 2000 lejnél kevesebb jövedelmmel rendelkeznek. Térjünk ki a részletekre...

A Romániai Energiaszolgáltatók Egyesülete arra figyelmeztet, hogy a fogyasztók gázszámlája 2025. január 1-jétől mintegy 10%-kal fog emelkedni, mivel a gáz beszerzési költségei emelkedni fognak, ugyanis azt piaci áron kell majd megvásárolni. A szállítók a kormányhoz fordulnak - írja az Economica.net. Január 1-jétől megszűnik a 120 lej/MWh áron történő földgázvásárlás. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak nem lesz többé 120 lejes gázbeszerzésük, a raktárakból vagy a piacról fogják a gázt - piaci áron - szállítani. "Úgy véljük, hogy a lakossági fogyasztók által fizetett gáz ára január 1-jétől nőni fog, de nem emelkedhet 0,31 lej/kWh fölé, ami a plafon" - mondta Laurențiu Urulescu, a Romániai Energiaszolgáltatók Egyesületének (AFEER) elnöke.

Drágulásról érkezett jelentés, holott az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből az derül ki, hogy 2024 második negyedévében Románia volt az EU legnagyobb gáztermelője. Ebből azonban a lakosság a hatósági árszabályozás miatt nem érzékelt semmit, továbbra is egy megszabott, kedvező áron vásárolta a földgázt. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a fűtésszezon ideje alatt Románia földgázimportra szorul. Ez megváltozhat 2027-ben, amikor elkezdődik a Neptun Deep-kitermelés, attól kezdve Románia az Európai Unió legnagyobb gáztermelője lesz, mutatott rá Nagy Bege Zoltán energiaügyi szakember a Marosvásárhelyi Rádióban még októberben.

A fűtés terén figyelemre méltó adatokat tárt fel az Oktatási Minisztérium legújabb jelentése: az ország iskoláinak és óvodáinak több mint 40%-a fát használ fűtési célokra. Különösen a vidéki óvodák esetében gyakori, hogy fatüzelésű kályhákat üzemeltetnek, hogy a gyermekek és az oktatók melegben lehessenek. Teleorman megyében például több mint 200 olyan oktatási intézmény működik, amely fával fűt. Az országos szinten pedig a jelentés szerint több mint 7000 iskola és óvoda támaszkodik a fa energiájára. A Romsilva Országos Erdészeti Hivatal friss közleménye szerint 2024 végéig közel 2 millió köbméter tűzifát terveznek biztosítani a román lakosság számára. Az átlagos tűzifaár, amely áfát nem tartalmaz, köbméterenként 282 lej, ez megfelel a tavalyi árszintnek. A Romsilva kiemelte, hogy bizonyos erdészeti vállalatok kérésre, és térítés ellenében vállalják a tűzifa házhoz szállítását és felaprítását is. Statisztikai adatok szerint Romániában a háztartások közel fele, mintegy 3,5 millió otthon, fával fűt. Ez különösen jellemző a vidéki térségekre. Ugyanakkor aggasztó, hogy több mint 7300 háztartásban élnek olyan hátrányos helyzetű családok, akiknek nincs elegendő pénzük még tűzifára sem.

Tény ami tény, az alacsony jövedelemmel rendelkező családok, az egyedülálló személyek és a kisnyugdíjasok novembertől jövő márciusig kapnak segítséget a földgáz, a villamos energia vagy a szilárd és olaj tüzelőanyagok költségeinek fedezésére. A jogosultsághoz az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladhatja meg az 1386 lejt. Az igényléseket a támogatási időszakban minden hónap 20-áig lehet benyújtani. Az állami támogatást már el is kezdték átutalni.

November 29-én a Hivatalos Közlönyben közzétették a kormányhatározatot, amely a gazdasági bruttó minimálbér emeléséről szól – értesült a Rador. A döntés értelmében január 1-jétől a minimálbér 3700 lejről 4050 lejre nő, ami közel 9,5%-os emelkedést jelent. Ezt az összeget terheli a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékok. Ennek következtében a minimálbérrel foglalkoztatott munkavállalók nettó jövedelme 2430 lejre emelkedik. Az emelés csupán 67 lejes növekedést jelent. A jelentősebb bérnöveléshez a kormánynak egy másik jogszabályt is el kellett fogadnia, amely lehetővé teszi, hogy jövőre is érvényben maradjon a 300 lejes adómentesség. Így a nettó minimálbér 2574 lejre nőhet a következő évben.

Klaus Iohannis leköszönő államfő is nyilatkozott az emeléssel kapcsolatban:

A jogszabály a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe. A törvény szerint a bruttó minimálbért évente kormányhatározatban szabják meg, szem előtt tartva a lakosság élet- és munkakörülményeinek javítását és "a méltó életszínvonal biztosítását". A kormányhatározatban megszabott bruttó minimálbért évente egyszer aktualizálják a szakszervezetek és a munkaadók országos szövetségeinek konzultálásával. A jogszabály azt is rögzíti, hogy egy alkalmazott az egyéni munkaszerződése megkötésétől számított legtöbb 24 hónapon át kaphat minimálbért, utána emelni kell a fizetését. A minimálbérre vonatkozó rendelkezések megsértése alkalmazottanként 3000 és 5000 lej közötti bírsággal büntetendő. A bírság összege azonban nem haladhatja meg a vállalatonkénti 200 ezer lejt.

Egy olyan országban élünk, ahol az aktualizálás folyamata szorosan összefonódik a folyamatos emelkedésekkel. Az állampolgárok örömmel fogadják a frissítéseket, csupán 2-3 napig élvezik a növekedés adta lehetőségeket, hiszen a kormány gyorsan intézkedik, hogy a pénztárcánkban ne maradjon felesleges összeg. Minden emelés után jön egy újabb kihívás, így a boldogságunk pillanatok alatt elszáll, és a mindennapi életünkben újra a megszokott nehézségekkel kell szembenéznünk.

De mi a helyzet azokkal, akiknek az emelés is mínuszból indul, vagy azt eredményez? A többletről már nem is beszélve...

A nyugdíjak szeptemberi újraszámítása átlagosan 499 lejjel növelte a nyugdíjasok havi jövedelmét az előző hónaphoz képest, míg októberre az átlagnyugdíj 2.792 lej körül alakult. Az Adevărul által közzétett adatok alapján azonban közel 1 millió 900 ezer nyugdíjas jövedelme még a szeptemberi emelés után is 2000 lej alatt maradt. Ez azt jelenti, hogy a 4,5 millió nyugdíjasból szinte kétmillióan szenvednek a mélyszegénység súlyos következményeitől.

Románia az Európai Unió azon ritka tagállamai közé sorolható, ahol az energiaszegénység kiemelkedően magas szintet mutat – osztotta meg Facebook-oldalán Sebastian Burduja, az energiaügyi miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a mindennapi életben természetesnek tartjuk az alapvető kényelmi szolgáltatásokat, mint a világítás, a televízió vagy a mikrohullámú sütő használata, valamint a fűtés és a meleg víz elérhetősége. Burduja kiemelte: "Nem beszélhetünk esélyegyenlőségről az oktatás terén, ha az egyik diák a számítógép előtt ücsörög, míg a másik gyertyafénynél, néha fázósan igyekszik megoldani a házi feladatát." A miniszter megjegyezte, hogy Romániában az egy főre jutó energiafogyasztás a legalacsonyabb az Európai Unióban, még Ukrajnát és Moldovát is megelőzve. Az energiaszegénység problémája a háztartások körülbelül egyharmadát érinti, különböző mértékben.

Úgy érzem, Burduja már mindent kifejtett: az egyenlőség kérdése, különösen az esélyegyenlőség, nem igazán létezik. Mindenki saját módján osztja be a rendelkezésre álló erőforrásait – legyen az kevés, sok vagy valahol a kettő között. Van, aki elektromos áramot használ, van, aki gyertyát gyújt, mások gázzal vagy fával fűtenek. Az energiaszektor pedig, hát, itt bizony elég nagy a zűrzavar...

Úgy vélem, hogy Románia gazdasági kihívásai 2025-re még inkább megnehezítik az állampolgárok mindennapjait. Bár a minimálbér és a nyugdíjak "emelése" jelentős lépésnek számít, a folyamatosan növekvő energiaárak és az infláció gyorsan felemészthetik az ebből adódó extra jövedelmet. Az energiaszegénység sajnos széles társadalmi rétegeket érint, különösen a kisnyugdíjasokat és a hátrányos helyzetű családokat. Noha számos intézkedés és támogatás létezik, a jelenlegi rendszer nem képes átfogó megoldásokat kínálni a méltányos életkörülmények megteremtésére. A gazdaságpolitikai döntések jövőbeli fenntarthatósága kulcsfontosságú ahhoz, hogy az emelések ne csupán számokban, hanem a lakosság valós életminőségében is megnyilvánuljanak.