Mészáros sztrádabiznisze jogi aggályokat vet fel, mivel az Európai Bizottság álláspontja szerint az Orbán-kormány törvénytelenül adta át az autópályák fenntartásának feladatát a NER-milliárdosoknak.

A Bizottság véleménye szerint a kormány a koncessziós eljárás alkalmazásával elkerülte a nyílt közbeszerzési folyamatot.

Kötelezettségszegési eljárás keretében az Európai Bizottság úgynevezett kiegészítő felszólító levelet küldött magyar kormánynak, amiért az nem tartotta be a közbeszerzésekre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat a magyar sztrádák 35 éves koncesszióba adásakor. A Bizottság véleménye szerint a kormány a koncessziós eljárás alkalmazásával elkerülte a nyílt közbeszerzési folyamatot. A Bizottság álláspontja szerint ugyanis a gyorsforgalmi úthálózat építésére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó, Magyarország által odaítélt 35 éves szerződés nem megfelelő mértékben hárította a működési kockázatot a koncessziós jogosultra, pedig éppen ez az a kulcsfontosságú tényező, amely megkülönbözteti a koncessziós szerződéseket a közbeszerzési szerződésektől. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a szerződést tévesen minősíthették közbeszerzési szerződés helyett koncessziónak, és ezáltal sérülhetett az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve, nem mellesleg elmaradt a kötelező nyílt közbeszerzési eljárás.

Továbbá, a brüsszeli nyomozások alapján úgy tűnik, hogy a szerződésmódosítások sértik az uniós előírásokat a közbeszerzési szerződések tekintetében is.

Még ha a megállapodás koncessziónak minősíthető is - állítják - a Bizottság véleménye szerint az időtartama túllépi a koncessziókról szóló irányelv által megengedett kereteket. Ennek következményeként a Bizottság kiegészítő felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelynek két hónap áll rendelkezésére, hogy reagáljon a levélben foglaltakra és orvosolja a feltárt problémákat - tájékoztatták.

Ahogy azt a Népszava többször is hangsúlyozta, a magyarországi autópályák 35 éves koncesszióba adásának ötlete az Orbán-kormánytól származik, amely 2021-ben került napirendre, amikor úgy tűnt, hogy a kormány elveszítheti a hatalmát. 2021 nyarán az ellenzéki összefogás váratlanul megerősödött, és a közvélemény-kutatások alapján a kormánypárt jelentős hátrányba került, aminek következményeként a 2022-es választásokra a támogatottságuk drasztikusan csökkent. Ebben a kritikus időszakban az Orbán-kormány számos olyan intézkedést hozott, amelyek az üzleti körének kedveztek, és a sztrádakoncessziók eljárása is ezek közé tartozott. A pályázatra három különböző csoport jelentkezett, a nyertes konzorciumot pedig a Themis Magántőkealap, a Konzum tőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, a Cronus Magántőkealap, a Vesta Magántőkealap és a Via Magántőkealap alkotta.

Jelenleg az árrésstop következtében kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság.

Az építőiparban és sztrádafenntartásban jól csengő magántőkealapok mögött valójában a dunaaszfaltos Szíjj László - ő az aki Lady Mrd tengeri jachtján vendégül látta Szijjártó Péter külügyminisztert és családját, - illetve Mészáros Lőrinc cégei álltak. A háromszereplős versenyben még elindult egy teljesen ismeretlen és komolytalan magyar cégcsoport, valamint egy jó nevű osztrák építőipari cégcsoport, akit az eljárás során formai hibák miatt kizárt a Rogán Antal felügyelete alatt működő Nemzeti Koncessziós Iroda. A kétszereplősre csökkent versenyt végül borítékolható módon a NER-oligarchák nyerték meg, a szerződéseket már csak a 2022-es választások után kötötték meg.

Az üzleti modell rendkívül egyszerű: a nyertes konzorcium évente néhány százmillió forintos koncessziós díjat teljesít az állam számára, cserébe pedig a cég hozzáférést kap az állami költségvetés éves autópálya-karbantartási keretéhez, amely akár 200-300 milliárd forintot is jelenthet. 2023 óta a sztrádák karbantartásának feladatát a NER magántőkealapok cége, a MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. látja el. Eddig ezt a szerepet évtizedeken át az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) töltötte be, de ellentétben a mostani helyzettel, akkoriban az esetleges nyereséget nem vonták ki a rendszerből.

Baj van az útdíjfizetési rendszerrel is

Az Európai Bizottság döntése értelmében kötelezettségszegési eljárás megindítása mellett határozott Magyarország ellen, amiért az ország útdíjfizetési rendszere nem felel meg a megtett úttal arányos elveknek. A vizsgálat során kiderült, hogy a magyar rendszer nem biztosítja a szükséges átjárhatóságot. Ez azt jelenti, hogy a járművezetőknek több különböző szolgáltatónál kell előfizetniük, valamint eltérő fedélzeti egységekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy Magyarország területén, vagy az országon keresztül utazhassanak. Ennek következményeként a Bizottság figyelmeztető levelet küld Magyarországnak, amelyben felszólítja az országot, hogy két hónapon belül reagáljon és orvosolja a felmerült problémákat.

A 35 éves koncessziós eljárással a verseny ott is szűkült, hogy az MKIF-nek az útépítési tenderekre már nem kell pályázatot kiírnia, azt a saját cégeikkel is végezhetik - ezzel az árverseny teljesen megszűnt. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda 2021-ben azzal indokolta a 35 éves koncesszió szükségességét, hogy a NER-koncesszorok úgy tudnak hitelt és tőkét bevonni az új sztrádaszakosak építése, hogy az nem növeli az államadósságot. Viszont, hogy az üzlet számukra is megérje, azért szükséges az extra hosszú 35 éves koncesszió. Az MKIF 2023 januárjában vette át a magyar sztrádarendszer üzemeltetését, de új autó-pályaszakaszok építésre eddig nem került sor, a tervben levőket is törölték.

A Európai Bizottság (EB) értékelése alapján a koncessziós eljárás nem felelt meg a szabályoknak, ami azt jelenti, hogy a szerződés jelenlegi formájában is jogszerűtlen lehet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez csupán egy vélemény, és a 35 éves szerződés esetleg módosítható – az EB nyitott a párbeszédre. Ha viszont a kormány nem mutat hajlandóságot az együttműködésre, akkor a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti – áll a közleményükben.