Jöhetnek a cégek közötti ellentétek? Nem sokára bepillantást nyerhetünk munkatársaink jövedelmébe - Üdv Magyarország!
Egyenlő munkáért egyenlő bér? Ez a gondolat sokak számára ismerősen cseng, de a megvalósítása sokkal bonyolultabb feladat, mint ahogyan azt első pillantásra gondolnánk. Ezt a kihívást felismerve az európai döntéshozók úgy döntöttek, hogy adminisztratív eszközökkel próbálják elősegíteni a helyzet javulását. Az elképzelés lényege: ha nyilvánosan látható a munkatársak bérezése, akkor mindenki bátrabban kérheti a megérdemelt juttatását, sőt, ha nem kapja meg azt, amiért dolgozott, akkor akár el is gondolkodhat a váltáson.
A bértranszparencia fogalma olyan átlátható és világos rendszert jelöl, amely arra szolgál, hogy meghatározza, egy adott pozíció betöltésekor milyen bérre lehet számítani. Ennek célja, hogy a munkavállalók, függetlenül nemüktől, pontosan tudják, milyen elvárható juttatásokra számíthatnak, így csökkentve a diszkrét különbségeket és elősegítve a tisztességes munkakörnyezet kialakítását.
Magyarországon a statisztikák azt mutatják, hogy a nők átlagosan 17%-kal alacsonyabb bért kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. Az Európai Unió szintjén a helyzet valamivel kedvezőbb, itt a bérkülönbség 13%, de ez még mindig jelentős távolságot jelent a valódi béregyenlőség eléréséhez az azonos munkakörökben.
Az Európai Unió bértranszparencia direktívája egy új korszakot nyit a munkavállalói jogok terén, hiszen mind a versenyszférára, mind a közszolgáltatásokra vonatkozik. A tagállamok számára jövő októberig biztosít határidőt, hogy kidolgozzák saját bérátláthatósági szabályaikat. E szabályozás célja, hogy a vállalatoknak bizonyítaniuk kell, hogy bérstruktúrájuk objektív, nemi szempontból semleges kritériumokon alapul. Ennek következtében az elvégzett munka értéke könnyen összehasonlíthatóvá válik, elősegítve ezzel a méltányosságot és az egyenlőséget a munkahelyeken.
Az irányelv kiterjed majd a teljes bérezési rendszerre, tehát bónuszokkal, prémiumokkal, egyéb juttatásokkal sem lehet majd eltüntetni egy-egy munkavállaló valós keresetét.
Ezzel együtt nem feltétlenül a személyre szabott bérek bevezetéséről van szó. A fő cél az, hogy az értékelési és javadalmazási rendszer átlátható és világos legyen, így minimalizálva a diszkrimináció lehetőségét.
A PwC legújabb kutatása rávilágít, hogy a munkavállalók valójában nem csupán a fizetés mértékére kíváncsiak, hanem arra is, hogy milyen alapelvek és szempontok alapján hoz a vezetőség döntéseket a bérezés kapcsán. A Profession.hu adatai szerint azok a hirdetések, amelyekben világosan szerepel az adott pozícióhoz tartozó juttatás, már most 20%-kal eredményesebbek. Ezért célszerű lenne a vállalatoknak önkéntesen is ezen a vonalon elindulniuk.
A hazai jogszabályok még nem állnak rendelkezésre, ezért a PwC és a Profession.hu együttműködésbe kezdett, hogy támogassa a szervezetek felkészülését. A kampány, amely közösségi média posztok, podcastok, videók, szakmai cikkek és tanulmányok mellett élő eseményekből épül fel, arra hivatott, hogy segítséget nyújtson a cégeknek az EU-s irányelv értelmében. Ez az irányelv már most is számos gyakorlati útmutatót kínál a transzparens bérezési gyakorlatok kialakításához, így segítve a vállalatokat abban, hogy lépést tartsanak a változásokkal.
Az első videójukban például részletesen bemutatják, hogy milyen típusú adatokat kell a cégeknek nyilvánosságra hozniuk, valamint mikor szükséges ezt megtenni a munkaerőfelvétel során, különös figyelmet fordítva az egyes pozíciókhoz tartozó díjazásra. A videó megtekintéséhez kattints ide:
