Kínai hadifoglyok Ukrajnában: Az oroszok által közölt információk teljesen hamisnak bizonyultak.

Kínai hadifoglyok egy kijevi sajtótájékoztatón 2025. április 14-én - Fotó: Genya Savilov / AFP

Gyógytornász és tűzoltó volt civil életében az a két kínai férfi, akik miatt Pekingnek is magyarázkodnia kellett, miután az orosz hadsereg szerződéses katonáiként ukrán hadifogságba estek április 5-én. A héten sajtótájékoztatón vehettek részt, ahol azt mondták, nagyon mást láttak a fronton, mint amire az orosz beszámolók és a kínai nyelven elérhető toborzási videók alapján számítottak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt kedden jelentette be, hogy az ukrán katonák a donyecki régióban elfogtak két kínai állampolgárt, akik az orosz hadsereg kötelékében harcoltak. Zelenszkij múlt pénteken kijelentette, hogy "legalább néhány száz kínai állampolgár harcol az orosz megszálló erők kötelékében".

A két, 34 és 27 éves kínai férfi elfogása komolyabb diplomáciai szálakat mozgatott meg, ők ugyanis az első kínai állampolgárságú hadifoglyok, így az ügyben a kínai kormány is megszólalt - épp ez volt Ukrajna egyik célja a sajtótájékoztatóval.

A kínai kormány hivatalos álláspontja világosan kifejezésre jutott. Számos figyelmeztetést fogalmaztunk meg, és arra ösztönözzük állampolgárainkat, hogy tartsák távol magukat a fegyveres konfliktusokkal sújtott területektől, és semmilyen formában ne vegyenek részt a vitákban, egyik oldal támogatásával sem – áll az Unian ukrán hírügynökség által idézett kínai külügyminisztériumi közleményben.

A közlemény kitért arra is, hogy az érintett kínai állampolgárok ügyét a kínai törvények szerint vizsgálják majd meg. Ez azt jelenti, hogy felelősségre vonásra is számíthatnak otthon, ha visszajutnak Kínába. A foglyok közölték, hogy ezzel tisztában vannak, de ők így is szeretnének mielőbb hazamenni. Ukrajna egy fogolycserében benne lenne, azaz orosz fogságban lévő ukrán katonákért cserébe elengedné a kínaiakat, ehhez viszont Peking közbenjárása kell Moszkvánál.

A kínai vezetés aktívabb szerepvállalása az állampolgáraik kiváltásában egyre reálisabb lehetőséget jelent, hiszen Kína gazdasági és haditechnikai szempontból egyre inkább Oroszországra támaszkodik a nemzetközi szankciók következtében. Különösen fontos, hogy Kína hozzáférhet olyan technológiákhoz, mint a nyugati csipek, amelyekhez más forrásokból nem tudnak hozzájutni. Emellett Kína diplomáciai befolyása sem elhanyagolható tényező. Bár Kína nem állt nyíltan Oroszország mellett a háborúban, a Moszkva ellen irányuló kritikában sem volt annyira határozott, mint ahogyan azt az Európai Unió és az Egyesült Államok tette. E két hatalmas blokk, még Donald Trump elnöksége alatt sem enyhített a szankciókon, amelyek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való szorosabb kapcsolatokra építettek. A kínai katonák, mint foglyok, így különösen értékes szereplők lehetnek a fogolycserék során, bár az ukrán fél eddig nem rendelkezik gyakorlati tapasztalattal e téren.

Arra azonban bőven van már példa, hogy a foglyok "értéke" a cserék szempontjából eltérő lehet. Ukrán források szerint igazán gyorsan a csecsen foglyok cseréjét lehet lebonyolítani az oroszokkal. Ramzan Kadirov csecsen vezető lobbiereje ugyanis ehhez elég nagy a Kremlben. Putyin hatalmát 25 éve részben épp az alapozta meg, hogy biztosította az egykor szeparatista Csecsenföld lojalitását - a fegyveres harcok mellett azzal, hogy szabad kezet adott a Kadirov klánnak.

A csecseneken kívül leggyorsabban a sorozott - tehát nem szerződéses és nem mozgósítással a hadseregbe került - katonákat igyekeznek hazahozni a fogságból az oroszok. Ilyen, esetenként épp csak nagykorú katonákat Oroszország nem küldött az ukrán frontra, a háború vonalába a kurszki ukrán betöréskor kerültek. A háborút elindító Oroszországnak ez önmagában is presztízsveszteséget jelentett, ezért alapvető érdeke volt, hogy mielőbb hazahozza azokat, akik státuszuknál fogva nem lehetnek a fronton.

A legkevésbé azok számíthatnak gyors cserére, akik világviszonylatban diplomáciai szempontból súlytalanabb országból érkeztek, az oroszok toboroztak például Nepálból és Kubából is embereket. Ötven országból toboroztak zsoldosokat az oroszok, kínaiakra is volt már korábbról bizonyíték. Hasonló elbírálás alá esnek azok, akik az orosz ellenőrzés alá került Kelet-Ukrajnából kerültek az orosz hadseregbe. Korábbi, ukrajnai hadifogolytáborban készült riportunkat itt olvashatja.

Peking kénytelen volt nyilatkozni, hogy egyértelművé tegye: az államnak semmi köze sincs ahhoz, hogy egyes kínai állampolgárok zsoldosként tevékenykednek. Hangsúlyozták, hogy egyáltalán nem áll szándékukban, hogy Észak-Korea példáját követve katonai segítséget nyújtsanak Oroszországnak, vagy saját katonáikat küldjék a térségbe.

Dél-koreai becslések szerint Phenjan 10-12 ezer katonát küldhetett Oroszország támogatására az Ukrajna elleni háborúba Kurszk megyébe, azaz Oroszország nemzetközileg elismert határain belül. Négyezren megsérültek, eltűntek, fogságba estek vagy meghaltak, a halottak számát ezer körülire becsülték nyugati tisztviselők. Zelenszkij január elején jelentette be, hogy két észak-koreai hadifoglyot sikerült elfogniuk az ukrán csapatoknak. A katonákat ki is hallgatták az ukránok a dél-koreai titkosszolgálat tolmácsolásával. Ebből többek közt kiderült, hogy egyikük azt hitte, csak kiképzésre mennek Oroszországba, nem harcolni.

A két kínai azonban nem Kurszkban, hanem Donyeck megyében harcolt a megszálló orosz hadsereg oldalán, igaz, nem sokáig. Egyikük azt mondta, hogy 2025. február 5-én érkezett Moszkvába, és február 25-én lett hivatalosan az orosz hadsereg szerződéses katonája. Ezután Rosztov-na-Donuba vitték, ahol rövid kiképzésen vett részt, majd április 1-jén a fronton volt Donyeckben, ahol négy nappal később fogságba is esett. Társa tavaly decemberben ment Oroszországba turistaként, majd jelentkezett a hadseregnél, állítólag építkezésre, de végül a fronton találta magát.

Vang Kuang-csün arról számolt be, hogy FPV-drónok támadták meg, és ő maga jelezte a drónnak, hogy hajlandó megadni magát. Követte a drónt, miközben közeledett az ukrán állásokhoz, ahol lövések zaja és más fegyverek dördülése hallatszott. Az útja során valamilyen könnygázhoz hasonló anyag érte a szemét, ami miatt szédülni kezdett, és most is homályosan lát. Végül egy ukrán katona segített neki, megragadta és biztonságos helyre vitte.

Egy sajtótájékoztató során természetesen felmerül a kérdés, mennyire önkéntes a hadifoglyok részvétele, hiszen a rendezvény PR-jelentősége nem elhanyagolható a szervezők szempontjából. A kínai képviselők azonban hangsúlyozták, hogy számukra is fontos volt a megjelenés, mivel így tudták értesíteni családtagjaikat arról, hol tartózkodnak, és talán ezzel hozzájárulhatnak a hazájukba való visszatérésük felgyorsításához.

Az ukrán fronton megjelenő kínai önkéntesek a TikTok és egyéb kínai közösségi platformok révén szereztek tudomást a toborzásról. Ezen keresztül léptek kapcsolatba a toborzást irányító személlyel, még Kína területén. Ez a körülmény különösen figyelemre méltó, mert…

Kínára nagyobb felelősség hárul, ha kiderül, hogy maga a toborzás lényegében kínai területen zajlott, és az első találkozás nem orosz területen történt.

Zelenszkij április 8-án egy különös bejelentéssel állt elő a kínai hadifoglyokkal kapcsolatban, amelyben hangsúlyozta, hogy Oroszország ezzel a lépéssel próbálja más országokat is belekeverni a konfliktusba.

A kínaiak azt mondták, hogy nem a frontra készültek. Vang Kuang-csün gyógytornász a szakmájában akart dolgozni - állítólag a koronavírus miatti korlátozások idején veszítette el munkáját - , a tűzoltó Csang Zsen-po pedig építkezésre ment volna. Azt mondták, hogy az általuk aláírt orosz papírokat el sem tudták olvasni. Mindezeket azonban érdemes a helyükön kezelni, egy hadifogolytól kézenfekvő, hogy nem arról beszél, hogy az őt épp fogva tartók ellen készült fegyveres harcra. Ugyanakkor igaz is lehet, hogy kevésbé rizikósnak tűnő, hátországi munkákért ígért magas fizetéssel vonzzák be a szerződésesek egy részét az orosz hadseregbe, ahol aztán már kiszolgáltatott helyzetükben nem tiltakozhatnak, ha mégis a frontra küldik őket.

Elképzelhető, hogy az elmondottak szerint átverés áldozatai lettek, ahogyan a sajtótájékoztatón is utaltak rá. Ez a jelenség különösen fontos Ukrajna számára, hiszen a hadifoglyok nyilvános megszólalásai jelentős hatással lehetnek azokra, akik a látszólagos biztonságot és a vonzó, magas fizetést ígérő orosz katonai szolgálat felé kacsingatnak. Akár külföldről érkezve, a háború kezdete óta megszületett törvények alapján, akár belföldről, ezek a megszólalások csökkenthetik a kedvüket a csatlakozáshoz.

"Oroszország a bizalommal visszaélve vonz be kínaiakat. Ezt nyugodtan nevezhetem csapdának is" - idézte az Nv.ua Vangot, aki szerint csak rosszul járhat az, aki aláírja a szerződést.

"Az oroszok által elmondottakból egyetlen szó sem felelt meg a valóságnak."

A két kínai katona elmondása szerint megkapták az első 200 ezer rubeles (875 ezer forintos) bérüket egy bankkártyán, ám ezt azonnal elvették tőlük az egységükben, hogy a csapat általános költségeire, például dízel üzemanyagra fordítsák. Az egyik katona arról számolt be, hogy még a telefonját is elkobozták az egység parancsnokai, és ha beszélni akart az otthoniakkal, akkor még külön díjat is kellett fizetnie érte.

Arról is beszéltek, hogy milyen információk alapján alakult ki az ukrajnai harcokról alkotott előzetes elképzelésük. Itt közvetve a kínai állami sajtót is felelőssé tették. A toborzóvideókból és a kínai nyelven is elérhető orosz katonai influenszerek beszámolóiból úgy gondolták, hogy Oroszország nagy fölényben van, és az ukrán ellenállás csekély. Persze kérdés, miért nem lepődtek meg akkor azon, hogy a háború már több mint három éve tart.

Bár önmagában ez a tény nem lett volna elegendő a meggyőzéshez, az elmondások szerint kulcsfontosságú szerepet játszott az is, hogy a kínai állami média folyamatosan elismeréssel beszél Oroszországról, és a mai napig erős országként tünteti fel azt - még akkor is, ha a két nemzet közötti kapcsolatokban egyértelműen Kína felé hajlik a mérleg nyelve. Ezen túlmenően a katonai szolgálat, különösen a kínai hadseregen belül, jelentős presztízzsel bír a kínaiak szemében. Mindezeket figyelembe véve a szolgálat vállalása az oroszok oldalán számukra vonzó ajánlatnak tűnt.

Az orosz hadseregben szolgáló kínai katonák számáról az ukrán elnök korábban egy 150-200 fős intervallumot említett. Két hadifogoly elmondása szerint azokat az egységeket, amelyekben külföldi katonák is helyet kapnak, orosz parancsnokok irányítják. Csang alakulatában csupán két kínai katona teljesített szolgálatot, míg a Vanggal együtt működő másik egységben már tíz kínai katona volt jelen. Ők elismerték, hogy találkoztak szerződéses kínai katonákkal, de a pontos létszámukat nem tudták megbecsülni.

"A legvalószínűbb, hogy tényleg egyszerű kínaiakról van szó, nem pedig mélyen beágyazott állami kémekről" - mondta Tatjana Popva egy interjúban. Az Insider ukrajnai katonai tudósítója azonban hozzátette, hogy a kínai állam már 2014 óta aktívan figyelemmel kíséri az ukrajnai helyzetet a fronton, és igyekszik minél több tapasztalatot begyűjteni, elemezni, amit beépíthet saját katonai taktikai gyűjteményébe. Ez nem feltétlenül jelent szó szerinti kémkedést, egyszerűen a törvényesen dolgozó kínai állami sajtó helyszíni anyagai, beszámolói is értékes források lehetnek. Popova nyilatkozata alapján akár a két kínai hadifogoly tapasztalata is hasznos információkkal szolgálhat Pekingnek.