Vasárnap Lengyelországban elnökválasztásra kerül sor, amely fontos eseménynek számít az ország politikai életében. Az állampolgárok szavazati jogukkal élve dönthetnek a jövőbeli vezető személyéről. A választás tétje nemcsak a politikai irányvonal, hanem a
Nem csupán Romániában, hanem Lengyelországban is elnökválasztásra készülnek a választók vasárnap. A legfrissebb felmérések alapján a tizenhárom induló közül a kormánypárti jelölt, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, valamint a legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság támogatását élvező Karol Nawrocki tűnik a két legfőbb esélyesnek.
Lengyelországban ötévente zajlanak a közvetlen elnökválasztások. Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem éri el a szavazatok több mint felét, akkor következik a második forduló. A 2023-as választások esetében a második fordulót június 1-jére tervezik.
A szavazóhelyiségek 7 órától 21 óráig tartanak nyitva; több mint 32 ezer helyszínen közel 29 millió választásra jogosult szavazópolgár voksolhat, ebből több mint 500 ezren külföldön. A voksolás idején kampánycsend van érvényben. Az esti zárás pillanatában a szavazóhelyiséget elhagyók megkérdezésével készített, úgynevezett exit poll becslést közölnek a várható eredményről.
A legtöbb felmérés alapján várható, hogy a részvételi arány meghaladja a 60 százalékot. Az előző, 2020-as elnökválasztás első fordulójában a választásra jogosultak 64,5 százaléka szavazott.
A kormánykoalíció pártjai összesen három elnökjelöltet állítottak, és közülük a legnagyobb népszerűségnek Rafal Trzaskowski örvend. Ő a fő kormányerő, a Polgári Koalíció képviselője. Trzaskowski már az előző, 2020-as elnökválasztáson is megmérettette magát, akkor a második fordulóban kiélezett versenyt vívott a jelenlegi elnökkel, Andrzej Dudával, aki most a második ciklusát tölti, így már nem indulhat újra.
Trzaskowski legfőbb ellenfele Karol Nawrocki, a Jog és Igazságosság párt jelöltje, aki egyben a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) vezetőjeként is ismert. Nawrocki nemcsak a politikai párt támogatását bírja, hanem a legnagyobb lengyel szakszervezet, a Szolidaritás hivatalos jóváhagyását is maga mögött tudhatja.
A választás harmadik jelentős szereplője Slawomir Mentzen, aki az ellenzéki Konföderáció színeiben indul.
A lengyel köztársaság elnökének nem csupán reprezentatív hatáskörei vannak. Jelentős befolyással bír a külpolitikai döntésekben, továbbá ő vezeti a fegyveres erőket is. Jogában áll megakadályozni a parlament által megszavazott törvények életbe lépését, hiszen az elnöki vétó elleni fellépéshez a szejmnek háromötödös többséget kell elérnie egy újabb szavazás során.
