A nemzet színészei szívből jövő levélben fejezték ki gondolataikat és érzéseiket Gobbi Hilda emlékére. Az üzenetben hangsúlyozták, hogy a legendás művésznő nemcsak a színpadon nyújtott felejthetetlen teljesítményeivel, hanem személyiségével és egyedi tehe

Ők állnak mögötte anyagilag: Andrei Mangra külföldön keresi a lehetőségeket, hogy újra talpra álljon – el sem tudjátok képzelni, hol tart most!

Múlt hét elején Pokorny Lia hívta fel a figyelmet arra, hogy milyen siralmas állapotban van Gobbi Hilda visegrádi villája. A színésznő egykori birtoka az enyészet martalékává vált, a gaz olyan mértékben elburjánzott, hogy alig lehet belátni az ingatlan területére. Hilda végrendelete egy egészen más képet festett, hiszen ő azt kívánta, hogy halála után az ingatlan a Nemzeti Színház birtokába kerüljön, és alkotóműhelyként tovább éljen. A színházi szakma felháborodással reagált Hilda villájának elhanyagolt sorsára, a Magyar Színház Társasága pedig köszönetet mondott Pokorny Liának, amiért rávilágított erre a szomorú valóságra.

A társaság továbbá kijelentette: "a Patkó-villa évekkel ezelőtt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez került, aztán a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdonába ingyenes vagyonjuttatással, amelyről az Országgyűlés döntött 2021. júliusában. Ennek az alapítványnak semmi kapcsolódási pontja nem volt Gobbi Hilda örökségéhez".

Azonban a kulcsfontosságú döntésekből a Magyar Színházi Társaság, valamint az örökösként megjelölt Nemzeti Színház egyaránt kimaradt az ingatlan ügyében. Jelenleg a nemzet színészei – köztük Almási Éva, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Csikos Sándor, Hegedűs D. Géza, Jordán Tamás, Kulka János, Lehoczky Zsuzsa, Molnár Piroska, Pogány Judit, Szacsvay László és Udvaros Dorottya – nyílt levélben fordultak az érintett szakmai szervezetekhez és állami intézményekhez, követelve, hogy Hilda egykori nyaralóját alakítsák át alkotóházzá.

Tessék elgondolkodni, ki merné ma Gobbi Hilda szemébe nézni? Elérkezett az idő, hogy tisztelettel és komolyan vegyük Gobbi Hilda végakaratát, ahogyan azt ő megfogalmazta. Ennek már az első pillanattól fogva így kellett volna történnie. A végakarat nem csupán egy írásos nyilatkozat, hanem egy olyan törvény és parancs, amely az utókor számára is irányadó. Nem csupán egyes passzusai, hanem az egész szövegének tartalma és szellemisége egyaránt fontos.

- található a levelükben, amelyet a Telex összefoglalt.

"1988. július 13-án távozott az élők sorából Gobbi Hilda, a Kossuth-díjas színművész, aki példát adott Magyarországnak arra, hogyan lehet mély szeretettel viseltetni az ország, a nemzet, a magyar nyelv, valamint a színház iránt. Tiszteletét fejezte ki mindazoknak, akik a magyar színházi élet szövetét alkotják, legyenek azok színészek, rendezők, dramaturgok vagy a technikai háttér munkatársai. Az ő öröksége mindnyájunk számára inspiráló példa."

A színház iránti elkötelezettsége halála után is megmutatkozott, hiszen a visegrádi nyaralóját, a "Patkó-házat" az államra bízta, hogy a Nemzeti Színház színészháza legyen, ahol alkotók találhatnak inspirációt. Az ő kezdeményezésére jött létre 1948-ban a Jászai Mari Színészház a Magyar utcában, amely fiatal tehetségek számára nyújtott otthont egy ideig; végrendeletében pedig az üzemeltetés kereteit is meghatározta. A múlt iránti tisztelete is megnyilvánult az Ódry Árpád Színészotthon létrehozásában, amely az idősebb színművészek gondozására szolgált. A magyar színháztörténet előtt is tisztelegve alapította meg a Bajor Gizi Színészmúzeumot. Végakaratában az Aase-díjat is létrehozta, hogy elismerje a kisebb szerepekben is kiemelkedően teljesítő kollégáit.

Soraikat úgy zárták, hogy Gobbi Hilda végre megvalósította azt, amiről életében mindig beszélt: "mindent odaadott a magyar színházi életnek." Hitt abban, hogy ezt a felbecsülhetetlen értéket és ajándékot méltányolni fogják. Nála a szeretet, az elhivatottság, a küzdelem és a másokért való tenni akarás volt a legfontosabb - hangsúlyozták határozottan. A nemzet színészei pedig azt követelik, hogy a villa helyzete rendeződjön.