A trükkös trappistákra irányuló lövések – ezeket a sajtokat már nem lehet így nevezni.

A trükkös trappisták végre megkapták a magukét – az új szabályozás világosan körvonalazza, hogy mi teszi a Trappista sajtot igazi sajttá. A zalai kézműves sajtkészítők üdvözlik ezt a lépést, hiszen ezáltal a minőség kerül a középpontba. Eközben a bolti tapasztalatok azt igazolják, hogy a vásárlók is értékelik az átláthatóságot: szívesebben vásárolnak, ha tudják, hogy milyen Trappista sajtot kapnak a pénzükért.

A Tej Terméktanács közleményében leírja, hogy megjelent a Magyar Élelmiszerkönyv Trappista sajtra vonatkozó fejezete, amely a gyártók számára biztonságot jelenthet a jövőben.

A magyar vásárlók a hűtőszekrényekben a Trappista sajtot keresik.

2025 októberében életbe lépett a 43/2025. (X. 2.) AM rendelet, amely a Magyar Élelmiszerkönyv vonatkozó szakaszait módosítja. Ennek következtében új, részletes előírásokat állapítanak meg a Trappista sajt elnevezésével, gyártási folyamatával és jelölésével kapcsolatban.

Mint írják, "a Tej Terméktanács az elmúlt években többször hangot adott azon aggodalmának, hogy pl. Lengyelországból, Szlovákiából és Németországból több ezer tonnányi - náluk kevésbé elterjedt, alig ismert - Trappista sajt érkezik Magyarországra úgy, hogy az érintett külföldi tejfeldolgozók nem is gyártanak Trappistát. A sajtok nevének védelme nem csupán jogi kérdés, hanem a minőség, a hagyományok, a fogyasztói bizalom megóvásának, valamint a magyar gazdaság erősítésének kulcsfontosságú eleme is."

A Trappista szó eredete a ciszterci rend egyik ágazatához, a Trappista rendhez vezethető vissza. A név a francia "La Trappe" apátságból származik, amely Normandiában található. A 17. században alapított rend tagjai a ciszterci hagyományokat követve, szigorúbb szabályok szerint éltek, és a csendes, visszavonult életmódra helyezték a hangsúlyt. A Trappisták nemcsak a vallási életükről, hanem a különleges sörökről és sajtjaikról is híresek lettek, amelyek a rend tagjainak tudományos és mesteri készségeit tükrözik. A Trappista sajtok, mint például a híres Trappista sajt, a gazdag ízviláguk és a hagyományos készítési módszereik miatt váltak népszerűvé, míg a Trappista sörök a világ számos sörkedvelője által keresettek. Így a Trappista szó nem csupán egy vallási rendet jelöl, hanem egy gazdag kulturális örökség részét is képezi, amely a csend és a minőség iránti elkötelezettséget szimbolizálja.

A Trappista sajt neve a trappista szerzetesrendhez (a ciszterciek szigorú ága) kötődik. A rend tagjai már a 18. századtól készítettek sajtot, főleg Franciaországban, és onnan terjedt el a technológia Belgiumba, Hollandiába, majd Közép-Európába.

A legenda szerint a magyar elnevezés az 1890-es években honosodott meg, amikor bencés szerzetesek hozták be a készítés tudományát hazánkba (egyes források szerint Bakonybél és Pannonhalma környékén).

Zalában a sajtokat a vásárlói igények figyelembevételével kínálják, így a helyi ízek és preferenciák alapján alakítják a választékot.

A Míves Tejmanufaktúra Eszteregnyén, Dél-Zalában működő családi vállalkozás, ahol a sajtkészítés művészete és a tradíciók tisztelete találkozik. Burján Emese sajtkészítő büszkén osztja meg, hogy náluk a Trappista sajt nem szerepel a palettán, mivel nem ebben a típussal szeretnék képviselni a kézműves értékeket. "Kézműves manufaktúránkban sosem készítettünk Trappista sajtot. Ez a sajtfajta már így is széles választékban elérhető Magyarországon, és mélyen gyökerezik a hagyományainkban. Mi inkább a munkaigényes, gondosan elkészített, kézi munkát igénylő sajtok irányába orientálódunk, mert úgy érezzük, hogy ezek valóban tükrözik a szenvedélyünket és a vásárlóink is éppen ezért keresnek minket" – osztotta meg tapasztalatait Emese.