Bár sokan áltudományos katyvaszként tekintenek rá, a Csillagkapu még mindig lenyűgöző szórakozást nyújt a nézőknek.
A harminc évvel ezelőtt debütáló Csillagkapu, amelyet Roland Emmerich rendezett, egy izgalmas áltudományos elméletet vesz alapul: azt a gondolatot, hogy a fejlett emberi civilizációk kialakulásában idegen lények játszottak kulcsszerepet.
Hogyan váltak valóra az első civilizációk álmok és ötletek, és miként képesek voltak építeni lenyűgöző alkotásokat, mint például az egyiptomi piramisokat, modern technológiai segédeszközök nélkül? Miért bukkanhatnak fel hasonló motívumok távoli, egymástól ezer kilométerre lévő ősi kultúrákban? A kérdések sorozata szinte végtelen, és bár számos elmélet létezik, sok mindent még mindig homály fed. Éppen ezért születnek a legkülönfélébb összeesküvés-elméletek, amelyek közül az egyik legérdekesebb azt sugallja, hogy az emberi civilizáció felemelkedését távoli űrbéli lények segítették elő. Az igazi rejtély csupán az, hogy ezek a lények jószándékúak voltak-e, vagy sem. A népszerű tévésorozat, a Csillagkapu (1994) szerint nem éppen barátságos szándékkal érkeztek.
Egy sor népszerű szerző alapozta meg teljes munkásságát a fenti elmélettel, például Erich von Däniken, aki szerint az ősi istenek valójában pont azok az idelátogató földönkívüliek voltak, akik megajándékozták az emberiséget a fejlett technológiák ismeretével. Ebből indul ki Roland Emmerich történetében, ahol a már emlegetett egyiptomi piramisok fednek fel egy titkot. 1928-ban egy régészeti expedíció különös, kör alakú, azonosítatlan fémből készült tárgyra bukkan az egyik piramis belsejében, ám nem tudják, mire való. Hatvan évvel később, az egyiptológus Daniel Jackson (James Spader) merész elmélettel áll elő, mely szerint a titokzatos lelet földönkívüliek által épített, távoli világba nyíló csillagkapu, egy portál bejárata. A szenzációs hír hatására az amerikai kormány elhatározza, hogy Jack O'Neill ezredes (Kurt Russell) vezetésével egy sokat próbált katonai alakulatot küld az ismeretlenbe. Akik egy idegen bolygón találják magukat olyan humanoid lények között, akik hatalmas isteneket szolgálnak - és pont azt a fémet bányásszák számukra, amiből a csillagkapu készült.
Bár a történet sok ismert klisére épít - az amerikaiak szerepe, mint az elnyomott népek megmentői, a civilek és katonák közötti állandó nézeteltérések, és így tovább - a harminc éve bemutatott film részben a különleges cselekményének, a lenyűgöző díszleteinek, és nem utolsósorban Jaye Davidson (aki a Síró játék - The Crying Game című filmben szerepelt) félelmetes RA-jának köszönhetően váratlanul nagy népszerűségnek örvendett. Olyannyira sikeres lett, hogy egy sorozatot is készítettek belőle. A Richard Dean Anderson főszereplésével készült Csillagkapu - eredeti címén Stargate SG-1 - végül elképesztő módon tíz évadon át futott, holott a sorozat minősége messze elmarad a filmétől, amely idő próbáját is jól kiállta.
