Magyarország jövője a készpénzhasználat terén kérdéseket vet fel. Ha a jelenlegi kormányon múlik, akkor valószínű, hogy a készpénzmegtartás továbbra is hangsúlyos szerepet játszik az ország gazdasági életében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikai mérlege első ránézésre visszafogott mozgásokat mutat: a teljes mérlegfőösszeg a júniusi 27 091,7 milliárd forintról 26 822 milliárd forintra csökkent, ami 269,7 milliárdos mérséklődésnek felel meg. A számok mögött azonban élénk folyamatok zajlanak - a külföldi követelések bővülnek, a belföldi eszközök szerkezete alakul, a forrásoldalon pedig erőteljes átrendeződés figyelhető meg. És mindeközben a készpénzállomány, amely már eddig is rekordon volt, újabb csúcsot döntött.

A készpénzforgalom, amely a lakosság és a vállalkozások kezében lévő bankjegyeket és érméket foglalja magában, hó végén 9 263,2 milliárd forintra nőtt. Ez a szám 44,6 milliárd forintos havi növekedést jelent, míg az átlagos állomány is gyarapodott, 9 224,2 milliárdra emelkedve, ami 14,6 milliárdos emelkedést tükröz az előző hónaphoz viszonyítva.

Ez a szám már nem csupán egy alkalmi kilengés, hanem egy hosszú távú tendencia része. Magyarországon a készpénzállomány évek óta folyamatosan növekszik, és noha a digitális fizetési megoldások egyre népszerűbbé válnak, a készpénz iránti keresletet a kártyás tranzakciók emelkedése és a mobilfizetés elterjedése sem tudta jelentősen csökkenteni.

A forgalomban lévő bankjegyek és érmék mennyisége sosem látott magasságokba emelkedett, és a jelek arra utalnak, hogy a magyar gazdaság pénzforgalmi kultúrájában a készpénz szerepe még hosszú időn keresztül megmarad. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a korábbi jegybanki statisztikák világosan mutatják, hogy a készpénzfelvételek száma folyamatosan csökken, ami arra utal, hogy az emberek egyre inkább eltávolodnak a készpénzes tranzakcióktól.

Ráadásul arról sem szabad megfeledkezni, hogy több száz milliárd forintos társadalmi költsége van a készpénz-rendszer működtetésének. A Hitelintézeti Szemle korábbi tanulmányából kiderül, hogy 6 évvel ezelőtt 832 milliárd forint volt a fizetési forgalom társadalmi költségem ami az akkori 9,75 milliós lakosságszámmal kalkulálva fejenként valamivel több mint 85 ezer forintos költséget jelent. Ez az elektronikus fizetéseknél sokkal alacsonyabb.

A nyári időszakban a készpénz iránti kereslet általában felerősödik. Ez különösen igaz a turizmusra, ahol a vidéki szálláshelyek, piacok és kisebb vendéglátóegységek gyakran a készpénzes tranzakciókat részesítik előnyben. Ezen kívül a magyar háztartások jelentős hányada még mindig "biztonsági tartalékként" tekint a készpénzre, amelyet sokan otthon is szívesen tárolnak.

A lakosság elektronikus fizetési szokásainak megváltoztatásában nem hoz előrelépést, ha a kormány az alkotmányos jogok közé emeli a készpénz használatát. Ráadásul, ahogy azt két évvel ezelőtt hallhattuk, a miniszterelnök és a külgazdasági- és külügyminiszter is kifejezték elkötelezettségüket a készpénz mellett.

Ezen kívül a bankokat arra is kötelezik, hogy ATM-eket telepítsenek olyan kisebb településeken, ahol valószínűleg a lakosság túlnyomó része nem rendelkezik bankszámlával. Ez nemcsak hogy rengeteg felesleges költséget ró a pénzintézetekre, de az intézkedés alapvetően is kérdéseket vet fel. A működtetésük költségeiről részletesen írtunk már egy korábbi cikkünkben.

A külföldi követelések hó végi állománya júliusban 81,7 milliárd forinttal, 19 590,2 milliárdra nőtt. A havi átlag még látványosabb képet ad: 263,6 milliárdos emelkedés, 19 216,2 milliárdos szint mellett. A növekedés mögött több tényező áll. Az egyik legfontosabb a június végén megvalósult, amerikai dollárban denominált államkötvény-kibocsátás hatása, amely júliusra is áthúzódott. Ezt egészítette ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hónap végi, kínai jüanban (renminbiben) denominált kötvénykibocsátása.

A pozitív hatások mellett a forint átlagárfolyamának erősödése részben ellensúlyozta ezeket, ami a devizában nyilvántartott követelések forintértékének csökkenéséhez vezetett. Ezen kívül a külföldi repókötelezettségek csökkenése is hozzájárult a csökkentő tényezők sorához. A hónap végén tapasztalt szintemelkedés mögött állt még az eurolikviditást biztosító swapok állományának csökkenése, valamint a hazai bankok devizabetétjeinek MNB-nél való elhelyezése is.

Miközben a külföldi befektetések folyamatosan növekedtek, az "egyéb eszközök" kategória egy figyelemre méltó, 351,4 milliárd forintos csökkenést mutatott, így összértéke 7 231,7 milliárdra csökkent. A hitelintézetek számára nyújtott refinanszírozási hitelek, valamint a különféle kölcsönök is csökkentek, különösen az utóbbi esetében, ahol egy drámai, 277,7 milliárd forintos visszaesés figyelhető meg.

Ez részben azzal magyarázható, hogy 2020-ban, a pandémia idején nyújtott, ötéves futamidejű nagy összegű hitelek egy része júliusban lejárt.

A legfrissebb forrásadatok alapján a legszembetűnőbb növekedést az MNB által kibocsátott kötvények produkálták, amelyek állománya 663,2 milliárd forinttal emelkedett, így elérte a 3 161 milliárd forintot. A központi kormányzat betétállománya szintén jelentős növekedést mutatott: 812,3 milliárd forinttal bővült, így összesen 3 527,4 milliárd forintra rúg. E pénzügyi mozgások hátterében valószínűleg a költségvetési kifizetések és bevételek időzítése, valamint a deviza- és forintbevételek kezelésének stratégiája állhat.

Ezzel párhuzamosan a hitelintézetek betétállománya 580,4 milliárddal csökkent, a legnagyobb visszaesést a folyószámlabetétek szenvedték el. A külföldi kötelezettségek szintén jelentősen, 1 368,9 milliárddal estek, ami a jegybank külső finanszírozási forrásainak visszafogását jelzi.

Július hónapban a hitelintézetek tartalékszámláinak átlagos egyenlege 8 523,3 milliárd forintra rúgott, ami 4 330,5 milliárddal múlta felül a kötelező tartalékszintet. Ez a rendkívüli likviditásbőség arra utal, hogy a gazdaságban jelentős mennyiségű készpénz is fellelhető.

Ez a kettős jelenség - bőséges banki tartalék és növekvő készpénzállomány - azt mutatja, hogy a pénzügyi rendszerben jelenleg nincs forráshiány, a likviditás pedig nem kizárólag a bankközi szektorban, hanem a mindennapi forgalomban is intenzíven jelen van.

Július hónapban a jegybanki alapkamat stabil maradt, és a hónap végén 6,75 százalékon állt. Az egynapos bankközi hitelek átlagos kamata (HUFONIA) folyamatosan az alapkamat körül ingadozott, ami arra enged következtetni, hogy a jegybank a jelenlegi makrogazdasági helyzetben nem érzett szükséget az irányadó kamatszint megváltoztatására.