Műanyag felhők borítják be az égboltot fölöttünk - Kiderül - Időjárás
A műanyag-szennyezés hatása már messze túlmutat a tengerek és erdők világán: a kutatók felfedezték, hogy a felhők vízcseppjeiben is jelen vannak a parányi mikroműanyag részecskék.
Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a műanyag szennyezés nem csupán a tengerek és a föld mélyén szorong, hanem a légkörünkbe is beszivárgott. Kutatók legfrissebb felfedezései szerint mikroműanyag-részecskék bukkantak fel olyan felhőkben és ködökben, melyeket hegycsúcsok fölött gyűjtöttek össze. Ez a megdöbbentő eredmény újabb figyelmeztetést jelent arra, hogy a műanyag hulladék mindent átható hatása a bolygónkra és annak ökoszisztémáira is kiterjed.
Svájci és japán tudósok megerősítették, hogy minden liter esővíz több mint 1000 mikroműanyag-részecskét tartalmazhat.
Európa bizonyos régióiban az esővíz szennyezettsége már olyan mértékű, hogy a mikroműanyagok száma meghaladja a baktériumokét. Ezek a kisméretű, mindössze néhány mikrométeres részecskék különféle műanyagokból, mint például PET vagy polipropilén, származnak, és annyira aprók, hogy a szél képes több száz kilométeres távolságokra is eljuttatni őket.
A Himalájától az Északi-sarkvidékig, a Szaharától Szófiáig mindenhol észleltek mikroműanyagokat. Londonban és Párizsban az eső PET és polisztirol töredékeit, Norvégiában pedig autóabroncsok nyomait tartalmazta. Még az antarktiszi hó mintáiban is találtak műanyagot, amelyet valószínűleg a szél hozott Dél-Amerikából.
A kutatók felfedezték, hogy egyes mikroműanyagok részt vehetnek a felhőképződés folyamatában: vízcseppek tapadhatnak ezekhez a részecskékhez, sőt, jégkristályok is kialakulhatnak körülöttük. Ez arra utal, hogy a "légköri műanyag" potenciálisan hatással lehet a csapadék képződésére, azonban ennek részletes következményeit még nem tudjuk pontosan.
A globális műanyagtermelés folyamatosan nő, és ezzel együtt nő a mikroműanyagok mennyisége is a környezetben. Logikus tehát a feltételezés, hogy a levegőbe - és így a felhőkbe - is egyre több juthat belőlük. Ám a tudomány egyelőre óvatos: nincsenek hosszú távú mérések, amelyek egyértelműen kimutatnák, hogy a felhők mikroműanyag-tartalma valóban növekszik. A vizsgálatok többnyire pillanatfelvételek - különböző helyeken, különböző időpontokban gyűjtött mintákból.
Ha a mikroműanyagok tényleg befolyásolják a felhőképződést, az akár az időjárásra és a csapadékra is hatással lehet. Egyes modellek szerint megváltozhat a felhők élettartama, a cseppek mérete vagy az eső intenzitása. Ráadásul ha ezek a részecskék visszahullanak a Földre, újra bekerülnek a vizekbe, a talajba - és a körforgás folytatódik.
A kutatók ezért globális programokat sürgetnek, hogy pontosan nyomon követhessék, mennyi műanyag van a légkörben, és hogyan változik az évek során. Egy dolog azonban már most biztos: a műanyag szennyezés már nemcsak a Föld felszínén, hanem az égbolton is nyomot hagyott.
