Medián: A kormánypártiak a világháború és a migráció fenyegetéseitől tartanak, míg az ellenzéki nézőpontúak elsősorban az egészségügyi rendszer hanyatlását és a társadalmi elszegényedést látják aggasztónak.

A magyar lakosság körülbelül fele optimistán néz a 2023-as év elé, míg a másik fele inkább aggodalommal tölti el a jövő. A legnagyobb félelmek a közegészségügyi helyzet és a hozzátartozók esetleges elvesztése körül forognak, ám sokan a gazdasági válság és a klímaváltozás hatásaitól is tartanak.

Az új év kezdete sokak számára különböző érzéseket hoz magával, és úgy tűnik, hogy a politikai hovatartozás jelentős szerepet játszik ebben. A Fidesz szimpatizánsai közül 78 százalék bizakodva tekint az előttük álló időszakra, míg a Tiszta Politika Párt támogatói között csupán 34 százalék várja pozitívan az új esztendőt. Érdekes, hogy a tiszások körében kétharmadnyi aggódó van, akik félve élik meg 2025-öt. A fővárosiak aggódása különösen szembetűnő: 62 százalékuk inkább rosszra számít az elkövetkezendő évben, míg a kisebb települések lakói között egy hajszálnyival több a reménykedő, mint az aggodalmaskodó.

A biológiai tényezők úgy tűnik, hogy egy bizonyos ponton felülírják a politikai indíttatású hangulatokat: a fiatalok körében több a derűlátó (a 30 év alattiak 57%-a), mint az idősebb generációk között (a 64 év felettiek 43%-a). Érdekes módon, miközben az előbbiek között jellemzően az ellenzéki szavazók találhatók, az utóbbi csoportban a kormánypártiak vannak túlsúlyban.

Mi mindentől szoronganak az aggódó emberek? A lehetőségek tárháza rendkívül gazdag.