Minden harmadik magyar esetében a fizetés értéke csökkent az elmúlt évhez képest - Üdvözlet Magyarországon!
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben egy különleges kísérleti adatgyűjtést publikált, amely alaposan feltérképezi a magyarországi keresetek alakulását a 2025-ös év első felében.
Bár a statisztikák kezdetben biztatónak tűnnek, ha alaposabban megvizsgáljuk az adatokat, világossá válik, hogy a bérnövekedés nem érintette egyenlően a munkavállalókat. Sok ember reálértéken még mindig rosszabb helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt – fogalmaz a 444.
A hivatalos statisztikák alapján június végére a bruttó átlagkereset 9,7%-kal emelkedett az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a júniusi infláció 4,6%-ot tett ki, ami körülbelül 4,8%-os reálbér-növekedést jelentett a munkavállalók számára.
Elsőre ez kedvező fejlemény, ám a növekedés üteme már lassul 2024-hez képest, ráadásul sokak számára a korábbi évek reálbér-veszteségei még nem ellensúlyozódtak.
A részletes bontásból kiderül, hogy a kedvező átlag mögött jelentős egyenlőtlenségek húzódnak. Az első félévben a munkavállalók csaknem egyharmadának a fizetése kevesebbet ért, mint egy évvel korábban - vagyis reálértéken csökkent a keresetük.
Ez ugyan némileg javulás az első negyedévhez képest, de még így is azt jelenti, hogy minden harmadik dolgozó veszített a vásárlóerejéből.
A Központi Statisztikai Hivatal évek óta gyűjtött adatai alapján megállapítható, hogy a jelenség nem éppen újkeletű: még 2024-ben, amikor a reálbérek jelentős emelkedést mutattak, a munkavállalók körülbelül ötöde tapasztalta a fizetésének csökkenését, ha figyelembe vesszük az infláció hatását. 2025-re ez az arány több mint másfélszeresére ugrott, túllépve a harminc százalékot.
Érdekes ellentmondás, hogy miközben sokan kevesebbet keresnek reálértéken, a felső jövedelmi sávban akadnak látványos növekedések. A teljes munkaidőben dolgozók közül minden tizedik legalább 25 százalékkal magasabb fizetést kapott, 2,7 százalékuknak pedig több mint 50 százalékkal nőtt a bére az előző évhez képest.
A bruttó és nettó jövedelmekre vonatkozó részletes statisztikák még szembetűnőbb képet nyújtanak a helyzetről. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a nemzetgazdaság egészét tekintve a munkavállalók 17,2%-a - ami körülbelül minden hatodik főállású dolgozót jelent - kevesebb pénzt keresett, mint egy évvel ezelőtt.
A legtöbben, mintegy negyven százaléknyian, 5-15 százalékos nettó béremelkedést tapasztaltak, miközben 3,6 százalékuk másfélszer annyit keresett, mint egy évvel korábban.
A közszférában dolgozók a legnagyobb vesztesek közé sorolhatók: a közigazgatási és védelemmel foglalkozó munkavállalók negyedének bruttó bére csökkent, míg az oktatási szektorban is a dolgozók hét százaléka tapasztalt jövedelemcsökkenést.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egy különleges háttéranyagot tett közzé, amely a kísérleti statisztika módszertanát részletezi. Ez a lépés a legutóbbi kormányinfón elhangzottakra reagálva történt, ahol szóba került a reálbér-csökkenéssel érintett munkavállalók magas aránya.
Bár a téma politikai szinten is napirendre került, a részletes adatsor arra figyelmeztet: a magyar bérnövekedés továbbra sem egyenletes, és sokan még mindig nem érzik meg a statisztikai javulást a pénztárcájukban.
