Szolnokon valami igazán különleges dolog történt, ami mindenkit lenyűgözött: a diákok kreativitása és elkötelezettsége csodás eredményeket hozott.
Egy igazán izgalmas és tanulságos élményben volt részünk a projekthét során, ahol a komoly gyalogtúra mellett szeméthegyekkel is találkoztunk, mindezt pedig egy kis tudományos fűszerrel megbolondítva. A waldorfos diákok lelkesen vetették bele magukat a Zagyva-part takarításába, hozzájárulva ezzel a természet szépségének megőrzéséhez.
Nem mindennapi látvány fogadta azokat, akik a napokban az áradó Zagyva-partján sétáltak: zsákokkal felszerelt, lelkes diákok szorgalmasan tisztították az ártéri erdőt - kitakarították a Zagyva-partot a szolnoki Aranyos Szeglet Waldorf Iskola és Óvoda diákjai. A környezettudatos projekt hét keretében, a torkolattól felfelé, mindkét oldalon egy 5 kilométeres szakaszon szedték össze a mások által szétdobált szemetet.
Kiválóan rendbe tették a Zagyva partját.
Sajnos nem volt hiány a feladatokból a lelkes diákok számára: PET-palackok, nejlonzacskók, eldobott piknikmaradványok – mindezek a természetjárók által hátrahagyott nyomok. De a hét nem csupán szemétszedésről szólt! A szervezők színes programot állítottak össze, amely magában foglalta a madármegfigyelést, egy iskolai mikrobiológiai bemutatót, sőt a műanyag kupakok kreatív újrahasznosítását is. A program még izgalmasabbá tételéhez hozzájárult, hogy a Waldorf-iskolás diákok a Zagyva folyóból vettek vízmintákat, amelyeket alaposan elemeztek.
Miért döntöttek a diákok emellett a lépés mellett?
A program megvalósulása egy korábban benyújtott és sikeresen elnyert pályázat eredménye, amely most, novemberi támogatásának köszönhetően, valódi gyümölcsöket hozott – vagy inkább tisztább partokat. A természet biztosan hálás lenne ezért a fáradhatatlan, elkötelezett munkáért, ahogyan mindenki más is, aki szívesen látogatja a Tisza-partot, hogy élvezze a természet nyugalmát és szépségét. Érdemes példát venni a fiataloktól, és azon túl, hogy a saját hulladékunkat nem hagyjuk szétszórva, időnként mindannyian lehajolhatnánk egy-egy elhagyott üdítős dobozért, hogy azt visszategyük a megfelelő helyre, vagyis a szemetesbe. Egy ember számára talán apróságnak tűnik, de a természet számára hatalmas jelentőséggel bír. Nem várhatjuk el, hogy az önkéntesek mindig rendet rakjanak mások után.
