Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Csupán néhány száz milliárd" | 24.hu

A legújabb Élet és Irodalom számában izgalmas témák kerülnek terítékre: a modellváltás, amely új irányokat nyit meg az alapítványi működésben, és a lenyúlás, mint figyelemre méltó társadalmi jelenség. Az önzetlenség jegyében a boszniai Szerb Köztársaság támogatása kiemelkedő szerepet játszik a közösségi összefogásban. Ezek az írások nemcsak a helyi, hanem a nemzetközi kontextusban is értékes gondolatokat ébresztenek, bemutatva, hogyan lehet hatékonyan segíteni a rászorulókon.

Most amikor oly hangosan emlegetik, miket művelt Matolcsy MNB-elnökként a bank bevételéből létrehozott alapítványaival, nem tudok nem emlékezni saját prófétai indulatomra, hiszen már 2014 novemberében ezt írtam e lapban: "Mindehhez [vagyis az akkori egyetemalapításokhoz] további új intézmények csatlakoznak, elsősorban például a Magyar Nemzeti Bank, illetve annak elnöke által felállított alapítvány pénzéből jövőre elindítani kívánt kecskeméti közgazdasági "egyetem", amelyre épp a napokban adott még 10 milliárdnyi elkölthető támogatást az MNB vagyonával sajátjaként bánó elnök."

Az utóbbi időszakban a szolnoki és kecskeméti karok egyesüléséből létrehozni kívánt intézmény, amely kezdetben Kecskeméti Egyetem néven volt ismert, majd egy gyors parlamenti döntés következtében Pallasz (sic!) Athéné Egyetemként került bejegyzésre, végül Neumann János Egyetem (NJE) néven vált véglegessé. E különös sorsú intézmény története, valamint a hozzá kapcsolódó MNB-támogatások, e lapokon is részletesen nyomon követhető. Külön érdekesség, hogy a sümegi (ál)főiskola számára elköltött tízmilliók, a pécsi földtudományi doktori programhoz kapcsolt kiegészítő összegek, amelyek révén havi 300 ezer forintos ösztöndíjak jöttek létre, illetve a budai Várban megvásárolt és felújított épületek is szerves részét képezik a történetnek. Ilyen például a volt budai városháza, amelyet a "Bölcs Vár" névre kereszteltek át, és amely önálló doktori iskola színhelyéül szolgálhatott volna. Az épülethez számos személyes emlék kötődik, hiszen egykor az MTA Nyelvtudományi Intézetének otthona volt, majd a Collegium Budapest is itt működött.

Ennek a történetnek most csak egyetlen szálára koncentrálok, pedig volna itt elég idézni való a régi cikkekből. A pécsi doktori iskola hallgatói között tűnt fel ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi államtitkára, majd az MNB stratégiai igazgatója, az a Csizmadia Norbert, aki jelenleg a kecskeméti NJE kuratóriumi elnöke, és akinek a nevét kötik össze az NJE alapítványi vagyonának korrupciót sejtető kihelyezésével. Szemben egykori főnökével, aki jó ideig törekedett doktori fokozatra, de azután ehelyett csak (közpénzen) az unortodox elméleteit taglaló könyveit adta ki, Csizmadia Pécsett valóban megszerezte a PhD-jét és mivel kinevezésekor nem töltött be állami vezetői tisztséget, az Erasmus-konfliktus miatt sem kellett lemondania.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium bejelentette, hogy elindult a végső kifizetési kör a Bernard Madoff által irányított piramisjáték-csalás áldozatai számára létrehozott kártalanító alap keretében. A Madoff Victim Fund eddig több mint négymilliárd dollárt juttatott el közel negyvenegyezer károsultnak, ami a veszteségek körülbelül kilencvennégy százalékának visszatérítését jelenti – tudósít a BBC a tavalyi év végéről.

Keblünk most büszkén dagadozik, kiderült ugyanis, hogy Amerikát e tekintetben is leköröztük. Az amerikai piramisjáték-csalás felső tagozatosok nagyszünetben elkövetett turpissága ahhoz képest, amit a mi nagyjaink bemutattak, ők ugyanis a kétharmados törvényhozás minden fegyverét virtuóz módon forgatván próbálták az MNB-alapítványok vagyonát a közfigyelem és az igazságszolgáltatás elől elrejteni. Mármint a saját zsebükben, nem máshol, ehhez ugyanis értenek. A nagy mutatvány nem igazán jött össze ugyan, evvel együtt hőn szeretett kormánypártunk igyekszik a most kirobbant botrányt oly messze tolni el magától, amilyen messze csak lehet.

Pontosítsunk. Valójában csak több száz milliárd forintnyi közpénzről van szó, amely beavatottak roppant szűk körének értő közreműködése folytán közpénzjellegét végképp elvesztvén elillant. Civilizáltabb európai országokban efféle dolgok nem túl gyakran fordulnak elő, nekünk momentán semmi hasonló nem jut az eszünkbe, ám ez bizonyára a mi egyre ritkásabb szövetű memóriánknak tudható be elsősorban, objektív viszonyítási alapnak aligha tekinthető.

Balogh Zsolt György, az infokommunikációs jog területének szakértője és a Corvinus Egyetem oktatója, most megosztja velünk gondolatait.

A magyar kormányzás minősége körüli vélemények megoszlanak, de egy dolog egyértelmű: a politikai hadviselés a kormányzás középpontjában áll. Bár új frontokat nem nyitottak, a legújabb lépésük, amely huszonnyolc év után a gyermekek védelmére hivatkozva gyakorlatilag betiltotta a budapesti Pride felvonulást, új kihívásokat teremtett. A gyülekezési törvény módosítása, amely súlyosan korlátozza az alapjogokat, nemcsak pénzbírságot helyez kilátásba — akár kétszázezer forint értékben — hanem lehetőséget ad arra is, hogy arcfelismerő rendszereket alkalmazzanak a résztvevők azonosítására. Ez a lépés komoly kérdéseket vet fel az európai jogi normák és alapjogok betartásával kapcsolatban, hiszen az ilyen technológiák használata súlyosan sértheti a magánélethez való jogot és a gyülekezési szabadságot. Mennyire fér össze mindez az Európai Unió értékeivel és alapelveivel?

A magyar kormány, élén Orbán Viktorral, különös figyelmet fordít a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska, RS) ügyeire, függetlenül attól, hogy ezek miként alakulnak. Bár nem ismerjük a részleteket minden vonatkozásban, az ügyek zöme nem feltétlenül a mi dolgunk. Mégis, érdemes néhány darabot kiemelni ebből a komplex mozaikból. Miként is hasznosulnak az adóink?

Orbán Viktor 2021. november 6-án látogatást tett a Republika Srpskában (RS), ahol a helyi elnök, Milorad Dodik vendége volt Laktašiban, a rezidenciáján. Ez a látogatás nem csupán egy hivatalos esemény volt; a diplomáciai szokásokon túlmutató baráti kapcsolatokat is sejtetett a két politikai vezető között. Radovan Višković miniszterelnök, aki szintén azóta országos elfogatóparancs hatálya alatt áll, bejelentette, hogy a magyar kormány 100 millió eurós beruházási alapot indít az RS kis- és középvállalkozásai számára. Ebből az alapból mezőgazdasági és egyéb gépeket vásárolhatnak, mindössze harminc százalékos önrésszel, míg a fennmaradó hetven százalékot ajándékként kapják, visszafizetési kötelezettség nélkül. A Progressus névre keresztelt alap 2022. január 1-jén kezdte meg működését. Érdekes, hogy a forrás a Bethlen Gábor Alapítványtól származik, amely a határon túli magyar közösségek támogatására jött létre. Az RS-ben viszont a magyar nemzetiségűek száma elenyésző; Bosznia-Hercegovinában összesen csupán 350 magát magyarnak valló személy él, ebből 160 az RS területén.