Növekvő adóterhek árnyékában folytatjuk a munkát az állam javára.
Szlovákiában a kötelező befizetések mértéke tavaly annyira megterhelővé vált, hogy egy átlagos jövedelemmel rendelkező munkavállalónak 231,6 napra lett volna szüksége ahhoz, hogy ezeket a költségeket fedezni tudja. Csak a 233. napon szabadult volna fel az állami kényszerű hozzájárulások alól.
Az adóterhek csökkenésének időpontja idén augusztus 22-re esett, ami két nappal későbbi, mint tavaly, és tizenkét nappal későbbi, mint 2015-ben. Ezt a hírt pénteken jelentette be a M. R. Štefánik Konzervatív Intézet (KI) igazgatója és közgazdásza, Peter Gonda. A bemutatott adatok a 2024-es kötelező befizetések összegére vonatkozó számításokon alapulnak, amelyeket az European Investment Centre (EIC) és a KI közösen dolgozott ki. Az eredmények az átlagos jövedelemmel rendelkező munkavállalókra vonatkoznak, és az adókat adminisztrációs kötelező befizetésként értelmezik.
"A kötelező befizetések teljes terhe Szlovákiában jelenleg az átlagos bérköltség 63,5%-át teszi ki, és csak 36,5%-ról dönthetnek az emberek saját maguk" - magyarázta Gonda.
Gonda véleménye szerint a hosszú távú trendek azt jelzik, hogy Szlovákiában az adóterhek folyamatosan emelkednek. "2024-re is nőtt az adóteher, ami az aktuális eredmények alapjául szolgál. Az elmúlt évtized során is tapasztaltunk emelkedést, tehát a helyzet valóban aggasztó, hiszen tartósan növekvő adóterhekről van szó. Kockázati tényezőként merül fel, hogy az idei évben bevezetett intézkedések további emelkedést okozhatnak" - figyelmeztetett a közgazdász. Például a tranzakciós adó, a magasabb általános áfa-kulcs, valamint bizonyos jogi személyek jövedelemadója kedvezőtlen hatásokkal járhat.
Gonda hangsúlyozta, hogy a hosszú távú trendek alapján az adóbevételek emelkedése mellett még szembetűnőbb a közkiadások és az államadósság növekedése, ami komoly kihívások elé állítja a szlovák közpénzügyeket. Az elmúlt évtizedben az adó- és járulékbevételek összesen 22,3 milliárd euróval, míg a közkiadások 29,6 milliárd euróval, az államadósság pedig 36,8 milliárd euróval gyarapodtak.
Az én nézőpontom szerint a közpénzügyek helyreállításának alternatív módja az lenne, hogy ahelyett, hogy újabb adókat és járulékokat vetnének ki, inkább a költséghatékonyságra kellene fókuszálni. Fontos lenne a közkiadások csökkentése, az állami beavatkozás mérséklése, valamint az állam gazdaságra gyakorolt hatásának minimalizálása. Ezen kívül érdemes lenne olyan szabályozásokat bevezetni, amelyek keretet adnak a közkiadások ésszerűsítésének és ellenőrzésének.
