Fázott az elmúlt hetekben? Nem vagy egyedül! Meteorológiai szakértők most részletesen bemutatják, miért tapasztalhattunk hűvösebb időt májusban, és milyen folyamatok zajlanak a légkörben.
Az idei tavasz jelentősen hűvösebbnek tűnik a tavalyihoz képest, amely minden idők legmelegebb tavasza volt. Az idei május nem csupán a hőmérséklete miatt tűnik hűvösebbnek, hanem azért is, mert a magaslégkörben zajló poláris örvények gyengültek. Ennek ellenére, ha az összképet nézzük, a hőmérsékletek még mindig az átlag felett alakulnak.
Sokan megjegyzik, hogy idén májusban kabátban kell munkába indulniuk, míg mások inkább elhalasztják a tavaszi kirándulásokat. Valóban szokatlanul hűvös ez a tavasz, és érdemes elgondolkodni, mi állhat a jelenség hátterében. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói - Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita - egy friss tanulmányban a Másfélfokon keresztül próbálnak fényt deríteni erre a kérdésre, valamint arra, hogy mit mondhat mindez az évszakok hosszú távú alakulásáról.
Az utóbbi két hétben a szokásosnál hűvösebb időjárás uralkodik, amely különösen a délelőtti és az esti órákban érzékelhető. Valóban, az idei tavasz jóval hidegebb, mint a tavalyi, de ne feledjük, hogy 2024 tavasza rekordszámba ment, hiszen a legmelegebb volt 1901 óta. Ezen kívül, idén januárban is tapasztalhattunk extrém meleg időszakokat, amikor a hőmérséklet szinte azonos volt a mostani, május eleji hidegebb napokkal (körülbelül 10 °C). Nem meglepő tehát, ha valaki kabátban merészkedett ki a szabadba májusban. Összességében elmondható, hogy az idei év első felében hazánkban a klímaátlaghoz képest inkább melegebb időjárás volt jellemző, így a tavalyi évhez viszonyítva joggal nevezhetjük "nagyon hidegnek" az idei tavaszt.
A magyarországi májusi hidegek ellenére globálisan 2025 továbbra is a második legmelegebb év az eddigi mérések alapján. Izlandon például májusban 26 °C-ot mértek, máshol pedig újabb hőmérsékleti rekordok dőltek meg. Ahogyan mindezeknek, úgy a hazai hűvös májusnak szintén a globális klímaváltozás és az északi félteke úgynevezett magaslégköri poláris örvényének gyengülése az egyik lehetséges okozója. Ugyanis ezen örvény kihat a polárfrontra, amely az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt választja el a téli időszak alatt, és ez április elejére meggyengült.
A polárfront most délebbre helyezkedett el, és egy helyben meg is állapodott, ami miatt tartósan a kedvezőtlen "hideg" oldalra kerültünk. Ezek a gyengülések egyre gyakoribbá válnak, mivel a sarkok melegedése és a trópusok hűlési folyamatai miatt csökken az irányító hőmérséklet-különbség. Hasonló jelenség figyelhető meg 2021 tavaszán is, amikor a jelenlegi helyzethez képest még tartósabban áramlott fölénk a hideg, sarkvidéki levegő, amely súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban, hiszen a virágzás időszakában bekövetkező fagyok komoly problémákat idéztek elő.
A hidegrekordok kétségkívül felkeltik az érdeklődést - itthon például május első felében két új rekordot is megdöntöttek -, de ezek előfordulása egyre ritkábbá válik. A globális felmelegedés következtében a melegrekordok viszont egyre gyakoribbá válnak: 2025 eddigi adatai alapján már öt ilyen napot jegyeztek fel, míg a 2024-es év során összesen 24 melegrekordot könyvelhettek el, csupán egyetlen hidegrekord mellett. A klímamodellek előrejelzései alapján a jövőben inkább a tavalyi évhez hasonló időjárási mintákra lehet számítani, és az idei év valószínűleg kivételesnek számít majd.
A klímaváltozás következtében az évszakok határai folyamatosan átalakulnak, ami nem csupán érzékelhető, hanem számos módon mérhető is. Magyarország, akárcsak más mérsékelt éghajlatú területek, tipikusan meleg nyarakkal és hideg telekkel büszkélkedik, a két évszak között pedig váltakoznak a hűvösebb és melegebb periódusok. Az átmeneti évszakokban tapasztalt ingadozások tehát nem meglepőek, és éppen ez az oka annak, hogy a hagyományos népi megfigyelések, mint például a márciusi felmelegedések (Sándor, József, Benedek) vagy a májusi hidegfrontok (Pongrác, Szervác, Bonifác fagyosszentek) olyan jelentőséggel bírnak a közgondolkodásban.
Az elmúlt évtizedek statisztikái alapján egy érdekes átalakulás figyelhető meg Magyarország éghajlatában: a tavasz és a nyár hossza átlagosan 25-25 nappal meghosszabbodott, míg a tél időtartama a felére csökkent. A tipikus évben a tavasz kezdete egyre korábbi időpontra tolódik, ugyanakkor a hideg időszakok továbbra is elhúzódnak. A nyári hónapok is előrébb lépnek, hiszen már bő egy héttel korábban beköszöntenek, sőt, szeptemberben is tartósan megmaradnak. Az ősz hossza viszont nem mutat jelentős változást. Minden évszak melegedése észlelhető, de az egyes időszakok eltérő mértékben változnak: így mind a kezdő, mind a záró időpontok átalakultak, ám az évszakok létezése továbbra is megmaradt.
Az évszakok változása érdekes helyi eltéréseket is mutat. Így mára az Északi-középhegység térségében lett a legrövidebb a tél aránya: a teljes évnek csupán 9%-a, a tavasz pedig itt a leghosszabb, az év egyharmadát teszi ki.
