Óriási a feszültség, most dől el, sikerül-e kicsavarni Orbán Viktor kezéből a varázslatos eszközét.

Az Európai Unió 27 tagállamának állam- és kormányfői szerdán egy informális csúcstalálkozón vitatják meg a védelmi kiadásokat, Ukrajna további támogatását, valamint a csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását. Jelenleg az EU Tanácsa nem tud előrelépni Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamataiban, mivel a magyar kormány egyedülálló módon ellenzi a döntést. A csúcson a résztvevő vezetők célja, hogy kompromisszumra jussanak Orbán Viktorral, vagy megpróbálják meggyőzni őt arról, hogy Magyarország hogyan tudna konstruktív módon tartózkodni a kérdésben.

Október 1-jén és 2-án Dánia szívében, Koppenhágában gyűlnek össze az Európai Unió tagállamainak vezetői. Az első napon egy informális EU-csúcs keretében folytatnak eszmecserét, míg a második napon a tagállamokon kívüli számos európai ország képviselőivel közösen részt vesznek az Európai Politikai Közösség csúcsértekezletén.

A 27 tagállam vezetői most először ülnek össze a júniusi csúcs óta, és azóta Európában számos esemény zajlott, amely jelentős hatással volt a kontinens helyzetére. Különösen a már évek óta tartó ukrajnai háború nyomán az EU-csúcsok napirendje is folyamatosan változott.

Míg augusztusban Donald Trump amerikai elnök Alaszkában fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt és egy lehetséges tűzszünetről tárgyaltak, azóta Trump bejelentette, hogy csalódott Putyinban, amiért nem nyitott a békére. Utóbbi miatt az amerikai kormány bejelentette, hogy felold minden korlátozást, amit még korábban meghatároztak Kijev számára, sőt, nemrégiben J.D. Vance alelnök azt is elárulta, az Egyesült Államok akár nagy hatótávolságú Tomahawk-rakétákat is eladhatnak Kijevnek.

Emellett pedig szeptemberben Oroszország több ízben is megsértette a NATO légterét drónokkal, vagy harcirepülőkkel - a mostani csúcsot az EU soros elnökeként megrendező Dániában például az elmúlt napokban ismeretlen drónok zavartak meg több repülőteret is, ami miatt az EU-ban több tagállam is felvetette, hogy drónfalat kéne felhúzni az EU - és egyben a NATO - keleti határára - az ötletet még Ursula von der Leyen vetette fel évértékelő beszédében.

A jelenlegi csúcs középpontjában ismét az Oroszországból eredő fenyegetésre adott uniós reakciók és elrettentési stratégiák állnak, valamint Ukrajna folyamatos támogatása. Azonban most, mivel a megbeszélések informális keretek között zajlanak, az állam- és kormányfők sokkal szabadabban cserélhetnek eszmét, így inkább a jövőbeni, október 23-ára tervezett hivatalos csúcs előkészítésére koncentrálhatnak, semmint konkrét döntések meghozatalára.

Az utóbbi hetek során António Costa, az Európai Tanács elnöke, bejárta mind a 27 tagországot, hogy a közelgő októberi csúcsok előtt felmérje a vezetők véleményét. Célja, hogy már jóval a találkozók, amelyek október 1-jén és 23-án esedékesek, előtt elősegítse a kompromisszumok kialakulását az állam- és kormányfők között.

A legutóbbi csúcstalálkozón a tagállamok egyhangúan megállapodtak abban, hogy fokozzák együttműködésüket a védelmi fejlesztések és beruházások terén. Emellett felkérték az EU biztonságpolitikai és külügyi főképviselőjét, Kaja Kallast, hogy készítsen egy részletes ütemtervet a védelmi készültség javítására 2030-ig.

Most az informális csúcstalálkozón leginkább az utolsó pontról fogunk beszélni, amelyre Costa is külön felhívja a figyelmet a meghívólevelében. Ahogy ő fogalmaz,

Azt javaslom, hogy Koppenhágában a [védelmi - szerk.] képességekkel kapcsolatos konkrét lépésekre összpontosítsunk azzal a céllal, hogy közös értelmezést alakítsunk ki arról, hogy mi az EU-val és a tagállamokkal szembeni elvárás a védelmi készültségre vonatkozó 2030-as célkitűzésünk elérése érdekében.

Ezt ugyanakkor könnyebb leírni, mint megvalósítani, ugyanis vannak tagállamok - elsősorban Spanyolország és Olaszország -, amelyek nem értenek egyet a védelmi kiadások növelésével, és Spanyolország például inkább a klímavédelemre fókuszálna. Ugyanakkor ennek az országot érintő erdőtüzek mellett az lehet az oka, hogy az amúgy is szoros költségvetését nem akarja Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök további eurómilliárdokkal terhelni.

- a múltban Németország, Hollandia és Svédország például ennek hangos ellenzője volt, ahogy az a Magyarország is, ami annak ellenére döntött úgy, hogy részt vesz az uniós hitelből finanszírozott haderőfejlesztésben, hogy az Országgyűlés még egy határozatban is elutasította az ún. SAFE-eszköznek nevezett programot.

A védelmi fejlesztések koordinációjának szorosabbá tétele, valamint a szükséges finanszírozás biztosítása mellett valószínűleg előtérbe kerül a drónfal koncepciója is, amely célja, hogy megvédje az EU és a NATO keleti határait az esetleges orosz légtérsértésekkel szemben.

Az utóbbi időszakban egyre több európai ország emelte fel a hangját amellett, hogy uniós forrásokból vásároljanak légvédelmi rendszereket – különösen drónokat. Finnország külügyminisztere, Elina Valtonen azonban arra figyelmeztetett, hogy a helyzetet nem szabad túlreagálni, és fontos, hogy ne essünk pánikba, valamint ne keltsünk felesleges hisztériát.

Az informális csúcs egyik legfontosabb témája a finanszírozás kérdése lesz, amely különösen a 2028-tól kezdődő többéves pénzügyi keret (MFF) kapcsán kerül előtérbe. Ez a kifejezés az uniós költségvetésre utal, és mivel az Európai Bizottság költségvetési javaslata is foglalkozik a védelmi kiadásokkal, sokan fognak erről beszélni. A jelenleg sok kritikát kapó tervezet 2028 és 2034 között összesen 131 milliárd eurót szánna a védelemre és az űrkutatásra.

Az informális csúcs másik fontos témája Ukrajna lesz, ami kapcsán a tagállamok vezetői beszélnek az ország uniós csatlakozásáról, valamint a honvédő háborút vívó állam további támogatásáról is.

A tagállamok vezetői még 2023 decemberében adtak zöld utat Ukrajnának és Moldovának, hogy megkezdjék velük a csatlakozási tárgyalásokat, ugyanakkor a magyar kormány ellenzése miatt még egy tárgyalási fejezetet se nyitottak meg - ez az az ominózus csúcs volt, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök kivonult a teremből, hogy ne akadályozza a 26 tagállam döntését.

A 2023 decemberi döntést követően 2024 júniusában az Európai Unió Tanácsa, mely a tagállamok szakminisztereiből és nagyköveteiből áll, jóváhagyta a tárgyalási keretet. Ezt követően mindössze egy héttel később megtartották az első kormányközi konferenciát az EU 27 tagállama és a két érintett ország között. Azóta azonban a magyar ellenállás miatt nem történt további előrelépés.

Ezt a mostani informális csúcson biztosan fel fogja hozni, és a tagállamok vezetői tárgyalni is fognak róla. Costa ajánlata egyébként az, hogy változtatnának az uniós szabályokon, miszerint a csatlakozáshoz szükséges 34 tárgyalási fejezet megnyitásához az egyhangú döntés helyett elég lenne a minősített többség is, és majd csak annak lezárásakor kellene azt minden tagállamnak megszavaznia - ezzel érdemben elindulhatnának a csatlakozási tárgyalások, amely során Kijev és Chisinau bevezethetne egy sor, a tagság elnyeréséhez szükséges reformot.

Costa és von der Leyen már jó ideje hangsúlyozzák, hogy Ukrajna eddigi erőfeszítéseit az Európai Uniónak is el kell ismernie és viszonoznia kellene. Ezt a gondolatot az Európai Tanács elnöke is kiemeli az informális csúcsra küldött meghívólevelében.

Ukrajna uniós csatlakozási folyamata elengedhetetlen, és ennek folytatása sürgető feladat. A háború ellenére Ukrajna reformtörekvései figyelemre méltóak és inspirálóak. Gondoskodnunk kell arról, hogy ez a dinamizmus valódi előrelépésekben is megnyilvánuljon a csatlakozási folyamat során.

Costa javaslatát, amely a magyar vétó megkerülésére irányul, számos tagállam és az Európai Bizottság is támogatja. A kihívás most az, hogy vajon sikerül-e meggyőzniük a magyar miniszterelnököt, vagy esetleg nyomást gyakorolni rá.

Ukrajna ügyében a másik kiemelkedő téma Kijev folyamatos támogatása, amely magában foglalja a fegyverszállítmányokat és a pénzügyi forrásokat egyaránt.

E tekintetben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, egy innovatív javaslattal állt elő: a német politikus azt javasolja, hogy az EU-ban zárolt és szankcionált orosz eszközökből fedezzenek egy 140 milliárd eurós, úgynevezett jóvátételi kölcsönt Kijev számára.

Az Európai Parlamentben több képviselő már hosszabb ideje hangsúlyozza, hogy Ukrajna támogatása ne csupán a háború során felhalmozott profitra épüljön, hanem a megszerzett vagyonokat is bevonják ebbe a folyamatba. Márciusban egy vitában sok EP-képviselő szinte tényként állította, hogy előbb-utóbb az orosz állami vagyonok felhasználása elkerülhetetlenné válik, mint jóvátételi intézkedés. Legutóbb szeptemberben, a lengyel légtérsértés kapcsán, ismét napirendre került ez a kérdés, alátámasztva, hogy a téma továbbra is égetően aktuális.

Az immobilizált orosz vagyonok potenciális felhasználása már jó ideje aktuális téma, azonban több tagállam, beleértve Magyarországot is, ellenáll ennek a lehetőségnek.

A szerdai informális csúcstalálkozón, amely 11 óra 30 perckor veszi kezdetét, a tagállamok állam- és kormányfői megvitatják Kijev számára nyújtandó további támogatások kérdését. A beszélgetések középpontjában áll az is, hogyan lehetne elérni egy tartós és igazságos békét, valamint hogy a fegyverszünet vagy a béke helyreállítása után milyen biztonsági garanciákat tudnának biztosítani Ukrajna számára az Európai Unió tagállamai.

A csütörtöki Európai Politikai Közösség csúcstalálkozón a fókuszban Ukrajna és Európa biztonsági helyzete áll. A rendezvényre összesen 47 ország képviselőit invitálták, és ezt a találkozót követi a május 16-án Albániában zajlott esemény, amely a 2022-ben létrehozott kormányközi platform második csúcstalálkozója. Az ülés célja, hogy az európai országok közötti együttműködést erősítse, különös figyelmet fordítva a jelenlegi geopolitikai kihívásokra.