Nagy Márton hangsúlyozza, hogy a csillogó új kórházak álma mögött nem csupán szavak állnak, hanem konkrét anyagi forrásokra van szükség. Ehhez pedig elengedhetetlen a gazdasági növekedés biztosítása.

A nemzetgazdasági miniszter valamilyen módon pótolni kívánja a kieső adóbevételeket, de a kérdés csupán az, hogy milyen forrásokból fogja ezt megvalósítani.

Nem tervez túlköltekezést az Orbán-kormány 2025-ben és a GDP mindössze fél százalékát fogja a fordítani a növekedés beindítására szánt forrásoknak - mondta el a nemzetgazdasági miniszter a Financial Timesnak.

Nagy Márton, a tárcavezető, hangsúlyozta, hogy nem elegendő csupán az új, csillogó kórházak iránti vágyunkat kifejezni; a megvalósításhoz elengedhetetlen a megfelelő anyagi háttér, amelyhez viszont gazdasági növekedésre van szükség. Elmondása szerint először a magyar gazdaságot kell stabilizálni, amely évek óta válságok sora után küzd: a Covid-járvány, az energiaválság, a háború és most a német gazdaság gyengélkedése mind hatással van a helyzetre. Nagy Márton kiemelte, hogy az adóbevételek hiánya komoly problémát jelent, és ezeket pótolni kell, bár a konkrét intézkedésekről nem osztott meg részleteket. Korábban javasolta, hogy a lakosság különböző megtakarításait is bevonják a gazdaságélénkítésbe, beleértve a majdnem 5 milliárd euró értékű magánnyugdíj-megtakarítást, amit adómentesen lehetne ingatlanvásárlásra vagy felújításra felhasználni.

A Financial Times egy, a magyar gazdaság jövőbeli lehetőségeit és kihívásait elemző írásához kért véleményt Nahy Mártontól. A cikk hangsúlyozza, hogy az uniós támogatások részleges befagyasztása különösen nehéz időszakban érinti Magyarországot, amikor az Orbán-kormány számára a mozgástér meglehetősen korlátozott. Az idei költségvetési hiány a GDP 4,5 százalékát is meghaladja, ami tovább fokozza a politikai feszültségeket és kérdéseket vet fel a gazdasági stabilitás fenntartásával kapcsolatban.

Az Európai Bizottság megerősítette, hogy Magyarország, az Orbán-kormány intézkedései következtében, véglegesen elbúcsúzik egy egymilliárd eurós uniós támogatástól.

Magyarország gazdasági helyzete a harmadik negyedévben 0,7%-os csökkenést mutatott, ami már a második egymást követő visszaesést jelenti, ezzel technikai recesszióba sodorva az országot. A gyenge kereslet volt a visszaesés fő kiváltó oka. Az uniós támogatások várhatóan a választásokig zárolva maradnak, mivel sem az EU, sem Magyarország nem mutat készséget a kompromisszumokra a legfontosabb ügyekben. Ezek közé tartozik a korrupcióellenes intézkedések, az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a kisebbségekkel és menedékkérőkkel való bánásmód kérdése.

A költségvetés megoszlása révén a NER és az akkugyárak dominálják a közpénzek elosztását, míg az egészségügy és az oktatás háttérbe szorul. Az Orbán-kormány a nyugdíjra, az egészségügyi ellátásra és az oktatásra fordított GDP-arányos kiadások terén is alacsonyabb szintet mutat, mint amit a baloldali kormányzás alatt tapasztalhattunk 2010-ben. Ez a tendencia aggasztó, hiszen a jövő generációinak és az idősebb korosztályoknak a támogatása helyett a kormány a gazdasági érdekeltségek felé tereli a forrásokat.

A beszámoló részletesen foglalkozik a Tisza Párt elnökének figyelemre méltó fellépésével, hangsúlyozva, hogy Magyar Péter, aki valaha Orbán Viktor szövetségese volt, mára a miniszterelnök politikai riválisává vált. "Tizennégy éven át élvezhették a korlátlan hatalom és a milliárdos uniós források előnyeit... Most ez a hajó már elhagyta a kikötőt. A magyar nép nem tűrhet tovább! Elég volt!" - szögezte le az ellenzéki politikus.

Az Európai Bizottság éles bírálatot fogalmazott meg a következő évi magyar költségvetéssel kapcsolatban. Orbán Viktor optimistán nyilatkozott arról, hogy 2025 lenyűgöző év lesz, azonban a jelek szerint már a jövőbeli osztogatásra sem lesz elegendő forrás.