Nagy Márton véleménye szerint már teljes lendülettel haladunk előre.

A gazdaság területén már nyolc különböző szegmensben tapasztalható pozitív elmozdulás: a foglalkoztatás, a fogyasztás, az autóipar, az építőipar, a hitelezés és a lakáspiac mellett a turizmus is, ahol a tavalyi és az idei januári adatok is rekordokat döntöttek. A reálbérek helyzete is kedvező, hiszen a tavalyi 9 százalékos növekedés után idén várhatóan 5 százalékos emelkedés következik be - tájékoztatta a közvéleményt Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évnyitó 2025 rendezvényén, szombaton Budapesten. A miniszter hangsúlyozta, hogy a legnagyobb rövid távú kihívás az infláció, amely folyamatosan jelen van, és januárban 5,5 százalékra, míg az élelmiszerinfláció 6 százalékra emelkedett. Februárban a helyzet tovább romlott, így sürgős lépéseket kell tenni az élelmiszerárak stabilizálása érdekében. Ehhez a kormány egy három lépésből álló akciótervet dolgozott ki, amely az önkéntes árkorlátozást, a haszonkulcsok korlátozását és a hatósági árak visszaállítását foglalja magában. A legérdekesebb lépés a hatósági árak bevezetése, amely még nem valósult meg. A pénteki kiskereskedelmi tárgyalások során a hat legnagyobb láncból kettő már tett érdemi ígéreteket az élelmiszerárak csökkentésére. Nagy Márton kitért a nyugdíjasokra is, akik számára a kormány havi 10-15 ezer forintos áfa-visszatérítést tervez bevezetni a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek esetében az év második felétől. A miniszter elmondta, hogy a bérek növekedése 8,7 százalékponttal meghaladja az inflációt, így a lakosság visszakapta azt, amit eddig elveszített. A minimálbér kapcsán kiemelte, hogy az idén 9 százalékkal nőtt, és a következő két évben 13, illetve 14 százalékos emelkedés várható. A miniszter megjegyezte, hogy Magyarország a minimálbér szempontjából az uniós rangsorban a 21. helyen áll, viszont a garantált bérminimum figyelembevételével a 18. helyre ugrik. Az 1000 eurós minimálbér elérése pedig a középmezőnybe emelheti az országot. A minimálbér növekedése különösen fontos, mert javítja a vállalkozások termelékenységét, csökkenti a fluktuációt, és a magyar nagyvállalatok és a kkv-k között tapasztalható termelékenységi különbség mérséklésére is kedvező hatással lehet. A Századvég által készített felmérés alapján a vállalatok szerint az informatikai fejlesztések a legfontosabbak a termelékenység növelésében. A kormány célja ezen területek támogatása, amit a Demján Sándor Program keretében végzett beruházások is tükröznek. A program keretében 1900 vállalat pályázott sikeresen, 140 milliárd forint értékben, hogy technológiai hatékonyságot növelő eszközöket szerezzen be. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalatok stabil árszínvonalra és a megrendelések növekedésére vágynak, ezért a termelékenység növelését hitelezéssel kívánják segíteni. Jelenleg a kis- és középvállalatok hitelezésének fele támogatott hitelekből áll, és a Széchenyi Kártya volumene körülbelül 5000 milliárd forintot tesz ki, évi 320 milliárd forintos költségvetési támogatással. Nagy Márton a gazdasági helyzet stabilizálása érdekében új lépéseket is bejelentett, beleértve a 100 gyár építését és az adócsökkentő politika folytatását. A miniszter a közelmúltban megjelenő ragadós száj- és körömfájás betegségre is kitért, amely komoly hatással lehet a sertéshús- és tejárakra. A költségvetésben forrást biztosítanak a termelők kártalanítására, hiszen a betegség terjedésének megakadályozása elengedhetetlen.