Negyedik hónapja stagnál az infláció, és nem mutat jelet a csökkenésre.

A júliusi árszintekhez ragadtak az árak, még annak ellenére is, hogy az idénytermékek és a nyaraláshoz kapcsolódó szolgáltatások enyhén olcsóbbá váltak. Ugyanakkor ehhez hozzájárult, hogy a KSH ismételten jelentős gázáremelkedést regisztrált.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint szeptemberben is 4,3 százalékos inflációval kellett szembenéznünk, ahogyan azt júliusban és augusztusban tapasztaltuk. Az utóbbi két hónapban a fogyasztói árak gyakorlatilag megálltak: a KSH adatai szerint júliusról augusztusra, valamint augusztusról szeptemberre is stagnálást regisztráltak. Az infláció csökkenése már négy hónapja elérhetetlennek tűnik, miközben a Magyar Nemzeti Bank által kívánt 2-4 százalékos sávot legutóbb tavaly novemberben sikerült megközelítenünk.

Íme a részletes folyamat, ahogyan a friss adatok összeálltak:

Mi történik az energiaárakkal? - kérdezhette bárki, aki ránézett a számokra az elmúlt hónapokban. Júliusban és augusztusban egyaránt azért mértek 4 százalék fölötti inflációt, mert 23, illetve 23,2 százalékos gázáremelés jött ki, szeptemberben pedig már 23,4 százalékra nőtt a gázáremelkedés a statisztikában, miközben valójában nem változott a vezetékes gáz ára. A KSH a rezsicsökkentés elengedése óta hivatal hónapról hónapra megbecsüli, hogy mennyi fogyott a fogyasztási határ alatti, nyomott árú gázból és mennyi a hétszeres árúból. Idén emellett az kavart be a nyáron, hogy egy tizenkét havi mozgóátlagba mindig a kettővel korábbi hónap adata volt a legfrissebb, amely bekerülhetett - tehát júliusban a májusi fogyasztási szám -, a szokatlanul hűvös május feljebb lökte az inflációt.

Az élelmiszerárak alakulásával kapcsolatban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is hasonló következtetésre jutott, mint amit a HVG havi bevásárlókosarának elemzése is mutatott: az augusztusi időszakhoz képest csökkentek az árak. Ennek hátterében azonban az idényáras termékek áresése áll, és ennek ellenére az árak még mindig jelentősen meghaladják a tavalyi év azonos időszakának szintjét.

A csokoládé és kakaó 19,2, a tojás 18,2, a kávé 17,6 százalékkal drágább, mint egy éve volt. Az idényáras élelmiszerek, azaz a krumpli, zöldség és gyümölcsök 9,2, az étolaj pedig 8,4 százalékot drágult egy év alatt. A margarin viszont 29, a liszt 12 százalékkal olcsóbb lett, de a tejtermékek 8,4, a cukor 8,2, a párizsi és kolbász 7,7, a tej 7,4 és a sertéshús 4,5 százalékos áresése is lejjebb húzta az átlagot.

Az infláció szempontjából mindig kulcsszerepet játszanak az üzemanyagárak. Jelenleg ezek 0,3 százalékkal alacsonyabbak, mint egy évvel ezelőtt, ami hozzájárult ahhoz, hogy az összesített inflációs mutató ne emelkedjen még magasabb szintre. Ez a tendencia ismét rávilágít a benzin és gázolaj jelentőségére a gazdasági folyamatokban.

Az "egyéb cikkek, üzemanyagok" néven ismert, akár unalmasnak is tűnő kategória egyik leglényegesebb eleme a gyógyszerek. Érdekes módon az árakra önkéntes árkorlátozást vezettek be, és ahogy a KSH adatai alapján látható, éppen azokra a gyógyszerekre vonatkozik ez, amelyek az infláció számításához alapul szolgálnak. Ennek ellenére a számok azt mutatják, hogy a gyógyszerek ára 4,4 százalékkal emelkedett a tavaly szeptemberi szinthez képest.

De nyomást gyakorolt a kormány a cégekre, hogy csökkentsék az árakat a szolgáltató szektor több részén is. A telefon- és internetdíjak most 2,6 százalékkal magasabbak, mint egy éve, a "fel nem sorolt szolgáltatások" elnevezésű soron pedig, ahova a banki díjak is tartoznak, 5 százalékos az éves növekedés. A teljes szolgáltató szektor 2024-ben és 2025 elején nagyon látványosan húzta felfelé az inflációt, azóta ez az áremelkedési ütem már valamelyest lassult. Ebből a szempontból jó hírnek tűnhet, hogy augusztusról szeptemberre 0,4 százalékkal estek átlagban a szolgáltató szektor árai, de a bázishatás miatt az 5,9 százalékos éves emelkedés még így is nagyobb, mint amit a nyár bármelyik hónapjában mértek. És ami még tovább árnyalja a képet: azt, hogy augusztushoz képest lejjebb ment a szolgáltatások átlagára, szinte teljes egészében az magyarázza, hogy az üdülési szolgáltatások, valamint a távolsági célú utazások olcsóbbak lettek, vagyis itt nem valami nagy extra árzuhanást láthattunk, hanem pontosan ugyanazt, amit minden évben, szeptemberben olcsóbb nyaralni, mint augusztusban.

A tartós fogyasztási cikkek már jó ideje növelik a teljes inflációs átlagot, és most a forint erősödése is hozzájárul ehhez, hiszen hónapok óta kedvezőbb árfolyamon áll a nemzetközi piacon, mint egy évvel ezelőtt. A kereskedők most már azokkal a termékekkel dolgoznak, amelyeket korábban, a korábbinál kedvezőbb árfolyamon importáltak. Ennek eredményeként a KSH adatai szerint a bútorok és háztartási gépek ára 2,8, míg a járművek ára 2,1 százalékkal emelkedett, míg az elektronikai eszközöknél 0,4 százalékos árcsökkenést tapasztaltak.

Európai összehasonlításban ez azt jelenti, hogy az EU negyedik legnagyobb inflációja a mienk - az észt, a horvát és a szlovák adat már befutott, a románra még várni kell, de azt szinte biztosra vehetjük, hogy az is magasabb lesz a magyarnál.

Az elmúlt két hónap statisztikái világossá tették, hogy 2026 januárjától 4,3 százalékos növekedés várható a jövedéki adók terén, mivel az inflációkövető adóemeléseket a júliusi adatokhoz igazítják. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször is hangsúlyozta, hogy az üzemanyag adóemelését a választások utánra tervezik elhalasztani. Ezen kívül kiderült, hogy az éves infláció várhatóan 4,7 százalékra rúg, ami másfél százalékponttal magasabb, mint amit a kormány eredetileg előrejelzett. Ezt a 1,5 százalékpontos eltérést novemberben nyugdíjkorrekció formájában kapják meg az idősek. A kormány ezt a helyzetet nagy sikernek tünteti fel, de valójában azt jelenti, hogy az idősek tíz hónapon keresztül a költségvetést hitelezik, mivel a kormány ismételten tévesen becsülte meg az éves inflációt.

Az MNB nemrég kiadott Inflációs jelentése szerint a kötelező és az önkéntes árkorlátozó intézkedések érdemben mérséklik az inflációt hónapok óta, vannak hónapok, amikor akár másfél, éves átlagban 1,1 százalékponttal kisebb lehet az infláció ezek miatt. A kiszámítható forintárfolyam és a szigorú monetáris politika is segít a jegybank szerint, de az élénk fogyasztás növelheti a cégek mozgásterét az árazásban, és persze amikor majd kivezetik az árkorlátozásokat, ugyanígy megnő az infláció. Azt pedig elemzők teszik ehhez hozzá rendszeresen, hogy a választás előtti osztogatás is feljebb lökheti az árakat.